Időben felismerni egy bőrelváltozás rosszindulatúvá válását életeket menthet. Ez volt a célja az Emdee Skin mesterséges intelligencián alapuló ingyenes applikáció fejlesztőjének is, Ulbert Attila csak később gondolt az üzletre, nem kenyere a marketing. De addig is zsebükben a segítség azoknak, akik csak akkor mennek orvoshoz, ha muszáj.

Talán emberi tényezőkön múlik, talán a testünk változásai feletti elsiklás az oka vagy a struccpolitika, ami miatt nem vesszük tudomásul a figyelmeztető jeleket, nem törődünk az orvosok óvó figyelmeztetésével az UV-sugárzással kapcsolatban. Ami biztos, hogy egy időben észlelt és kimetszett vagy kezelt elváltozás jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket még a legagresszívabb bőrrákfajta, a melanoma esetében is.

A csendes gyilkos

A melanoma, a „csendes gyilkos” egyre több halálos áldozatot szed. Ez a festéksejtekből kiinduló rosszindulatú, invazív, erősen áttétképző daganat a 17. leggyakoribb halálok világszerte. Évente mintegy 1,5 millió új bőrrákos esetet diagnosztizálnak, a WHO adatai szerint 2020-ban több mint 57 ezer ember halt meg ennek következtében. Magyarországon az áldozatok száma száz felett van évente.

A basalioma (bazálsejtes karcinóma) a nem festékes bőrrákok leggyakoribb formája. Bár ritkán ad áttétet, helyileg agresszíven terjedhet, eltávolítás után ismételten kiújulhat.

Több ebből Akar egyáltalán még valaki vállalkozni Magyarországon? Varga Mihály: Nincs B tervünk, ha nem jönnek az EU-s pénzek

A Semmelweis Egyetem és az ELTE közös projektjében Ulbert Attila vezetésével Emdee Skin vagy Emdee Bőr néven mesterséges intelligencián (AI) alapuló platformot hoztak létre, melynek egyik eleme a bárki számára ingyenesen letölthető telefonos applikáció és webes felület. Előbbi egyelőre csak Androidra létezik, dolgoznak az iOS verzión.

Segítségével pár másodperc alatt választ kaphatunk az égető kérdésre: amit látok a bőrömön, az még normális, vagy azonnal emeljem fel a telefont, hogy időpontot kérjek egy bőrgyógyászhoz?

Magyarországon tíz év alatt másfélszeresére nőtt a melanomás esetek száma, amelyből évente jelenleg több mint 2300-at, míg bazaliomás esetből mintegy 15000 esetet diagnosztizálnak. Ezek a regisztrált esetek, a valós szám ennél jóval magasabb lehet – mondta el Dr. Némethné Kulisics Adél, a Stop Melanoma Alapítvány elnöke.

„A célunk az volt, hogy nagyon korai fázisban csípjük el ezeket a rosszindulatú elváltozásokat, a melanomát, a basaliomát.

Sőt, ha lehet nagyot kívánni, igazából azt szeretnénk, hogy ez egy nem létező problémává váljon” – mondja Ulbert Attila.  Ezért az applikációnak automatikus UV-figyelmeztető funkciója is van.

Szövettannal igazolt képekkel tanít

Ulbert Attilának, az ELTE Informatikai Karának korábbi PHd-hallgatójának „nem sok köze van” a bőrgyógyászathoz. De mint mondja, informatikus szakértőként mesterséges intelligencia platformokkal foglalkozik telekommunikációs területen, miközben mindig vágyott arra, hogy valami kézzel foghatót hozzon létre, amivel valóban segíthet az embereken.

A Stanford egyetem kutatói 2017-ben A bőrrákok bőrgyógyász szintű osztályozása mély neurális hálózatokkal címmel mutatták be kutatási eredményeiket a Nature magazinban.

„Gyakorlatilag azt írták, hogy előállítottak egy olyan AI-t, ami hatékonyabb, mint a bőrgyógyászok.

Valójában nem akartam mást, mint az eredményeiket felhasználva az AI köré építeni egy androidos applikációt. De publikálás után sem lettek elérhetők azok az alkalmazások, melyek a leírt mesterséges intelligenciát használták volna.”

Ulbert Attila ezért inkább a fejlesztés reprodukálásába fogott, a mesterséges intelligencia betanításához azonban képekre volt szüksége. Felvette a kapcsolatot 2018-ban Sárdy Miklóssal, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika akkori igazgatójával, akinek intézkedése nyomán a fejlesztő csapat rendelkezésére bocsátották a szükséges felvételeket.

„Csak a szövettani vizsgálattal már alátámasztott információval rendelkező képekkel dolgozunk, tehát amelyről mikroszkóp alatt végzett sejtvizsgálattal állapította meg patológus, hogy rákos elváltozásról vagy jóindulatú daganatról, esetleg anyajegyről van szó. Ezekből állt össze a tanítóhalmaz, illetve a teszthalmaz is” – magyarázza Ulbert Attila.

Egy app a laikusnak, egy app az orvosnak

A létrehozott rendszer mobil alkalmazásokból és egy, a klinikán készült képeket kezelő webes szolgáltatásból áll. A mobil alkalmazások egyike a pácienseknek szól, akik lefotózhatják a bőrükön megfigyelt változásokat vagy a már régóta meglévő anyajegyeket, az applikációnak elküldött kép alapján pedig néhány másodperc alatt visszajelzést kapnak.

Tizenhat féle bőrelváltozást (melanomát, szemölcsöt, anyajegyet) képes felismerni, osztályozni. Azért „csak” ennyit, mert a már szövettani vizsgálat alá vetett mintákkal dolgozik.

