Elképesztően jó befektetői ajánlattal fut most az állampapír – de mellé is nyúlhatunk, ha nem ismerjük ki magunkat a Magyar Államkincstár kínálatában. Mit kell most vásárolni? Mi az, amiből azonnal menekítsük a pénzünket? És hogyan teremthetünk a semmiből milliós profitokat? Kezdő és (közép)haladó lakossági befektetőknek szóló állampapír-kisokosunkban pénzügyi szakértőket kérdeztünk a legjobb taktikákról.

Óriási pénzeket költünk a magyar állampapírokra. Nem véletlen: a kormánynak fontos, hogy a lakossági megtakarításokból finanszírozza az államadósságot, így az utóbbi években kellemes (és tulajdonképpen kockázatmentes) ajánlatot tolt a kisbefektetők elé. Az viszont nem titok, hogy hiába lehet a Magyar Államkincstár által kínált portfólióból jelenleg kiemelkedő papírokat vásárolni – ha nem vagyunk képben, akkor jócskán mellé is nyúlhatunk.

Egy rossz döntés miatt 21 százalékos kamat helyett 5 százalékot is kaphatunk jövőre.

Mi a legfontosabb, amire mindenképp figyelnünk kell? Állampapír-kisokosunkban szakértőkkel jártuk körbe a piacot. Megnéztük az alternatívákat és azokat a trükköket, amikkel érdemes saját értékpapírszámlát nyitni – vagy akár a meglévő állampapír-befektetéseinket kicserélni.

Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat: Mik a jelenleg elérhető legfontosabb állampapírok? Tényleg kockázat- és adómentes befektetésekről beszélünk? Hol intézzük az állampapírügyeinket? Melyik az az állampapír, ami kenterbe veri az összeset – és amibe ajánlott átmenekíteni a befektetéseinket, ha korábban már vásároltunk állampapírt? Mekkora kezdőtőkével érdemes az állampapírokkal foglalkozni? Forintban vagy devizában vásároljunk állampapírt? Vegyünk inkább Diszkont Kincstárjegyet? Nyújthatnak-e többet a bankbetétek, banki és vállalati kötvények? Érdemes a lakossági papírok helyett intézményi sorozatokat, Magyar Államkötvényt venni? Hogyan csinálhatunk pénzt a semmiből? Mire érdemes a kamatfizetésnél figyelni? Pénz Knittel Martin 7 perc olvasás

Nyugdíj: minden dőlhet idén, ha nem lép a kormány

Interjú Knittel Martin 8 perc olvasás

A nem lekötött forintjainkra is jókora kamatot fizetnek – új szereplő lép a magyar piacra

Pénz Oberfrank Balázs 5 perc olvasás

Beteg a magyar gazdaság, ki sem fog gyógyulni belőle? Elemzőket kérdeztünk

Milyen állampapírok léteznek egyáltalán?

Nem célunk, hogy az állampapírok világában jártasabbakat Ádámtól és Évától indulva untassuk. Mégis van pár alapvető dolog, amit érdemes irányba rakni, ha egyáltalán nem vagyunk képben a befektetési piacon. Amennyiben az alapok megvannak, nyugodtan görgesd tovább ezt és a következő két fejezetet.

Állampapír esetén egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírról beszélünk, amivel – ahogy azt a neve is sugallja – az államot finanszírozzuk.Cserébe az állam garantálja, hogy az előre meghatározott időpontokban kamatot fizet.A lejáratkor pedig visszakapjuk a papír névértékét, azaz az induláskor befektetett pénzünket is. (Van pár speciális eset, ami nem a lejáratkor törleszti a tőkét, de a nagy többség így működik, szóval ez most nem is lényeges.)

Az állampapírok között megkülönböztetünk lakosságit és intézményit. Itt a név természetesen azt súgja, hogy elsősorban ki a célközönség. Intézményi sorozatokat vehetnek magánszemélyek is – de hogy érdemes-e venniük, az már más kérdés, erről majd később.

