A mesterséges intelligencia (MI) évek óta jelen van a hétköznapjainkban, jóllehet a technológia emberi munkaerőt érintő, valamint etikai vonatkozásaira igazán csak a ChatGPT tavaly novemberi megjelenésével figyeltünk fel. Ekkor ugyanis diákok milliói kezdték el használni a chatbotot, ami azóta szinte minden iparág dolgozói körében nagy népszerűségre tett szert. Ennek hatására a szakértők, a kormányok és persze a szakszervezetek is elkezdték értékelni, mely területeken nyújthat segítséget az MI, és melyek azok, amikre veszélyt jelenthet.

Az eltelt időben annyi kikristályosodott: közel sem csak a fizikai munkát végző emberek teendőit változtathatja meg a technológia, hanem bizony a szellemi vagy épp kreatív munkát végzőkét is. A kormányok éppen ezért – preventív jelleggel – olyan szabályozásokon dolgoznak, amelyek azt célozzák, hogy az MI ne leváltsa, hanem kiegészítse, megkönnyítse az emberek munkáját. Ez pedig sokszor olyan területeken is megjelenhet, ahol elsőre nem is gondolnánk.

Mezőgazdaság

A Föld népessége 1974 óta a duplájára nőtt, melynek nyomán ma már 8 milliárd ember élelmiszer-ellátásáról kell gondoskodnia a világ mezőgazdaságának. A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között kell eleget tenniük a gazdáknak a termelési kvótáknak, mindezt úgy, hogy a kártevők is jelentős mértékben pusztítják a termést. Ha ez nem lenne elég, komoly problémát jelent a szektornak a munkaerőhiány, valamint az is, hogy régiónként eltérő vízkorlátozások mellett kell termelni.

James Matsumoto / SOPA Images / LightRocket / Getty Images Emberek vásárolnak Shinsaibashi utcáin Oszakában, Japánban 2022. december 30-án.

Az ENSZ élelmezéssel foglalkozó szervezetének statisztikái szerint a kártevők a világ termésének nagyjából 40 százalékát pusztítják el évente, ami pedig ezután eljut a vevőkhöz, annak nem elhanyagolható része kárba vész. Az ENSZ jelentése szerint a világ teljes élelmiszer-termelésének 17 százaléka végzi a kukában a pazarlás miatt, ami legfőképp a nyugati társadalmak számlájára írható. Ezek következtében a globális élelmiszeripar energia-felhasználásának 38 százalékát a felhasználhatatlan, illetve az elpazarolt élelmiszerek teszik ki.

Amellett, hogy a kormányoknak óriási szerepe lenne abban, hogyan edukálják a társadalmat a fenntartható fogyasztásra és az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, az automatizált rendszerek elterjedésének is jelentős szerepe van abban, hogy a mezőgazdaság ellenállóbbá váljon a klímaváltozással szemben. Az autonóm mezőgazdasági ágazat elképesztő mértékben növekszik: csak az Egyesült Államokban mintegy 200 mesterséges intelligencia alapú mezőgazdasági startup van jelen a piacon. Az Európai Unió pedig átfogó stratégiát dolgozott ki az ágazat fejlesztésére, melynek köszönhetően a termőföldek állapotáról is pontosabb képet szerezhetnek a kormányok.

Az MI mezőgazdasági üzemekben történő alkalmazásának rengeteg módja van:

önvezető traktorok és kombájnok, a terményellenőrzésre szolgáló robotdrónok, valamint az autonóm permetezőgépek.

Ezek a jobb hozamok elérése mellett a munkaerőhiány jelentette problémákat is képesek enyhíteni. Sok helyen már a betakarításához és a permetezéshez is autonóm rendszereket használnak: a Blue River Technology vállalat mesterséges intelligencia által vezérelt, gépi látással felszerelt technológiája például képes megkülönböztetni a növényeket és a gyomokat, ami lehetővé teszi a gyomirtószerek célzott alkalmazását.

A munkavégzés robotizációja és automatizációja mellett a vertikális farmok elterjedése, valamint a mögötte álló technológia továbbfejlesztése is áttöréssel kecsegtet – jóllehet ez egyelőre nem nevezhető fenntartható termelési alternatívának.

