A magyar mezőgazdaság eszméletlen mértékben függ az uniós támogatásoktól, egy esetleges huxit gyakorlatilag az egész agrárium anyagi összeomlásával járna. Ez a tanulsága Raskó György agrárközgazdász szombaton közzétett Facebook-posztjának.

Raskó egy előadásra készülve akadt rá néhány mezőgazdasági adatra. Ez alapján 2019 és 2022 között drasztikusan csökkent az agrárium teremlése (99,9-ról 81,8 százalékra). Az agrárközgazdász közölt adatokat az agrárolló alakulásáról is, melyről azt írja, 2023-ban „egészen tragikus”, becslése alapján 105 feletti lesz. Az agrárollót úgy kell értelmezni, hogy ha az érték 100 fölött van, akkor az adott évben az input (azaz ipari) árak gyorsabban nőttek a mezőgazdasági termékek értékesítési arányánál. (Vagy kevésbé csökkentek.)

Azaz a gazdáknak az elmúlt öt évben minden évben romlottak a cserearányok.

„Az uniós támogatások azonban szerencsére nőttek, így a gazdák jövedelme is emelkedett. De hangsúlyozom, nem a termelés hatékonyság-javulása, vagy az agrárolló szűkülése okán, hanem kizárólag a több uniós támogatás miatt.

A magyar mezőgazdaság eszméletlen mértékben függ az uniós támogatásoktól.

Ma az agrárjövedelmek forrása közel 80%-ban uniós pénz. Ezzel a gazdák is tisztában vannak s kizártnak tartom, hogy támogatnának egy Huxitet, ami gyakorlatilag az egész agrárium anyagi összeomlásával járna” – írja.

2023-ban mintegy 900 milliárd támogatást kapnak a magyar gazdák, ennek 75 százaléka érkezik az EU-ból.

„Brüsszeli pénzek nélkül komoly elszegényedés jönne a falvakban. Azért ezt jó lenne bevésni a forró fejekbe is” – zárja a posztot.

The post Íme a számok, mi lenne a magyar vidékkel az EU nélkül appeared first on Forbes.hu.