Rövid idő alatt több mint ötszörösére nőtt az olyan háztartások száma, akik áramot is használnak a fűtéshez.

Egyre többen költöznek az elővárosi településekre, a nagyvárosok népessége pedig csökken – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sajtótájékoztatóján. Budapest lakossága 47 ezer fővel csökkent a 2011-es népszámlálás óta, és elérte az 1,7 milliós szintet. Debrecen lakossága 12 ezer fővel esett vissza 200 ezer főre.

Nem csak a nagyvárosok környékére, hanem az északnyugati országrészbe és a Balaton környékére is egyre többen költöznek.

A magyar települések több mint egyharmadában azonban 500 főnél kevesebben élnek.

Terjed a napelem és a hőszivattyú is

Magyarországon 4,6 millió lakás van, ennek több mint fele vidéki városokban, 27 százaléka községekben, 21 százaléka pedig Budapesten található. A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13-13 százalékot tesz ki a vályog- és a panellakások aránya. A két- és háromszobás lakások alkotják az állomány többségét, 31, illetve 32 százalékot, a 4 vagy több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 4 négyzetméterrel nőtt 2011 óta, most már 82 négyzetméter.

A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya már 28 százalék.

Az igazán nagy változás pedig a fűtési módszerekben látható: a legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre nőtt a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvízellátását segíti napkollektor.

Az már az előzetes adatokból kiderült, hogy Magyarország népessége 9,6 millióra csökkent, és gyors ütemben esik vissza a szülőképes korú nők száma.

The post Az energiapara már a számokon is meglátszik: egyre többen fűtenek árammal Magyarországon appeared first on Forbes.hu.