Szakterületének kiválósága, Stépán Gábor gépészmérnök kapta idén a 2000 óta minden második évben átadott Bolyai-díjat és az ezzel járó 100 ezer euró pénzdíjazást. A „magyar Nobel-díjként” is emlegetett elismeréssel kitüntetett kutató összesen csaknem 700 tudományos és felsőoktatási közleményt jegyez, több mint 500 közleménye jelent meg külföldön, számos monográfia és szakkönyv köthető a nevéhez. A független díjbizottság tanácskozása alapján kiválasztott díjazott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alkalmazott mechanika professzora, az Academia Europaea és az Észt Tudományos Akadémia akadémikusa.

Stépán Gábor tudományos munkássága nemzetközi tanulmányútjai mellett egész életében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kötődött, pályája során azon dolgozott, hogy a felhalmozott elméleti tudást gyakorlatban használható tudássá váltsa.

Stépán Gábor 1994 óta a műszaki tudományok doktora, szakterülete a dinamika, szerszámgépek rezgései, erőszabályozás robotokon, járműkerekek nemlineáris rezgései, emberi és robot egyensúlyozás, bifurkáció elmélet és káosz. Többek között tagja a Bolyai János Matematikai Társulatnak, a Magyar Mérnökakadémiának, az International Union of Theoretical and Applied Mechanics és az EuroMech vezetőségének. 1988-ban megkapta az MTA Fiatal Kutatói Díját, 2001-ben mestertanár címet szerzett, 2006-ban Simonyi Károly mérnöki díjjal tüntették ki, 2011-ben Széchenyi-díjat, 2012-ben Szilárd Leó-díjat, 2023-ban Jedlik Ányos-díjat kapott. Amerikai és kínai szakmai díjak mellett az egyetemi hallgatóitól számos esetben kapta meg a legkiválóbb oktatóknak járó díjat. Feltalálóként egyetemi kollégáival 9 hazai szabadalmi és egy használatiminta-oltalmi bejelentésben jegyzik, több bejegyzett európai szabadalma is van.

A Bolyai-díj Magyarország legrangosabb, magánszemélyek által alapított tudományos díja, amelyet olyan, a tudományos életben külföldi mércével is kiemelkedő eredményeket elérő személyek kaphatnak meg, akik kutatási eredményeikkel hozzájárulnak Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Az alapítók célja a kezdetektől az, hogy a díjjal felhívják a figyelmet a tudomány kiemelt szerepére és elérjék, hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást, a tudományt és a tudóst, biztosítva az őket megillető társadalmi elismertséget. 2023-ban a Bolyai-új partnere a MOL – Új Európa Alapítvány, a MOL és a Magyar Állam közfeladatokat ellátó vagyonkezelő alapítványa.

Dr. Perczel András szerkezeti kémikus professzor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke a díj kapcsán elmondta:

A Bolyai-díj alapításával célunk nemcsak az volt, hogy a tudományos életért és a fejlődésért példaértékű munkát végzők eredményeit elismerjük, hanem az is, hogy a szélesebb közönség is megismerje ezeket az eredményeket. Stépán Gábor hazai és nemzetközi munkásságával és érdemeivel kétségtelenül méltó nagykövete lesz a magyar tudománynak.

Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Dr. Freund Tamás neurobiológus kapta, majd a sorban követte Dr. Roska Tamás, informatikus, Dr. Bor Zsolt fizikus, Dr. Lovász László matematikus, Dr. Ritoók Zsigmond ókorkutató, Dr. Perczel András szerkezeti kémikus (a Bolyai-díj kuratórium jelenlegi elnöke), Nusser Zoltán, neurobiológus, Pál Csaba biológus, É. Kiss Katalin nyelvész, Barabási-Albert László fizikus, hálózatkutató, a legutóbbi Bolyai-díjat pedig 2021-ben Karikó Katalin kutatóbiológus kapta. A tudományos elismerés kezdetben 50 ezer, 2009 óta pedig 100 ezer euró jutalommal is jár.

The post Stépán Gábor kapta az idei Bolyai-díjat first appeared on 24.hu.