Újabb Baross Gábor Hitelprogram jöhet, az árstopok jelentőségének csökkenését figyelembe fogja venni a kormány a következő döntésnél és a gazdaságnak így is, úgy is át kell állnia egy uniós források nélküli működésre. Interjút adott Nagy Márton.

Interjút adott a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Beszélt egy újabb Baross Gábor Hitelprogramról, az árstopok kivezetéséről, az állampapírpiacról és az EU-s forrásokról is. Alább néhány megállapítás a minisztertől. 

A hitelpiacról

„Szeptember-október környékén, amikor a program kifut és több forrás nem kerül a gazdaságba, a hitelpiac újra kiszáradhat, mivel akkor várhatóan még mindig két számjegyűek maradnak a rövid kamatok. Így elképzelhető, hogy lesz Baross Gábor program 2.0” – mondta a miniszter arról, hogy milyen intézkedést terveznek a vállalati és a lakossági hitelpiac támogatására. Az első programra a kormány 700 milliárd forintot költött.

Kitért arra is, hogy szerinte a kötelező akciózás vagy a hamarosan bevezetendő online ár-összehasonlítás, a nagyobb és erősebben generált verseny miatt is a piaci árréseket prés alá helyezi, ami az élelmiszer-inflációban jelentős csökkenést fog eredményezni már a közeljövőben. 

Az árstopokról

„Az energiaárak hatása és az árfolyam leértékelődése együttesen 60-70 százalékban, a vállalati ár-bér spirál 20-30 százalékban felelős az inflációért, ezek az inflációs okok azonban mára megszűntek” – mondta Nagy.

Az árstopoknak már csak 1 százalék körüli inflációleszorító hatása van, ezt is figyelembe fogja venni a kormány a soron következő döntésnél.

Az Európai Bizottság árstopok kivezetésével kapcsolatos javaslatát „elég viccesnek” tartja.

Az állampapírpiacról

A kormány legutóbbi döntése értelmében az állampapírpiac felé terelné a megtakarításokat. Nagy szerint az intézkedések kapcsán az a kérdés, hogy lehet-e alacsonyabb kamatok mellett finanszírozni magunkat, és hogy meg lehet-e őrizni a megtakarítások reálértékét. „Olyan megtakarítási formák felé tereljük a lakosságot, ahol, a pénz megőrzi reálértékét” – mondta. Azt elismerte, hogy lehetett volna kissé hamarabb lépni. 

Az uniós forrásokról 

A magyar gazdaság támaszkodik a külföldi működőtőkére, ami a miniszter véleménye szerint jobb, mint az uniós források. „Közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk” – mondta arról, miért kell átállni az uniós források nélküli működésre. Hozzátette, az autógyártásunk „kötelező teszi az akkumulátorgyártást is”, enélkül lemondanánk az autóiparról.

A repülőtér megvásárlásáról

A repülőtér visszavásárlásához nagyon sok befektetővel tárgyalnak, baráti befektetőket keresnek, akik operátorként és nyereséges üzemeltetőként tudnak jelen lenni. Felmerült az állami devizakötvény-kibocsátás lehetősége is. Az üzletet év végéig szeretnék lezárni, de fontos szempont lesz a gyorsforgalmi út felújítása, a gyorsvasút megépítése is.

The post Nagy Márton: A külföldi működőtőke jobb, mint az uniós forrás appeared first on Forbes.hu.