Egyelőre leginkább olyan országokban kísérleteznek ezzel, amelyekben jelentős a vízhiány, vagy tömegtermelésre alkalmatlan a klíma, illetve a talaj. Remek példa erre Dubaj, ahol az Emirates légitársaság leányvállalata tavaly megnyitotta a világ legnagyobb vertikális farmját. A 330 ezer négyzetméteres farm, a Bustanica évente több mint 1000 tonna leveles zöldség termesztését célozta meg, mindezt úgy, hogy több mint 250 millió liter vizet takarít meg évente a hagyományos mezőgazdasági termeléshez képest.

Az üzem elsősorban gépi tanulásra és mesterséges intelligenciára támaszkodik. A vízfelhasználás minimalizálása és a hatékonyság maximalizálása érdekében a vertikális farm zárt ciklusú rendszerrel működik, amit úgy alakították ki, hogy a tápanyaggazdag víz folyamatosan visszakering a növényekhez. Egy ilyen farmnak azonban elképesztő mennyiségű energiára van szüksége, ami még az Arab-félszigeten sem fedezhető teljes mértékben megújuló energiából.

Hulladékgazdálkodás

Korunk egyik legnagyobb válsága a műanyagkrízis, amivel egyre nehezebb felvenni a versenyt. Bár a világ fejlettebb országai próbálják törvényi úton minimalizálni a műanyaghasználatot, az egyszerhasználatos plasztikanyagok a mindennapjaink részévé váltak. A világon évente több mint 2 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik, amelynek mindössze 16 százalékát hasznosítják újra. Ez sokszor az emberi hanyagság, valamint a fejletlen rendszerek következménye, amelyen sokat csiszolhat a mesterséges intelligencia.

A nagyvárosokban sokszor tapasztalhatunk köztisztasági problémákat, amelyek sokszor abból fakadnak, hogy kevés szemetes áll rendelkezésünkre, esetleg nem optimális eloszlásban helyezkednek el az utcán.

Egyes fejlesztések azonban épp a hulladéktermelési mintázatok feltérképezésével javítanának a szemétproblémán: ahol több szemét keletkezik, oda több kukát, vagy épp gyakoribb tisztítást javasolnak. Kellő információ birtokában pedig olyan előrejelzésekre is képes a mesterséges intelligencia, hogy mikor várható nagyobb mértékű szemét kialakulása egy adott területen. Ezt a szelektálásnál is hasznosítani lehet: ha például egy bolt mellett több papír- vagy fémhulladék keletkezik, több erre szolgáló szelektív hulladékgyűjtő kihelyezését javasolhatja a rendszer.

A hulladékgazdálkodásban ugyanakkor fontos tényező, hogy a háztartások és a vállalkozások mennyi szemetet termelnek, és azt miként gyűjtik be. Bizonyára sokan találkozhatunk azzal az aggasztó jelenséggel, hogy hétköznap, a reggeli csúcsforgalomban a kukásautó mögött kell araszolniuk az autójukkal. A mesterséges intelligencia ezzel szemben képes olyan útvonaltervet készíteni, amely számol az aktuális forgalmi helyzettel.

Ennek következtében jelentősen csökkenhet az utazás ideje, valamint az üzemanyagköltségeken és a teherautók kibocsátásán is lehet spórolni.

Végül pedig ott van az újrahasznosítás, amely ugyan nem mindig volt szerves része a hulladékgazdálkodásnak, az elmúlt évtizedben kiemelt figyelem övezi. A legtöbb országban a hulladék válogatását és újrahasznosítását jelenleg kézzel végzik, ez a folyamat azonban lassú, nem túl hatékony, és az emberi hibák miatt az újrahasznosítható anyagok is gyakran kidobásra kerülnek. A mesterséges intelligencia segítségével viszont olyan válogató algoritmusokat lehet kifejleszteni, amelyek lenyűgöző pontossággal képesek azonosítani és szétválasztani a különböző típusú anyagokat.