Az állampapírokra nem vonatkozik a 15 százalékos kamatadó. Kerüljük a 2019 előtti, másodpiacról vásárolható sorozatokat. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A lakossági állampapírok közül a legfontosabb forintalapúak:

Az Egyéves Magyar Állampapír, amiben a név értelemszerűen a futamidőt jelzi. Gyakorlatilag nagyjából hetente lehet újat vásárolni belőle, jelenleg fix 9 százalék kamatot fizet.A Kincstári Takarékjegy egy-, valamint kétéves futamidővel is elérhető. Előbbi 9, utóbbi 9,5 százalékos fix kamatot ígér jelenleg. A takarékjegyeknél a kamat százalékos mértéke attól függően emelkedik, hogy meddig tartjuk a papírt.A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) korábban igazi slágertermék volt, szuperállampapírként hallhattunk róla. Szintén fix kamatozású, csak annyi a csavar, hogy az ötéves futamidő alatt évről évre emelkedik a kamat. Ha az öt évet kivárjuk, 4,95 százalékos éves átlagkamatot tudunk vele elérni.A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a mostani sláger. Változó kamatozása az inflációt követi, és kétfélét vásárolhatunk belőle. A rövidebb futamidejű négyéves, jelenleg a tavalyi éves inflációt (14,5 százalékot), valamint 0,75 százalékos kamatprémiumot fizeti évente – azaz összesen 15,25 százalék az éves kamat. A hosszabb futamidejű idei sorozata már 2030-ban jár le, azaz hétéves, a kamatprémium pedig 1,5 százalék. Tehát jelenleg ez 16 százalékot fizet. A kamatot évente kapjuk meg.A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) szintén változó kamatozású konstrukció. Itt a három hónapos diszkont kincstárjegy aukcióinak átlaghozamát követi a papír. Negyedévente fizet kamatot, jelenleg (éves szinten) 15,9 százalékot.

Tényleg kockázat- és adómentesek?

Akármennyire is kikívánkozik belőlünk a nagyon egyértelmű igen, ennél egy hangyányit árnyaltabb a kép. Kezdjük az adómentességgel, mert ez valamivel egyszerűbb. A 2019. június 1. után kibocsátott állampapírok kamatnyeresége valóban nem adóköteles. Kivéve, ha az úgynevezett tartós befektetési számlára töltjük fel őket – ami egyáltalán nem szükséges, úgyhogy ezt kerüljük is az állampapíroknál.

Az állampapíroknak továbbá van egy másodlagos piaca is, ahonnan 2019-nél régebbieket is vehetünk. De ez az adómentesség (és egyéb okok, köztük például a jóval kedvezőtlenebb konstrukciók) miatt szintén felejtős.

A kockázatra továbblépve két érdemi megfontolásról beszélhetünk. Egyrészt arról, hogy az állam – aki garantálja a papírokat, a kamatfizetést és a névérték törlesztését – a bankokhoz hasonlóan csődöt jelenthet, amivel akár ellehetetlenül a pénzünkhöz való hozzáférésünk. Erre azonban jelenleg vajmi kevés esély van Magyarországon.

„A járványidőszak alatt, vagy a jelenlegi, magas inflációs piaci környezetben még a legelvetemültebb elemzők szerint sem merül fel a magyar államcsőd kérdése – mondja Argyelán József, a Bankmonitor vezető pénzügyi elemzője. – A forintban denominált papírok esetében ráadásul azt is meg kell említeni, hogy egy állam igazából a saját devizanemében nem tud csődbe menni. Bizonyos mechanizmusokon keresztül bármikor tud újabb pénzt kibocsátani, amivel ki tudja fizetni a forintban lévő kötelezettségét. Ez persze még inkább odaverne az inflációnak, de valójában semmi esély nincs rá.”

A másik kockázat a visszaváltással kapcsolatosan merül fel – és ezzel az állampapírok egy nagyon fontos, likviditási attribútumához érkeztünk el. A Magyar Államkincstár a lakossági állampapírok legtöbbjét ugyanis 99-99,5 százalék közötti visszaváltási árfolyamon vásárolják meg, amennyiben a futamidő előtt szeretnénk megválni tőlük.

