A népművészet valaha a mindennapok szerves része volt, a mesterségbeli tudás apáról fiúra, anyáról lányra szállt. Az embereket nem tömeggyártott használati tárgyak vették körül, hanem gondos, értő kezek által készített, jelentést hordozó motívumokkal ellátott, míves eszközök, ruhadarabok. Hogyan tekintünk ma, a tömegtermelés, a futószalagon készülő, egyforma és eldobható termékek korában a kézművességre? Van-e helye a népművészetnek a 21. században? A Műcsarnok tárlatát megtekintve alighanem arra a határozott válaszra jut a látogató, hogy van bizony!