Küllői Péter exbankár az elmúlt huszonkét évben több dolgot is adott a Bátor Tábornak: tőketámogatást az első perctől, és ezzel nem is fog leállni, hitelességet, valamint a közép-európai terjeszkedés gondolata is tőle származott. No, és az a tudás, hogyan kell profin felépíteni egy márkát, méghozzá úgy, hogy az magában hordozza a civil szféra szerethetőségét is. De időközben megtanult elengedni. Portré a júniusi Forbesban, ajánló itt.

„Gondolom, nézel minden focimeccset – kezdi a tréfát, amikor lemondása okát firtatom. – Na, ott sem látsz harminc év felett profi csatárt, védőt igen, ahogy negyven feletti kapust is. Én már nem akarok csatár lenni, inkább védő vagy kapus.”

Küllői Péter huszonhárom év után, idén május közepén lépett vissza a Bátor Tábor alapítvány kuratóriumi elnöki pozíciójából. Az első ilyen tábort, a Hole in the Wall Campet 1988-ban Paul Newman hozta létre, és ő alapította az első európait is 1994-ben Írországban. Lényegében ennek a sikere nyomán alakult meg Magyarországon is a súlyosan beteg gyerekeknek élményterápiás rekreációs programokat szervező Bátor Tábor.

„Egy vezető akkor sikeres, ha egy idő után már nincs rá szükség. Ha a csapata olyan tudással és kultúrával rendelkezik, amivel önállóan is képes jól tovább működni, és a Bátor Tábor menedzsmentje és csapata ilyen” – mondja Péter. Tavaly év eleje óta tudatosan készült a visszalépésre, azóta azon dolgozott, hogy fokozatosan átadjon mindent. Utódja Hermann Kamilla lesz (ő az Indotek Csoport résztulajdonosa, Jellinek Dániel volt felesége).

Azt mondja, emellett az elengedésről is szól az elhatározása – abból pedig jó pár leckét kapott életében.

Exit 89-ben

Péter a sport adta alázatot és a hajtást is megtanulta már fiatalon. Tehetséges teniszversenyzőnek indult, ám tizenhárom évesen mononukleózisa lett, így fél évet ki kellett hagynia, utána pedig már nem tudta ugyanolyan intenzitással folytatni, mint előtte. Már csak azért sem, mert a Fazekas Mihály Gimnázium matematika tagozata lekötötte. Ma már nem teniszezik. „Rájöttem, hogy a tenisz nem kéz-, hanem lábjáték. Aki látta, hogyan teniszezem, mind meccset akart velem játszani,

én meg már rég nem akarok versenyezni.”

A BME építőmérnök szaka után nem sokkal egy ismerőse hívta az Interinvesthez, ami az Inter-Európa Bank jogelődje volt. Péter mint fiatal titán a vállalkozási üzletágban kezdett, aztán másfél év után vezető lett. Aztán 88-ban, amikor megnyílt a lehetőség, hogy kft.-t lehet alapítani, a bank vezérhelyettese, a jogi igazgató és Péter pénzügyi tanácsadó céget gründoltak. Ez volt az egyik első ilyen magáncég, Péter büszke volt, hogy a két vezető őt hívta társnak, és hamar ő hozta a bevétel felét. 89-ben a Coopers & Lybrand (ami később egyesült a Price Waterhouse-zal, és így jött létre a Pwc) megvette a társaság vagyonértékelő üzletágát.

„Ez volt az első exit, amiből pénzt csináltunk” – mondja Péter.

Napi címlap Somogyi Szonja 8 perc olvasás

Attól még, hogy beteg gyerekeken segítünk, nem szennyezhetjük a környezetünket

Legyél jobb! Madzin Emília 9 perc olvasás

Ezek a gyerekek sokkal rosszabb eséllyel indulnak. Katából az érettségit sem nézték ki, most diplomázni készül

A maradék cégrészből megalakuló Eurocorp aztán olyan nagy vállalatokat szerzett meg ügyfélnek, mint a Mol, az OTP, a Matáv és a Pannon GSM. Hamar eljutottak arra a pontra, hogy megfontolják egy régiós cég létrehozását, londoni központtal, de ekkor már olyan erősen eltávolodott egymástól a volt Goldman Sachs-os német vezető és Péter, hogy Péter egészségét is megviselte a stressz – no, meg a munkamennyiség.

A felesége keserűn azzal tréfálkozott akkoriban: férjének biztos van Londonban három fia a magyarországi három lánya mellett, azért tölt ott annyi időt. „Háromhavonta homlokpolipműtétre jártam, jó néhány barátságom megsínylette, és kis híján ráment a házasságom” – idézi fel Péter.

Aztán megértette, hogy ezek az egészségügyi és magánéleti bajok mind sárga lapok az életben, és mielőtt megkapná a pirosat, változtatnia kell.

Dreamteam, Mosoly, béke

Már jobban viselte a nyomást és a stresszt a CA brókercégnél, Simor András későbbi jegybankelnök hívta oda a vállalati tranzakciós részleg élére. A helyettese Bajnai Gordon későbbi miniszterelnök lett, vele már a Eurocorpnál is együtt dolgoztak. Igazi dreamteam volt, Simor mellett Lantos Csabával, Nobilis Kristóffal, Báthory Balázzsal (ő a Bátor Táborban most elnökhelyettessé lép elő) a vezetők közt. Olyan óriáscégek tőzsdére lépését menedzselték, mint a Mol, az OTP vagy a Richter.

Még 1996-ban alapították meg Jaksity Györggyel és Bajnai Gordonnal a Mosoly Alapítványt, a 2000-es „nyugdíjba menetele” után pedig a Bátor Tábor mellé is odaállt, és a kilenc alapítóval megállapodva ő lett az alapítvány elnöke. Aztán jött a Zeneakadémia és a képzőművészet támogatása, ma már a londoni Tate Modern kelet-közép-európai akvizíciós bizottságát vezeti – ez is egy korábbi befektetési banki kapcsolattal jött az életébe.

A feleségénél 2011-ben daganatot diagnosztizáltak, mint kiderült, ugyanebbe a típusú rákba halt bele korábban az ő édesanyja és nagyanyja is. Ez a BRCA-mutáció egy súlyos génhiba, amit Angelina Jolie-nál is felfedeztek, mondja Péter, hozzátéve, hogy csekkolták, és szerencsére a három lányuk nem örökölte. „Hétéves szép időszakot éltünk meg a rákkal való küzdelemmel együtt, abból hat év jó minőségben is telt, és ez megadta Zsuzsinak, hogy békében el tudjon menni. Nekünk pedig azt, hogy megbarátkoztunk a halállal. Megértettük, hogy az életünk része, ma már jóban vagyunk vele, én csak az odáig vezető úttól és annak méltatlan részétől tartok, de magától a haláltól nem.”

Arról, milyen startupokba szállt be eddig Péter, miért nincsenek magyarországi befektetései, és hogy miként pipálta ki bakancslistája utolsó tételét, a júniusi Forbesban olvashatsz. Bónusz: szóviccek Küllői módra. Lapozz bele a magazinba!

The post Én már nem akarok csatár lenni, inkább védő vagy kapus – ezért mondott le Küllői Péter több mint húsz év után a Bátor Tábor elnökségéről appeared first on Forbes.hu.