A japán ispace magáncég HAKUTO-R Mission 1 holdi leszállóegysége 2022. december 11-én indult el. Több hónapos utazás után megkezdte a leszállást az Atlas-kráter közelében, viszont másnapra bejelentették, hogy valamilyen probléma miatt nem sikerült a biztonságos landolást végrehajtani.

A NASA LROC kis látószögű kamerájának felvételeiből készített mozaik a HAKUTO-R Mission 1 leszállóegység tervezett landolási helyéről. (Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center / Arizona State University)

A NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) keringőegysége 2023. április 26-án tíz fényképet készített a leszállóhely környékéről, amik összesen kb. egy 40 km x 45 km-es területet fednek le. A landolási kísérlet előtt készített felvételekkel összehasonlítva kezdték meg a HAKUTO-R szonda keresését.

A leszállási, illetve becsapódási helyszínről készített előtte / utána felvételek. Az A jelű nyíl jelentősen megváltozott felszínre mutat, aminek a bal felső sarka az ütközés után jobban, jobb alsó része kevésbé veri vissza a fényt. A többi B, C és D jelű nyíl más változásokat mutat a becsapódás után. (Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center / Arizona State University)

A fenti, különböző időkben készített fényképek alapján szokatlan változásokat azonosítottak a fő leszállóhely körül. A képen legalább négy egyértelműen kivehető törmelékdarabot és számos kisebb elváltozást lehet észrevenni (47,581° É, 44,094° K). A képen középen látható objektumon számos világos pixel látszik a bal felső és számos sötét pixel a bal alsó részen. Ez pont ellentétes a közeli sziklákkal, ami azt jelentheti, hogy egy kisebb krátert vagy a leszállóegység darabjait látjuk. A területet még a következő hónapokban alaposan vizsgálni fogják, hogy más fényviszonyok és látószögek alatt is lássuk.

A becsapódás előtt és után készített képeket egymásból kivonva készített felvétel. Ezen látszik, hogy a becsapódás következtében egy körülbelül 60 – 80 m átmérőjű terület fényvisszaverő képessége nőtt meg. (Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center / Arizona State University)

Az ispace kifejezetten a Hold kutatására alapított japán cég, ami robotikus és más technológiákat fejleszt szállítási, felfedezési célokra, űrügynökségekkel és más privát cégekkel is együttműködve. A HAKUTO-R Mission 1 egysége áprilisban sikeresen elliptikus pályára állt a Hold körül, majd megkezdte sorozatos manővereit, hogy 100 km-es körpályára álljon át. A biztonságos leszállás végrehajtása a Mission 1 küldetés kilencedik mérföldköve lett volna, a leszállóegységnek a megelőző nyolcat sikerült teljesítenie.

Az ispace 2023. március 26-i felvétele a Holdról, körülbelül 2000 km magasságból. A képen a Hold keleti peremét látjuk, rajta a Petavius, Vendelinus és Langrenus kráterekkel. (Forrás: ispace)

Az ispace május 26-i sajtóközleménye szerint befejezték a HAKUTO-R Mission 1 leszállási kísérlete során gyűjtött repülési adatokat. Ezek alapján az egység befejezte a teljes tervezett fékezési folyamatot, kevesebb, mint 1 m/s-os sebességre lassítva a Hold felszíne felett kb. 5 km-es magasságban, függőleges pozícióban közeledő leszállóegységet. Habár az egység nem hajtotta végre a finom landolást, ennek az okát most már értik és a Mission 2 és Mission 3 küldetések során javítani fogják.

Az ereszkedés során a leszállóegység magasságmérője nem a vártnak megfelelően működött. Bár a saját magasságát nullának becsülte, azaz úgy érzékelte, hogy a felszínen van, később megállapították, hogy valójában még 5 km-es magasságban tartózkodott. Miután eljött a tervezett leszállás időpontja, a Mission 1 leszállóegység folytatta a lassú tempójú ereszkedést, amíg ki nem fogyott az üzemanyaga; ezután megszűnt a kontrollált ereszkedés és vélhetőleg szabadeséssel a Hold felszínébe csapódott.

A hibás magasságmérést valószínűleg a magasságmérő szoftveres hibája okozhatta. A repülési adatok alapján ahogyan a leszállóegység a tervezett landolási helyszín körül navigált, a fedélzeti szenzorok magasságmérője nagyot ugrott, mikor egy kb. 3 km magas szikla felett haladt át (erről megállapították, hogy egy kráter pereme volt). A vizsgálatok szerint ez a vártnál nagyobb eltérést okozott a mért magasság és az előzetes vizsgálatok alapján becsült magasság között, így a fedélzeti szoftver hibásnak jelölte a mért adatokat. Ezután a magasságszenzor valós mért adatait a biztonsági rendszer figyelmen kívül hagyta.

Mivel nem sikerült kommunikációs kapcsolatot kialakítani a Mission 1 leszállóegységgel, kijelentették, hogy a küldetés kilencedik (sikeres leszállás) és tizedik (landolás után stabil állapot kialakítása) mérföldköve nem sikerült. A HAKUTO-R holdi egység viszont az első nyolc kitűzött célját elérte, kibírta az indítás és üzembe helyezés mechanikailag megterhelő folyamatait, valamint a hosszú utat az űrben. Jól teljesítette a pályára állás manővereit, a kommunikációs, elektromos és hővédelmi rendszerei is jól működtek, így az ispace továbbra is 2024-re tervezi a Mission 2 és 2025-re a Mission 3 indítását.

Forrás: NASA, ispace