A hosszú távú PMÁP esetében sem kell megvárnunk a hét évet, a befektetett tőke egy százalékát veszítve futamidő előtt bármikor visszaválthatjuk a papírt.

Ráadásul az addig felhalmozott kamatot is megkapjuk!

Ez a visszaváltási árfolyam ugyanakkor nincs kőbe vésve, a napi jegyzés miatt bármikor, bármilyen irányba módosulhat. Erre azonban az államcsődhöz hasonlóan szintén nagyon kevés az esély. A kormány elmúlt tizenhárom évének egyik legfontosabb fiskális politikai alappillére, hogy döntő részben magyar lakossági befektetésekből finanszírozná a magyar államadósságot.

„Ha a 99 százalékos visszaváltási árfolyamot 70–80 százalék alá vinnék, az helyrehozhatatlan bizalmi károkat okozna az elmúlt évtizedben felépített folyamatban” – mondja Argyelán József. Hozzáteszi: az egy-két százalékos mozgások elképzelhetőek. „De érdemi összezsugorodástól nem kell tartani, a lakossági állampapíroknál nagyjából egy 1 százalékos kiszállási költséggel lehet szabadulni.”

Hol vásároljuk az állampapírokat?

Tulajdonképpen kétféle választási lehetőségünk van. Vagy a Magyar Államkincstárnál közvetlenül nyitunk értékpapírszámlát, vagy pedig a „sarki bankfióknál” – azaz bármelyik nagybankban, befektetési szolgáltatónál, vagy akár a Magyar Postán – kezdeményezzük a folyamatot.

A Magyar Postán is vehetjük, de érdemesebb inkább közvetlenül a Magyar Államkincstárhoz fordulni. A MÁK webkincstárjával-mobilkincstárjával otthonról is intézhetjük a befektetési ügyeinket. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A hüvelykujjszabály itt hasonló, mint a nagyker-kisker világban. Az Államkincstárnál költségmentesen intézhetjük a befektetéseket, a számlanyitás és vezetés ingyenes. A „viszonteladók” azonban díjakat, jutalékokat számíthatnak fel, így ez mindenképp drágább lesz. De ettől nem feltétlen kell megijedni, a plusz díjak általában minimálisak.

„A megszokott banki ügyintézőnkkel is meg tudjuk nyitni az értékpapírszámlát. Ez sok embernek megkönnyítheti az elindulást” – mondja Gergely Péter pénzügyi szakértő, a BiztosDöntés.hu alapítója.

A lényeg: melyik állampapír a nyerő?

Most, hogy az alapokon (vagy azok gyors átgörgetésén) átestünk, térjünk a lényegre. Nagyon úgy néz ki, hogy a PMÁP-ot gyakorlatilag még mindig nem képes megverni egyik alternatíva sem. Ennek a fő oka a nagyon magas inflációs környezet, amit a prémium állampapír ráadásul lajhárként követ. Jelenleg a tavalyi éves átlagos infláció alapján fizet erre az évre kamatot, jövőre pedig az idei adat alapján fog.

És itt a „trükk” – most ugyan (jogosan) kritizálhatjuk, hogy képtelen még a pénzromlást is megverni, jövőre azonban várhatóan egy számjegyűvé fog mérséklődni az infláció. A PMÁP kamata viszont 2024-ben a 2023-as inflációs adattal számol. Így a kamat az idei inflációs várakozások alapján bőven 16 százalék fölött is maradhat. Sőt, az MNB inflációs előrejelzésének felső határa szerint akár elérheti a 20,5–21 százalékot is. A mostani reálveszteségünk így jövőre már bőven átfordulhat reálnyereségbe.

Ezzel a kamatszinttel az egyéves MÁP, a Kincstári Takarékjegy és a MÁP+ is képtelen versenyezni.

De mi a helyzet a Bónusz Magyar Állampapírral? A BMÁP jelenleg 15,9 százalékos kamata nagyon közelít a PMÁP 16 százalékához – és mivel negyedévente fizet, a kamatokat újra befektetve számszakilag még meg is verheti a prémium állampapír teljes hozamát.