Remek példa erre az amerikai AMP Robotics, ami robottechnikai megoldásokat dolgozott ki a szállítószalagon nagy tömegben beérkező hulladékok felismerésére. Az MI-vel felszerelt robot nemcsak a szelektálás folyamatát gyorsítja, de annak pontosságát is növeli.

Monika Skolimowska / Picture Alliance / Getty Images

Mentési munkálatok

A februári törökországi és szíriai földrengés komoly áldozatokkal járt: a két országban közel 60 ezren haltak meg a természeti katasztrófa következtében. A nemzetközi mentőcsoportok és a több ezer civil áldozatos munkájával végzett mentési akciók sikeréhez azonban nagyban hozzájárult a technológia is. A közösségi médiának hála nagyobb eredményességgel koordinálhatók a mentési folyamatok, valamint a mentők le is tudják követni a társaik mozgását. Emellett olyan appok is léteznek már, amikkel a romok alatt rekedt emberek magas hangfrekvenciát sugározva tudják felhívni magukra a mentési munkálatokban segédkező állatok figyelmét.

A károsult régiókat az USA is támogatta néhány olyan hasznos fejlesztéssel, amik nélkül nem lehetett volna sikeres a mentés. A NASA FINDER (Finding Individuals for Disaster Emergency Response) elnevezésű, bőrönd méretű eszköz például mikrohullámú radar segítségével képes érzékelni olyan apró testmozdulatokat is, mint például a szívverés vagy a légzés.

A mérések szerint rendkívül eredményes volt a szerkezet, ugyanis 9 méternyi törmeléken vagy 6 méternyi tömör betonon keresztül is képes volt apró életjeleket detektálni.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma egy mesterséges intelligencia alapú térképrendszert is bevetett a mentéskor. A xView2 ugyan még csak a fejlesztés korai szakaszában jár, de a megállapításait korábban már a nepáli árvizek és a kaliforniai erdőtüzek során is használták a mentés során. A nyílt forráskódú projekt műholdképeket elemez gépi tanulási algoritmusokkal, méghozzá azzal a céllal, hogy kategorizálja a katasztrófa által sújtott területen keletkezett károkat. Az ilyen objektumokat a térkép piros színnel jelöli, és tájékoztatja a koordinátákról a mentőcsapatokat. A rendszert több földi csapat is használta a földrengés sújtotta törökországi Adiyamban a keresés és mentés során.

Egy nagy bökkenője azonban még van a rendszernek: csak nappali felvételeket tud pontosan feldolgozni, az esti műholdképek esetében még nem tud segíteni.

A kimenekítésben ugyan elengedhetetlen az emberi és állati munkaerő, a gépek is rengeteget tudnak segíteni. A helyreállítás megkezdéséhez persze adományokra is szüksége lehet az érintetteknek, akiknek leomlott a házuk vagy elhunyt egy rokonuk. A mesterséges intelligencia algoritmusok ugyanakkor ezt is megkönnyítik. Tavaly októberben Észak-Amerikában komoly pusztítást végzett az Ian és a Fiona hurrikán, melyek következtében sokaknak megsérült az otthonuk.

A Google algoritmusa műholdas képek alapján felmérte, hogy az érintettek súlyosan károsodott környéken élnek, és segítségre van szükségük. Ezt követően a GiveDirectly nonprofit szervezettel együttműködve elkezdte kiküldeni a sürgősségi segélyeket, melynek eredményeként a floridai Collier, Charlotte és Lee megye 3500 lakosa fejenként 700 dollárt kapott. Az algoritmus egyébként a jelenlegi tudása szerint 85–90 százalékos pontossággal dolgozik.

Octavio Jones / North America / Getty Images / AFP 2022. december 1-jén Fort Myers Beachen elindult a segélyezési program az Ian és Fiona hurrikán károsultjainak segítségére.

Pszichológia

A ChatGPT megjelenése óta azt tapasztalhatjuk, hogy a chatbotoknak nem jelent problémát az emberi képességek elsajátítása. Az OpenAI fejlesztése, ha akarjuk, verset vagy dalszöveget ír, összefoglalja az általunk kért szöveget, vagy egyszerűen csak beszélget velünk. Ám mivel az elmúlt években kiemelten fontossá vált a mentális egészség kérdése, olyan chatbotokat is létrehoztak, amelyek nagy nyelvi modellek (LLM) segítségével képesek részben ellátni a pszichológusok munkáját.

