A matyó mintás hímzett maszkok segítették át őket a járványhelyzeten, amikor sorra bezártak a ruhakereskedések és vendégeket se tudtak fogadni Tardon. Idén már teljes gőzzel működik a varroda, tárt karokkal – pogácsával és pálinkával – várják a turistacsoportokat, és július elsejétől üzemel a Matyodesign vendégház is.

Tizenkét évvel ezelőtt indult a Matyodesign, amelynek az egyik érdeme, hogy tovább viszi a matyó hagyományokat, és a másik nagyon fontos velejárója, hogy munkahelyeket teremt egy kis borsodi településen.

„Mi voltunk az első nagyobb kampány arcai”

– mondta Péterfy Bori színésznő, énekesnő Nagy Ervin színész felé mutatva a szerdai budapesti rendezvényükön, amikor is Tard egy napra Budapestre költözött. Azaz amellett, hogy meg lehetett nézni a legújabb darabokat, ki lehetett próbálni a hímzést is.

+ 4 kép a galériában + 4 kép a galériában Fotók: Sebestyén László (7 kép)

Váczi Rozi alapító Tardon töltötte gyerekkora első éveit, majd Budapestre költöztek. Aztán amikor az első gyereke megszületett, visszavágyott vidékre. Harmincéves volt, amikor szeretett volna akkori férjének – Nagy Ervinek – valami különleges ajándékot adni. Megkérte öccse egykori dadusát, hogy hímezzen neki valamit egy pólóra. Innen származik a Matyodesign márka és társadalmi vállalkozás ötlete. Azóta már 45 asszony hímzi az autentikus motívumokat a modern ruhadarabokra: pólókra, ruhákra, sapkákra, poncsókra, pulcsikra.

A szemünk láttára tűnik el a Lászlók és Máriák világa – de mi jön majd utánuk?

Hímzés home office-ban

„Mindenkit beleszámolva már hatvanan vagyunk, akik a márka fejlődésén dolgozunk. Mind nők, és a legtöbben Marikák”

– mondja nevetve az alapító. A márka vásárlói egyébként egész pontosan tudhatják, hogy melyik tardi asszony hímezte a ruhájukat, az információ minden ruhadarab levehető címkéjén rajta van.

A hímezni valót az asszonyok általában hazaviszik, és aztán behozzák a kész termékeket. 2021 óta varrodával is kiegészült a tardi Matyodesign, vagyis azóta már csak alapanyagot vásárolnak, a ruhákat helyben varrják meg, az asszonyok pedig kihímzik őket.

„Egy hosszú parasztház végén van a varroda, ahol régen az istálló volt. Ott készülnek el az alapdarabok, aztán ezek elmennek hímzésre, utána a mosodánkba kerülnek, mosás és vasalás után lesznek kész. Utána a webshopon keresztül vagy nagykereskedők által elérhetők” – írta le a folyamatot Váczi Rozi.

2019-ben hirdették meg, hogy indul a Matyodesign Tours – erről mi is írtunk – vagyis olyan egynapos túrák, melyeken ízelítőt lehet kapni a tardi mindennapokból. Az érdeklődés egyből óriási volt, már az első évben rengeteg túrát tartottak.

„Azért szeretem, mert egy nagyon őszinte, egyszerű program. A nénik elviszik helyettem a show-t”

– mondja a túrákat ma is szervező, vezető Czakó Zsófi.

Ha nem a járadékvadász pozíció a cél, akkor a politikai szerep nem ördögtől való egy családi cégnél – Iglódi Csaba kalandregényt írt a Dreherekről

A maszkok mentették meg őket

A járvány viszont elkaszálta a túrákat és a nagykereskedelmet is. „Körülbelül harminc bolt zárt be, amelyik árulta a termékeinket, van, amelyik később se nyitott ki” – mesélte Rozi, akinek nagy fejtörést okozott, hogyan mentse meg mégis az üzletet. „Hónapokig szorongtam, hogy fogom fenntartani a céget, hogyan fogok fizetni a néniknek, akiknek sokat számít ez a bevétel.”

Aztán jött a nagy ötlet: a matyó hímzéses maszkok. „A maszkoknak köszönhetően sikeresebb évet zártunk, mint előzőleg.”

A világ minden tájáról rendeltek hímzett maszkokat a webshopon keresztül, és ami külön jó, hogy sokan lettek visszatérő vásárlók, és később más darabokat is megvettek. Szeretnék kiszolgálni azt az igényt is, hogy mindig legyenek újdonságok, ezért kezdtek együttműködni Babó Zsolt tervezővel, hogy általa egy új vonal is megszülessen a márkán belül. Valamint dolgoztak a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatóival is.

Matyodesign vendégház

Idei újdonság, hogy vendégházat nyitnak. Júliustól egyszerre tizenkét főt tudnak fogadni a Budapesttől 1 óra 15 percnyi távolságra lévő Tardon. A vendégeket szauna és popup medence is várja, de akik autentikus programokra vágynak, mehetnek lovagolni, a gyerekek állatokat simogatni, meg lehet kérni a helyi néniket, hogy gyúrjanak együtt tésztát, sőt arra is van lehetőség, hogy ott, helyben készüljön el egy matyó hímzés valamelyik ruhadarabra.

The post „Már hatvan nő dolgozik nálunk, a legtöbben Marikák” appeared first on Forbes.hu.