Azonban mivel a BMÁP a háromhavi diszkont kincstárjegyek átlaghozamát követi le – a „lajhárkötvényhez” képest jóval gyorsabban –, éves helyett negyedéves csúszással reagál a piaci mozgásokra, így az infláció mérséklődésére is.

És ha az infláció lassulására spekulálunk, ami tényleg nagyon valószínű, a BMÁP hosszú távon elmarad a PMÁP hozamától. Gyors árfolyamcsökkenésnek lehetünk itt szemtanúi, ellenben a PMÁP-nál.

Varga Mihály pénzügyminiszter nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásárol a belvárosi 5-ös számú postán 2019-ben. Reméljük, azóta lecserélte: a szuperállampapírként ismert konstrukció már annyira nem szuperál. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

„Ha valaki azt várja, hogy az infláció továbbra is menetel felfelé, annak a BMÁP jó megoldás lehet. Ha viszont az elemzői várakozások rövid vagy középtávú teljesülését várjuk, a Prémiumot érdemes választani – mondja Argyelán József. – Lassú reagálása miatt a csökkenő hozamkörnyezetben is magas kamatot fog ígérni.”

„A PMÁP hétéves változatán kívül nincs is nagyon értelme a többiről beszélnünk. Legfeljebb annyit, hogy

akiknek a többiből van, azoknak érdemes erősen megfontolni, hogy adják el és fektessék vissza PMÁP-ba

– mondja Gergely Péter. – A BMÁP-ot nem feltétlen kell lecserélni. Akihez viszont eddig még nem jutott el, hogy a szuperállampapírként is ismert MÁP+ már nem annyira szuper, az ne üljön nyugodtan otthon.”

Sok ilyen eset lehet, teszi hozzá a szakember. A PMÁP megjelenésekor elég sok pénz elég hamar átáramlott a MÁP+-ból, de még mindig van több mint ezermilliárd forintnyi volumen, ami a szuperállampapírban áll.

Kinek lehet jó ötlet mégis a Bónusz Magyar Állampapír?

Annak, akinek gyakrabban van szüksége pénzre, és a negyedéves kamatfizetések emiatt jobban illenének a pénztárcájához. Azonban ez az érv sem áll teljesen stabil lábakon. Arról már beszéltünk, hogy az állampapírok kiemelkedően likvid értékpapírok. Bármikor eladhatjuk bármekkora részét a befektetésünknek, ha pénzre lenne szükségünk.

„Magyarországon nem tudhatjuk, mi lesz fél év múlva, mikor lehet szükségünk a pénzünkre. De annak is a hétéves Prémium Magyar Állampapírt ajánlanám, aki fél–másfél évre fektetne csak be, vagy egyáltalán nem tudja, milyen hosszú időre takarítana meg. Bármikor felmondható a konstrukció. Egy 1 százalékos költséget kell viselnünk, amivel kevesebb, mint egyhavi kamatot bukunk el” – mondja Gergely Péter.

Mekkora kezdőtőkével érdemes állampapírt venni?

Állampapíroknál (vagy bármilyen befektetésnél) gyakran így szól a nulladik kérdés: „Mit csináljak, ha van pármillió forintom?” Ez azonban nem jó hozzáállás. Lehet, hogy nincs milliós kezdőtőkénk, mert csak havonta tudunk kisebb összegeket félrerakni. Az állampapír ekkor is tökéletes opció, hiszen az egy- vagy tízezer forintos névértékek miatt gyakorlatilag bármekkora összeget befektethetünk.

A jó kamat és az adómentesség nem csak a vagyonosok kiváltsága, érdemes lehet akár havonta is vásárolni, ha tehetjük – csakúgy, ahogy a lakás-takarékpénztárnál szokás.

„Jobb, mint a bankbetét, jobb, mint a megtakarítási számla, az állami támogatás megszűnése után szerintem még a lakástakaréknál is jobb. Rugalmas, kamatadómentes. Jó befektetési terméket raktak össze – mondja Gergely Péter – Viszont az, hogy havonta is félretehetsz, nincs sehol kihangsúlyozva.”