Ezek olyan szolgáltatások, amiket webhelyeken vagy mobilalkalmazásokon keresztül lehet elérni, általában csekély előfizetési díj ellenében. A platformon beszélgetéseket kezdeményezhetünk, ám „a vonal túlsó felén” nem egy ember, hanem egy jól kitanított algoritmus válaszol a kérdéseinkre. Az így kapott válaszok általában helyesek és tudományosan alátámasztottak, így például megküzdési stratégiákat kínálhatnak, de akár valós szakemberekkel, forródrótokkal és támogató csoportokkal is összeköthetik az illetőt, ha arra van szüksége.

Amellett, hogy a programok segítenek diagnosztizálni és megelőzni bizonyos betegségeket, vagy épp viselkedéseket, érzékeny szóhasználatuk révén a megerősítésben, a felhasználó pozitív tulajdonságainak kihangsúlyozására is bevethetők. Bizonyos értelemben tehát nemcsak terapeutaként, de coach-ként is is működhetnek. Az ilyen alkalmazások célja azonban nem az, hogy leváltsák az emberi munkaerőt, sokkal inkább az, hogy a leterhelt pszichológusokat tehermentesítsék, és megszűrjék a jelentkezőket, ha arra van szükség.

Az MI használatát a mentális egészséggel foglalkozó szakemberek közössége is üdvözli, azonban felhívták a figyelmet arra, hogy gondos tesztelés szükséges, mielőtt egy ilyen alkalmazás széles körben elérhetővé válik.

A pszichológusok szerint az MI nemcsak a kezelésben, de a betegségek kiváltó okainak felkutatásában és az alternatív terápiák megalkotásában is segíthet. A Psychology Today című szaklap szerint például a nagy adathalmazok lehetővé teszik a tudósok számára, hogy azonosítsák azon tényezőket, amelyek által az emberek kitettebbek lehetnek bizonyos mentális betegségeknek. Emellett a személyre szabott kezelések megalkotásában is nagy szerepe lehet majd a mesterséges intelligenciának.

CFOTO / Future Publishing / Getty Images A tisztviselők ember-számítógép interakción keresztül ellenőrzik mentális állapotukat egy mentálhigéniás vizsgálóállomáson Binzhouban, Shandong tartományban, Kínában, 2022. november 29.

Hospice

Az életvégi ellátás, azaz a hospice gondozás kiemelkedően fontos szerepet tölt be azon betegek életében, akik súlyos betegséggel küzdenek, és életük utolsó szakaszában járnak. Az ellátás célja az érintettek méltóságának és minőségi életének támogatása, valamint a fizikai, pszichoszociális és lelki tünetek kezelése, illetve enyhítése. A technológia fejlődésével a mesterséges intelligencia is egyre inkább bekerül az egészségügyi ellátásba, így a hospice területén is számos potenciális alkalmazási lehetőséget kínál.

A Magyar Hospice Alapítvány közleménye szerint itthon ugyan még nem alkalmazzák, de az MI számos előnnyel járhat az életvégi ellátásban. Az ilyen szoftverek képesek lehetnek folyamatosan monitorozni a betegek állapotát és tüneteit, ami lehetővé teszi az időben történő beavatkozást és a hatékonyabb fájdalomcsillapítást. A rendelkezésükre álló elképesztő adatmennyiség birtokában az MI-programok az általános orvosi ellátáshoz hasonlóan a hospice-otthonokban is

előre jelezhetik az esetleges szövődményeket, például a fájdalom súlyosbodását vagy a légzési nehézségeket, így az ellátó személyzet időben tud reagálni.

Az MI alapú döntéstámogató rendszerek ezen felül segíthetnek az orvosoknak és a szakembereknek a terápiás döntések meghozatalában, figyelembe véve a betegek egyedi szükségleteit. A hazai alapítvány azonban jelezte, annak ellenére, hogy az MI számos potenciális előnnyel jár az életvégi ellátásban, mégsem tudja teljes mértékben kiváltani az emberi gondoskodást, figyelmet és törődést.

