Spanyolországban már most szabályozni kellett, ki dolgozhat a szabadban, de ennél is nagyobb gondokat okoz az aszály a mezőgazdaságban és az élelmiszerellátásban.

A spanyol kormány a múlt héten jelentett be egy 2,2 milliárd eurós csomagot az országot már tavasszal sújtó aszályhelyzet miatt. A szokatlan meleg és száraz időjárás már a tavalyi év vége óta probléma az országban.

A csomagból

a mezőgazdasági termelés fenntartására 784 millió eurót költenek a központi költségvetésből, a cél az élelmiszerhiány elkerülése (tartományi szinten is több tíz millió eurós támogatást kaptak a gazdák több, aszály sújtotta területen);nagy infrastrukturális beruházásokat indítanak 1,4 milliárd euróból: sótalanító üzemeket, vízvisszaforgató rendszereket építenek a partmenti nagyvárosokban,a cél, hogy az újrahasznosított víz arányát a mostani szint több mint duplájára, 20 százalékra emeljék négy éven belül.

A spanyol ellenzéki Néppárt szerint a kormány csomagja csak szemfényvesztés a tartományi választások előtt, hosszú távú stratégiára lenne szükség és egy új nemzeti intézetre, ami dedikáltan csak a vízhiány megoldásával foglalkozik.

A bőségre épült a vízellátás, de ennek vége

Ahogy korábban írtuk, 1961 óta, vagyis a mérések kezdete óta nem volt ennyire meleg és száraz az április Spanyolországban. A márciusi csapadékmennyiség is már 64%-kal maradt el az egész Spanyolországra vonatkozó referenciaátlagtól, csupán három olyan tartomány volt, ahol sikerült az átlagot hozni. Ami a csapadékmennyiséget illeti: az idei év első négy hónapja volt a legszárazabb Spanyolország egészét tekintve, az aszályos helyzet 2022 vége óta egyre súlyosabb.

A vízellátás Spanyolország egyik legnagyobb problémája jelenleg.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint Spanyolország egyike azon dél-európai országoknak, amelyek az elkövetkező évtizedekben a legtöbb öntözésre szánt vizet veszíthetik el.

Az ábra az öntözővízkészlet relatív változását mutatja 2071-2100-ra az 1961-1990 közötti időszakhoz képest a mediterrán térségben. A világossárga területek azt jelzik, hogy a vízkészlet nem fog változni. Forrás: EEA

Az időjárás mellett súlyosbítja a helyzetet a vízkészlet pazarló felhasználása, a víztartalékok túlzott kiaknázása, a megfelelő infrastruktúra és a megfelelő vízgazdálkodás hiánya. A spanyol vízgazdálkodási modell eddig arra alapult, hogy bőség van. A klíma ezen hatalmasat változtatott, amihez az országnak is alkalmazkodnia kell. Az például

mostantól fenntarthatatlan lesz, hogy csupán a felhasznált víz 8 százaléka volt újrahasznosított.

Az éghajlatváltozással a helyzet csak rosszabb lesz. A spanyol kormány most azt mondja, a 2011-ben hidrológiai beruházásokra költött 1,462 milliárd euró az idei évre 3 milliárd euróra emelkedik. Ennek harmadát az EU állja (amúgy abból a helyreállítási alapból, amiből Magyarország még nem jutott forrásokhoz a korrupciós és jogállami aggályok miatt).

Becslések szerint

az aszály okozta kár csak tavaly 8 milliárd euró volt, az idei veszteségek pedig még ezt a szintet is meghaladhatják.

Sok olyan ágazata van a spanyol mezőgazdaságnak, ahol az aszály miatt a termelés a felére eshet (ilyen az olajbogyó, ami fontos terméke a spanyol agráriumnak), ez pedig felfele hajthatja az inflációt is. A spanyol infláció egyik motorja eddig is az élelmiszerárak emelkedése volt (a kormány az áfa elengedésével mérsékelte a pénzromlás ütemét).

Azért a… pénz az úr?

Dacára annak, hogy a vízhiány ma már komoly probléma, az egyik autonóm tartomány nemrég bólintott rá a Facebook gigaberuházására. A közösségi oldal anyacége, a Meta új európai adatközpontot épít a tervek szerint Spanyolországban, épp az egyik központi helyen fekvő tartományban, Kasztília-La Manchában, ahol az aszály már most igen komoly probléma. A gond csak az, hogy az adatközpontok – hasonlóan az akkumulátorgyárakhoz – az áram mellett rengeteg vizet is zabálnak, korábbi beruházások példájából pedig tudható, hogy rendre alulbecsülik a tervezés fázisában, hogy mennyi erőforrást használnak majd fel.

A helyi civilek szerint a cég azt használja ki, hogy a magas munkanélküliség sújtotta vidéken a rövid távú gazdasági előnyökkel lecsitíthatja a tiltakozókat. Az olcsó munkaerő mellett a nagy beruházásokban egyre fontosabb szempont lehet az is, hol lehet olcsón kihasználni a helyi természeti erőforrásokat.

Gigaberuházás, ami zabálja a vizet, miközben vízhiány van, de a politika mindenben a nagy cég mellett – ismerős?

Egy jó példa: Izrael

A spanyolok előtt jó példa lehet Izrael. Az ország területének csaknem 60 százaléka sivatagos, mégis 2021-ben közel 100 millió euró értékben exportált vizet a WHO adatai szerint.

A hatékony vízgazdálkodást célzó technológiák, a víz újrafelhasználásának módjai mellett (az Izraelben felhasznált víz 35 százaléka a szennyvíz újrafelhasználásából származik) jó példa lehet az is, ahogyan a vízgazdálkodás költségeit beépítik az árakba, ösztönözve ezzel a hatékony vízfelhasználást. A sótalanított víz felhasználásának aránya a teljes fogyasztáson belül Spanyolországban 6 százalék a Global Water Intelligence 2021-es adatai szerint, Izraelben ez az arány 50 százalék. Bőven van hová növekedni.

Ugyanakkor a kereslet racionalizálása nélkül az új technológiák sem hoznak majd lényegi változást. Hiába használnak újra több vizet, ha azt a lakosság pazarlóan fogja továbbra is felhasználni. A spanyolok jobb, ha kitörlik a fejükből, hogy egykor a bőség korában éltek.

The post Már van olyan EU-s tagállam, ahol a vízhiány a legnagyobb probléma appeared first on Forbes.hu.