Forintban vagy devizában vásároljuk?

Nem véletlen hagytuk ki az állampapírok felsorolásából a devizában elérhető módozatokat, ez ugyanis megér egy külön misét. Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb fordulata – ha úgy tetszik, töréspontja –, hogy az állam kinyírta az inflációkövető, euróalapú, 2,85 százalékos éves kamatú értékpapírt, azaz a Prémium Euró Magyar Állampapírt (PEMÁP). Helyette egy látszólag ugyanakkora, sőt kicsivel nagyobb kamatozású változat, az Euró Magyar Állampapír (EMÁP) érkezett, amit 2,944 százalékos éves kamattal indult.

Jól hangzik, ugye? Hát, nem teljesen.

A PEMÁP-ot felváltó EMÁP ugyanis az euróövezet éves átlagos inflációja helyett az EURIBOR-t, azaz az eurózóna 3 havi bankközi kamatlábát követi. És ez jóval alacsonyabb, mint az infláció. A PEMÁP kamata egy egész évre a tavalyi adatok alapján augusztusban 8,65 százalékra emelkedik, míg a szinte mindig az infláció alatt mozgó bankközi alapkamat jelenleg 3,3 százalék körül mozog – és szinte biztosan nem fogja megközelíteni a már nem elérhető PEMÁP hozamait.

A csali, amit nem érdemes bekapni. Kinyírják az egyik legjobb magyar állampapírt

Ettől függetlenül még felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e euróalapú állampapírt váltani az Államkincstárnál-bankoknál? Röviden: nem igazán. De miért? Devizában tartani a pénzünket sokszor jó ötlet lehet – főleg akkor gondolunk előszeretettel erre, ha az euró a 400 forintos lélektani határt ostromolja –, és az elmúlt időszakban valóban szemmel láthatóan képes gyengülni a magyar valuta.

Azonban a magasabb kockázathoz (hiszen itt már nemcsak államcsőddel vagy visszaváltási árfolyammal, hanem a devizakockázattal is kell számolni!) alapvetően nem tartozik magasabb várható hozam, amit befektetőként azért mégiscsak elvárhatnánk.

„Semmi sincs kőbe vésve – mondja Argyelán József. – Itt egy kockázati szintlépésről beszélünk, hiszen a forint-euró árfolyamára spekulálunk. Rövid távon semmi garancia nincs arra, hogy a jelenlegi feltételek mellett a pénzünknél maradunk, hiába ugyanúgy állampapír ez is, mint a forintalapú. Ha a kettő között kell választanunk, rövid távon hozamszinten a PMÁP meg fogja verni az EMÁP és a forint árfolyammozgásának együttes hatását.”

„A forint most viszonylag erős, 370 körül mozog az euró. Ha a PMÁP és az EMÁP közötti 13 százalékos kamatkülönbséget vesszük, gyakorlatilag

akkor lesz az euróalapú értékpapír hozama magasabb, ha ez a 13 százalék a forint gyengülésében jelentkezik. Ez 418 forintos árfolyamot jelent

– mondja Gergely Péter. – És ekkor még nem kaptál kockázati prémiumot. Inkább 430 forintos eurónál jönne ki a matek. Én erre kicsi esélyt látok.”

Mikor érdemes mégis EMÁP-ot vásárolni? Ha euróban kapjuk a fizetésünket. Vagy ha azok közé tartozunk, akik az év első két hónapjában megrohanták a valutaváltókat, és van még otthon a színes kis bankókból.

Jó alternatíva lehet a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt időszakban mi is cikkeztünk arról, hogy a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) már-már az eddig verhetetlennek tűnő PMÁP közelébe férkőzve produkál hasonló hozamszinteket. A következő egy évben szinte megegyezik az elérhető nyereség mértéke, milliónként nagyjából csupán 4700 forint a különbség a kézhez kapott pénzek között.