Az emberi gondoskodás és figyelem személyre szabottságot jelent, amely az egyéni betegi szükségletekre való érzékeny reagálást is magában foglalja. Az emberi kapcsolatok, az empátia és az érzelmi támogatás olyan elemek, amelyek a hospice ellátásban elengedhetetlenek. Az MI nem képes helyettesíteni ezeket az emberi aspektusokat, amelyek bizalmat és kötődést teremtenek a beteg és az ellátó személyzet között

– írják a közleményben. A fejlesztések tehát kiváltani nem, segíteni viszont nagyon is képesek lehetnek az életvégi ellátásban dolgozók munkáját.

Gasztronómia

A háztartási gépek régóta jelen vannak a konyhánkban, és nagyban megkönnyítik az életünket. Ezek az eszközök olyan ismétlődő feladatokat képesek ellátni, amelyek sok időt vesznek igénybe, az így felszabaduló időt a szakácsok bonyolultabb feladatok elvégzésére használhatják. A főzés közbeni kóstolás sokáig lehetetlennek tűnt a robotok esetében, azonban a Cambridge-i Egyetem kutatói tavaly létrehoztak egy olyan robotkart, amely valóban képes pontosan megízlelni a sót az ételben. A robot – turmixolás révén – a rágás közben végbemenő változásokat is képes imitálni, továbbá azt is meg tudja határozni, van-e szükség más összetevőre az ételkészítés befejezése előtt.

A főzési munkálatok fizikai háttérmunkálatainak ellátása mellett a receptkészítésre is lehet hatása a mesterséges intelligenciának. A Sony mesterséges intelligenciával foglalkozó leányvállalata egy olyan programot készít, amely saját fejlesztésű algoritmusok alapján hoz létre új recepteket, összevetve az összetevők ízét, illatát, molekuláris szerkezetét, illetve tápanyagát. Emellett azt is mérlegelheti majd az algoritmus, hogy kizárólag helyben elérhető alapanyagokból dolgozzunk, így kihagyva az olyan, nagy környezetterheléssel járó összetevőket, mint például az avokádó.

CFOTO / Future Publishing / Getty Images Az emberek sorban állnak, hogy megkóstolják a robot által készített palacsintát Pekingben, Kínában, 2023. február 19-én.

És, ha már környezetvédelemről beszélünk, lehetetlen kihagyni az elmúlt évek egyik legnagyobb szenzációját, a növényi alapú húsok készítését. Azt már régóta tudni, hogy az állattenyésztésnek jelentős a környezetterhelő hatása, azonban egyes kutatók szerint a népszerű gyorsétteremláncok által alternatívaként kínált műhúsok esetében még ennél is rosszabb a helyzet. Az állatisejt-alapú húst (ACBM) napjainkban csak kis mennyiségben állítják elő, azt is gazdasági veszteséggel, mindemellett sokkal nagyobb széndioxid-kibocsátással, mint a kiskereskedelmi marhahúst. A mesterséges intelligencia térnyerése azonban a kutatók szerint a laboratóriumi fejlesztés hatékonyságát is növelheti, ugyanis a nagy adathalmazok segítségével kiszűrhetők a tenyésztés során vétett esetleges hibák.

Végül, de nem utolsó sorban azt is ki kell emelni, hogy egy olyan mesterséges intelligencia, amely internet-hozzáféréssel bír, képes lehet lekövetni a közösségi médiában zajló trendeket is. Így a jövőben még a mostaninál is hatásosabb reklámkampányokat és termékeket futtathatnak majd a gyorsétteremláncok. Az MI hívószó népszerűségét kihasználva már most számos termék található meg a piacon. A londoni 10X vállalat például gépi tanulás segítségével, a felhasználók visszajelzése alapján tudja finomhangolni az általa készített IntelligentX elnevezésű sör ízét.

The post Foghatja-e robot a kezünket a halálunk előtt? first appeared on 24.hu.