Az eredmények alapján javaslatot tesz a következő lépésre: van-e ok az aggodalomra, sürgősen dermatológus szakemberhez kell-e fordulni. Utóbbi esetben a felhasználó akár azonnal elindíthatja a telefonhívást, amivel időpontot egyeztethet a SOTE bőrgyógyászatára.

Az orvosoknak szánt verzió a klinikán futó adatbázissal áll összeköttetésben. Segítségével a vizsgálatra érkező páciensről akár dermatoszkóppal készített, újabb képeket fel tudja tölteni az orvos, bővítve az adatbázist.

Az elmúlt években az Emdee Skin több mint 21 ezer beküldött fotót elemzett, a fals pozitív eseteket levonva az alkalmazás 810 valós melanomát és 916 valós basaliómát azonosított.

Ulbert Attila pontosítja a számokat: egy elváltozásról több kép is készült, ezért a melanomás fotók száma jóval nagyobb, mint az érintett emberek száma. 182 embernél azonosított az app melanomát, és 324-nél basaliomát.

Az elsődleges eredmények szerint a szakorvosok és az AI által helyesen detektált esetek aránya azonos (70-75 százalék) volt. A két (a laikus felhasználók képeit elemző és az orvosok dermatoszkópos kiegészítéssel készült felvételeivel dolgozó) AI főbb statisztikai adatai is elérhetők az applikációban.

Szinte száz százalék lehet a túlélési esély

„Anyajegyeink, az új elváltozások figyelemmel követése, a korai felismerés valóban életeket menthet. A mesterséges intelligencián alapuló szoftverek és applikációk ebben óriási segítséget jelentenek.

A korai diagnózis a melanoma esetében kiemelt jelentőségű, hiszen ezáltal egy in situ vagy T1-es stádiumú melanoma esetében akár 98 százalékosra is emelkedik az ötéves túlélési esély” – hangsúlyozta Kulisics Adél.

Kiemelte, hogy hatalmas potenciált lát ezekben az eszközökben mind a laikusok, mind a szakorvosok számára, de

csak abban az esetben, ha kizárható a fals negatív eredmény. A betegek számára a hamis biztonságérzet végzetes következményekkel járhat.

A Stop Melanoma Alapítvány elnöke szerint elsősorban a fiatalabb korosztály körében lehet népszerű egy ilyen alkalmazás, bár Ulbert Attila saját édesanyját is az Emdee Skin ismételt diagnosztizálása motiválta arra, hogy vizsgáltassa ki – mint kiderült – basaliomáját, melyet végül el is távolítottak. Az idős nő a covidérában nem akart orvoshoz fordulni, de az app meggyőzte.

Saját édesanyját is Ulbert Attila fejlesztése győzte meg, hogy orvoshoz forduljon. Fotó: Sebestyén László

„Azt számolgattuk, hogy úristen, hány ember életét lehet így megmenteni! Sokkal láthatóbb haszna van, mint az 5 vagy 6g-t fejleszteni” – mondja Attila.

Hogy lesz ebből üzlet?

Az AI fejlesztése folyamatos, tanulással egyre precízebbé válik. A mesterséges intelligenciával támogatott rendszer használatával kevesebb súlyos esettel kell a jövőben foglalkozni a klinikán, illetve remélhetőleg kevesebb felesleges és kevesebb dupla műtétet végeznek majd el. Utóbbiról akkor van szó, amikor egy ártalmatlannak tűnő, ezért kis kivágási körrel kimetszett elváltozás szövettani vizsgálatakor derül ki, hogy valójában rosszindulatú melanoma vagy basalioma, és ekkor egy ismételt műtéttel nagyobb körben ejtenek kimetszést.

„A kezdetektől ezek voltak a fő szempontjaink Sárdy Miklóssal, emögött nem volt üzleti modell” – mondja Attila, aki elárulja, több ötletük van arra, hogyan lehet értékessé tenni a két egyetem támogatásával kifejlesztett rendszert, egyelőre azonban nem kezdtek el ezirányban dolgozni. „Product managerek és fejlesztők vagyunk, nem értünk a marketinghez.”

Úgy véli, első körben a biztosítók számára bírhat értékkel egy ilyen rendszer használata, bár ez, mint mondja, még egy nem validált ötlet, szükség van az igények felmérésére.

Magánintézményekkel és -klinikákkal is készülnek felvenni a kapcsolatot, melyek alternatívaként szerepelhetnek az applikáció „híváslistájában” vagy a felajánlott lehetőségek között, ahova a potenciálisan rosszindulatú bőrelváltozásával fordulhat a felhasználó.

„Mindenki célja, hogy a betegek minél hamarabb felkeressék az orvost. Tulajdonképpen mindenki csak anyajegyeket akar látni, a vizsgálatok és beavatkozások nagyon költségesek. Az ilyen és ehhez hasonló applikációk rendszeres használatával akár csökkenthető a beavatkozások gyakorisága is, ami a pácienseken túl a társadalombiztosítónak is érdeke” – fogalmaz Attila.

Ami azonban biztos: a laikus felhasználóktól nem akarnak és nem fognak pénzt kérni az app használatáért. 

„Mégiscsak két egyetem projektjéről van szó, ez nem lenne fair. Meg igazából még mindig az van, hogy az emberiséget akarjuk megmenteni.”

Amikor azt kérdezem, mikor lenne elégedett az Emdee Skinnel, Attila szerénytelenség nélkül válaszolja: az persze jó lenne, ha az eredeti misszió szerint mindenki tudna erről a lehetőségről.

„De a végső cél az, hogy eljöjjön az az év, amikor ebben az országban senki nem hal meg melanoma miatt.”

The post Emberi életeket akart menteni. Most már csak üzletet kellene csinálni belőle appeared first on Forbes.hu.