Ha a második évtől nézzük a DKJ-hozamokat, itt is ugyanaz látható, mint a Bónusz Magyar Állampapírnál: várhatóan lefelé fognak mozdulni a hozamok, így aki éven túl tervez, szintén jobban jár a PMÁP-pal.

Arról nem is beszélve, hogy a diszkont kincstárjegyek már egy fokkal nagyobb pénzügyi jártasságot igényelnek, ha tudni szeretnénk, mi is történik pontosan a pénzünkkel. Természetesen nem olyan összetett a képlet, mint a részvénypiacon, de a napi árfolyam megléte vagy a visszaváltási mechanizmus különbözősége már a haladó befektetők pályája. A PMÁP-nál nagyobb hozamot azonban ők sem fognak valószínűleg elérni. Legalábbis nem a DKJ-vel.

Bankbetét, banki kötvény, vállalati kötvény – nyújthatnak többet, mint az állampapír?

Egyre többet hallani arról is, hogy a bankok által kínált hozamok is már-már megközelítik az állampapírokét. Hogy rövidre zárjuk a kérdéskört: hiába lendült feljebb az ígért kamatuk és ezzel együtt a népszerűségük, a PMÁP-ot a közeljövőben ezek a megtakarítási termékek sem fogják lekörözni.

„A prémium az összes bankbetétet megeszi reggelire. A legjobb betétnek is csak 10 százalék körüli kamata van, és ebből még lejön a 15 százalékos kamatadó – mondja Gergely Péter. – Ráadásul ha a lejárat előtt feltöröd a betétet, az állampapírral ellentétben a legtöbb konstrukciónál nem kapod meg a kamatot.”

A bankok is feljebb verték az elérhető hozamokat, de a PMÁP mindegyiket megeszi reggelire. Fotó: MTVA/Róka László

A banki (és egyéb vállalati) kötvények piaca ennél azért már egy fokkal árnyaltabb. A legfontosabb, amire figyelnünk kell, hogy fix vagy változó kamatozást ígérnek. Ha egy vállalati kötvény öt évre évi tizenkét százalékot ad, akkor az már lekörözi a jelenleg 16 százalékos, jövőre 16,5-21 százalékos, de az azt követő három évben várhatóan drasztikusan csökkenő éves hozamú PMÁP-ot.

Jelenleg azonban a banki piac leggálánsabb ajánlatai is még elmaradnak a PMÁP-tól. „És a kockázat normális piaci környezetben, nem jelentősen, de nagyobb. Azt se felejtsük el, hogy a vállalati kötvények mögött nincs ott a jótékony Magyar Államkincstár sem, aki azt mondja, hogy

hoppá, én 99 százalékos áron bármikor visszaveszem tőled az értékpapírt!

Ha ki akarsz szállni, akkor a másodpiacon kell vevőt keresned, és ezzel már könnyen veszteségbe fordulhat a történet” – mondja Argyelán József.

Vegyünk lakossági helyett intézményi papírokat?

Hiába nem a lakosság az elsődleges célpiac, intézményeknek szóló sorozatokból is bevásárolhatunk a befektetési portfóliónkba,. Ide tartozik a klasszikus Magyar Államkötvény (MÁK) vagy a már említett Diszkont Kincstárjegy is. A kettő közötti lényegi különbség, hogy a MÁK szintén kamatfizetést ígérő papír, és előre meghatározott időközönként fizet, míg a Diszkont Kincstárjegyet a névértéke (a DKJ-n szereplő összeg) alatt vásároljuk, és a nyereségünk abból származik, hogy lejáratkor a névértéket kapjuk meg.

A DKJ és az intézményi papírok a kezdő kisbefektetőknek egyrészt a bonyolultabb tulajdonságaik miatt nem ajánlottak. De nagyon fontos az is, hogy az értékesíthetőségük teljesen különbözik a lakossági állampapírokétól.

Itt nem veszi vissza az Államkincstár 1 százalékos költséggel a papírt, ha ki akarnánk szállni.

