Eddig az oroszoknak is érdeke volt, hogy a Barátság kőolajvezeték működjön, Zelenszkij kiszivárgott ötlete változtathat ezen részben. Rácz András a hétvégén kiszivárgott, a magyar ipart is érintő ukrán tervekről. Van-e garancia arra, hogy nem éri támadás a Magyarország szempontjából kiemelten fontos kőolajvezetéket?

A hétvégén arról írt a Pentagonból kiszivárgott iratok alapján a Washington Post, hogy Zelenszkij egy alkalommal – ingerülten – arra is javaslatot tett februrában, hogy fel kellene robbantani a Barátság-kőolajvezetéket. Az ukrán elnök így akart keresztbe tenni az oroszokkal feltűnően jó viszonyt ápoló Orbán Viktor kormányfőnek.

Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője szerint először is azt kellene eldönteni, hogy mennyire tekintjük hiteles forrásnak, a Pentagon Leaks anyagait – abból nem lehet a szerint válogatni, hogy alátámasztja-e a véleményünket vagy sem. (Ez azért is fontos, mert a kiszivárgott anyagok egy részébe az oroszok is belenyúlhattak.)

Nem ment el az eszük

A szakértő – akinek portréját nemrég írtuk meg – a Facebook-on kommentálta az eseményeket (mivel azokat a Pentagon nem cáfolta, abból indult ki, hogy a kiszivárgott anyagokban leírtak valóban szerepeltek a titkosszolgálati jelentésekben):

Az extrém tervek felmerülése nem rendkívüli egy háborúban, erre a múltban is számos példa volt, valószínűleg ennél sokkal durvább dolgok is elhangoztak már Moszkvában és Kijevben is a háború elmúlt 15 hónapjában. „Klasszikust idézve: azt kell figyelni, amit csinál, és nem azt, amit egy alkalommal mondott” – mondja Zelenszkijről.Az ukrán vezetésnek tényleg nagyon elege van a magyar kormányból (Rácz szerint erre viszont akkor sem jó válasz Budapestről, ha „tovább rugdossa az ukránokat”)A Barátság-kőolaj-vezeték tényleg célpont lehet (erről tavaly energetikai cégek vezetőivel egy körben maga is beszélt); de „az, hogy a vezeték még mindig a helyén van és működik, azt mutatja, hogy az ukrán vezetésnek nem ment el az esze“.Ebben azért az is benne van, hogy a Nyugatnak erős a politikai-gazdasági befolyása is az ukrán vezetésre. Ez eddig így volt, de „hiba volna garanciának tekinteni a jövőre“. Rácz András: Halt már meg barátom a fronton

Mik lehetnek a következmények?

Rácz szerint mivel kiderült, hogy Zelenszkijben, még ha a kutató szerint nem is komolyan vehetően, de felmerült ez az opció, ez alkalmat adhat, hogy ún. hamis zászlós hadműveletre orosz oldalról. Vagyis Moszkva akár robbanthat is a határ mellett, majd az egészet Kijevre kenheti, hogy feszültséget gerjesszen a NATO-n belül.

Ugyanakkor Magyarország számára ez egy nagyon erős tanulság is:

nagyon erősen függ a magyar ipar a Barátság-kőolaj vezetéktől, vagyis az oroszoktól. Az energiamixet minél hamarabb diverzifikálni kellene.

Le tudnánk válni az orosz energiáról

Energetikai szakértők szerint Magyarország le tudna válni az orosz energiahordozókról, ehhez vannak belső erőforrásaink és az EU is támogatná ezt a törekvést. Az olaj esetében az EU inkább szabadulna az orosz függéstől, és ezt nagyrészt mára el is érte, Magyarország kitettsége azonban csak még jobban nőtt Moszkva irányába.

A Direkt36 mai, a lengyel-magyar kapcsolatok megromlását taglaló cikkében is szerepelt, hogy a lengyel kormány is berendelt egy tanulmányt Magyarország orosz energiafüggőségéről, és arra jutottak, hogy Budapest gyorsabban is le tudna szakadni az orosz energiahordozókról, mint ahogyan azt a kormány hangoztatja.

A Barátság kőolajvezeték teljes megsemmisítése egyelőre sem Moszkvának, sem Kijevnek nem lenne érdeke – a háborúzó felek ugyanis komoly bevételre tesznek szert az energiahordozók szállításából (az ukránok tranzitdíjat kérnek, Moszkvának az elapadó bevételek mellett fontos, hogy tudjon valamennyit Európába exportálni).

Rácz ugyanakkor megjegyzi, hogy egy (akár hosszabb) ideiglenes leállás komoly politikai nyomás alá helyezné a nyugati szövetségeseket, és ennyi kiesést Moszkva még elbírna.

The post Van-e garancia arra, hogy nem éri támadás a Magyarország szempontjából kiemelten fontos kőolajvezetéket? appeared first on Forbes.hu.