„Az intézményi sorozatok kifinomult másodlagos piaccal rendelkeznek. Piaci szereplők árusítják egymás között, a vételár pedig az aktuális kereslet-kínálati viszonyokhoz igazodik – mondja Argyelán József. – Ha alacsony hozamkörnyezetben vettem egy papírt, amit később el akarok adni, de már magasabbak a kamatok, akkor senki nem fogja megvenni névértéken. Próbálom olcsóbban eladni, még olcsóbban, majd még olcsóbban. Egészen addig fog csökkenni az ár, amíg ugyanazon befektetett tőke után ugyanazt a nyereséget érik el az emberek, mintha egy új kibocsátású kötvényt vásárolnának. Ez az árfolyam érdemben tud hullámozni, és nincs garancia rá, hogy jól járunk. Egy kiszállással lehet nagyot bukni is.”

Argyelán az intézményi sorozatok kapcsán kiemeli, hogy tulajdonképpen ez okozta a Silicon Valley Bank csődjét is. A bank a fintech vállalatoktól érkező lekötött betétjeit hosszú futamidejű amerikai államkötvényekbe fektette, akkor még nagyon alacsony kamatkörnyezetben. Amikor elkezdte emelgetni az amerikai jegybank, a Fed a kamatokat, átíródott a hozamelvárások piaca, a vállalati betétek mögötti fedezet pedig elolvadt.

Az információ kiszivárgása után jött a pánik, a betéteket kivették a bankból. A Silicon Valley-nek el kellett adnia a kötvényeket ahhoz, hogy teljesíthesse a kivéteket. Igen ám, de a feljebb szökő alapkamat miatt már csak áron alul tudott a pozícióból szabadulni, így nem volt elég fedezete a kifizetésekhez.

Pénz a semmiből – állampapír hitelből. Lehet, szabad, megéri?

Igen, igen és nagyon valószínűleg igen. A jártasabbak körében már jól ismert az arbitrázs: a szabad felhasználású jelzáloghitelek éves kamata jelenleg 9–9,5 százalék körül mozog, ezzel szemben a PMÁP 16 százalékos kamatot fizet, ami jövőre még magasabb lehet.

A hétszázalékos különbség szinte teljesen ingyen nálunk landolhat, ha felvesszük a hitelt, és pozíciót nyitva teljes egészében betoljuk a PMÁP-ba.

„Majd ha azt látjuk, hogy két év múlva a PMÁP kamata kisebb lesz, mint a felvett hitelé, zárjuk a pozíciót és előtörlesztjük a hitelt. Tízmillió forintonként nagyjából 1,6 millió forintot tudunk nyerni ezen a műveleten, figyelembe véve az összes egyéb költséget, az előtörlesztési díjakkal együtt” – mondja Argyelán József. Hozzáteszi: itt is jól jön a lajhárkötvény lajhársága. A PMÁP ugyanis éves csúszással követi az inflációt, így már jó előre látni, mikor kell a pozíciót zárni.

A matek, ha kisebb hozammal is, de a 12–13 százalékos kamatozású személyi kölcsönnél is kijön. Ahol meg különösen megéri, az a babaváró. „De itt a büntetőkamattal már nem olyan rózsás a helyzet, ha a kamatmentességhez vállalt baba nem érkezik” – mondja Argyelán.

Valós és jó lehetőség az állampapírt hitelből finanszírozni. Két nagy hibába futhatunk itt: ha olyan hitelterméket veszünk fel, ami ezt tiltja, vagy ha babakötvényt veszünk belőle. Utóbbinál nem tudjuk zárni a pozíciót. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Viszonylag egyszerűen teremthetünk így a semmiből (vagyis pontosabban a bank tőkéjén) pénzt magunknak. Mégis van azért pár kitétel, amit érdemes hozzátenni a „kiskapus” megoldáshoz.

A jelzálogos módozathoz természetesen kell egy tehermentes ingatlanfedezet. Lehetőleg olyan ingatlanról legyen szó, aminek nagy az értéke – és ehhez társuljon nagyobb nettó fizetés is.Figyelni kell arra, hogy megfelelő jövedelemszinttel rendelkezzünk a hitelhez – és a későbbi terveinkhez is. A jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) ugyanis bekorlátozza, meddig nyújtózkodhatunk: tízéves jelzáloghitelnél 500 ezer forintos (júliustól 600 ezres) nettó jövedelem alatt a fizetésünk feléig ér a takaró. Ez az összes hitelfizetési kötelezettségünkre együtt érvényes, az összes havi törlesztőnk ezt nem haladhatja meg.Hiába szabad a felhasználás, pár hitelintézet termékeinél kitételként szerepel, hogy a hitelből nem vásárolhatunk állampapírt. Ilyen például az UniCredit személyi kölcsöne.

A legfontosabb előfeltétel azonban talán az, hogy ez a lehetőség odafigyelést és észt kíván. „Fegyelmezett, a pénzügyekhez értő emberek tudnak ezzel pénzt keresni, minimális kockázattal. Át kell látni hozzá a konstrukciót” – mondja Gergely Péter.

„Fontos a fegyelmezett pénzügyi magatartás. Ebben az esetben nem szaban az állampapírhoz hozzányúlni, »hú, láttunk egy jó mosógépet!«-hozzáállással a fedezetet pucoljuk ki a hitel mögül – mondja Argyelán József. – Az emberi magatartás itt a kockázat: ha elcsúszik a tudatosság, eltűnik a matek bevételi része, és maradnak a költségek.”

A szintén népszerű babakötvények esetében viszont még a tudatos, fegyelmezett befektetőknek sem ajánlja a Bankmonitor vezető elemzője a konstrukciót. Hiába nagyobb a kamat, alapból nem működik a matek, hiszen az értékpapírszámláról a gyermek 18 éves koráig nem lehet kifizetést kérni. Kamatoldalon ugyan rövid távon nyereségről beszélhetünk, de nem lehet zárni a pozíciót, nem szállhatunk ki idő előtt.

Mire érdemes még figyelni?

Most már szinte minden a birtokodban van ahhoz, ami az állampapírokhoz kezdő-középhaladó lakossági befektetőként szükséges lehet. Zárásként még egy apróságot érdemes kiemelni, mielőtt hasznosítod a tudásod: ez a kamatok újrabefektetésének a kérdése.

A Magyar Állampapír Plusszal ellentétben az általánosan ajánlott Bónusz és Prémium papírok ugyanis a kamatot nem fektetik vissza automatikusan. A MÁP+ kamatfizetése napján – értelemszerűen az utolsó kivételével – a kamatot az Államkincstár az azonos sorozatba tartozó, tehát ugyanolyan konstrukciójú MÁP+ állampapírjaként írja jóvá. Így ez az értékpapír lejártáig szintén kamatozik. A BMÁP és a PMÁP szimplán csak kiutalja a számlánkra a kamatot, ha úgy rendelkezünk. Előbbi esetében negyedévente, utóbbinál évente kapjuk a jóváírást.

Több ebből Állampapír helyett: ezek a kötvények fizetik a legnagyobb hozamot A csali, amit nem érdemes bekapni. Kinyírják az egyik legjobb magyar állampapírt Állampapír: megállíthatatlan a kormány terve, idén elérhetik a céljukat Állampapír: fontos határidő érkezik, 60 milliárd a tét – mutatjuk, mit kell tenni

Ha nincs szükségünk azonnal ezekre az összegekre, akkor érdemes újra befektetni. „A PMÁP esetében jövő tavasszal érkezik a kamat.

Mivel az idei infláció még magas lesz, jövő márciusban nem igazán kell gondolkodni, jobb kockázatmentes alternatíva ennél nem lesz.

2025 elején már meg kell néznünk, hogy milyen új konstrukciók elérhetőek” – mondja Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu alapítója azt is kiemelte, hogy ebből a szempontból is jobban ajánlott a PMÁP, mint a negyedéves fizetésű Bónusz. Utóbbinál pénzügyileg fegyelmezettebbnek kell lenni, hogy költekezés helyett háromhavonta valóban visszafektessük a kamatot.

The post Beszéljünk az állampapírokról: így jutsz 21% hozamhoz kockázatmentesen appeared first on Forbes.hu.