Az állam ambíciója nagy kérdés, de legalább tisztázódott a piaci helyzet a Vodafone-üzlettel – az extraprofitadó érvelési logikája pedig hibás, ha nem is beszélhetünk extra profitról. Peter Gazikkal, a Yettel Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk a versenypiac dinamikáinak változásáról, a NER növekvő szerepvállalásáról a szektorban, valamint a Yettel márkanév bevezetésének tanulságairól.

El kell fogadnunk az extraprofitadó létezését

Forbes.hu: A Yettel tavalyi bevételei nyolc százalékkal növekedtek 2021-hez képest, így először léptétek át a 200 milliárd forintos mérföldkövet. A profitabilitás viszont csökkent, 11 százalékkal – leginkább az extraprofitadó miatt. Elégedett vagy ezzel az eredménnyel?

Peter Gazik: Egyértelmű üzleti növekedésnek vagyunk szemtanúi, ez a legfontosabb. Lendületben vagyunk, felfelé ívelő trendekről beszélhetünk. Nem mindig volt ez így a PPF-felvásárlás előtt. (A kelet-közép-európai piacon több területen is aktív cseh befektetőcég, a PPF csoport 2018-ban vásárolta meg a Telenor Csoport kelet-közép-európai európai érdekeltségeinek – Telenor Magyarország, Szerbia, Montenegró, Bulgária – 100 százalékos részesedését – a szerk.)

Hogy vannak-e ambícióink további növekedésre? Természetesen igen, ez teszi érdekessé az én munkámat is. A PPF számára a magyar telekommunikációs üzletág hosszú távú stratégiai céljai elsődlegesek, így a növekedési lehetőségek kiaknázására koncentrálunk. És biztosak vagyunk abban, hogy tovább tudunk növekedni.

Természetesen ez nem akadályoktól mentes út, hiszen egy erősen szabályozott szektorban működünk – a jogszabályi és gazdasági környezet változása befolyásolja az eredményeinket is. Ez viszont nem országspecifikus. Mind tudjuk, hogy a világ óriási változáson ment keresztül az elmúlt években, emiatt egyértelmű, hogy vannak kihívások, amelyek napról napra befolyásolják a működésünket – és amiket nekünk is kezelnünk kell.

Peter Gazik: „Lendületben vagyunk. Nem mindig volt ez így a PPF-felvásárlás előtt.” Fotó: Sebestyén László/Forbes

Hogyan tudjátok kezelni? Az extraprofitadó nagy nyomást gyakorol a profitabilitásra, és a jelenlegi gazdasági előrejelzések sem a legpozitívabbak.

Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem lehet kivédeni. A Yettel eredményében is ez látható: ahogy említetted, ez az extraprofitadó miatt csökkent. Ez hozzátartozik az üzletmenetünkhöz, el kell fogadnunk a létezését. Persze, beszélgetünk a szabályozókkal, érvelünk a meglátásaink mellett – de nem mindig lesz rá lehetőségünk, hogy azonnal tudjuk kezelni a helyzetet. Nem válhatsz minden kihívás mesterévé. És ezt tudják a tulajdonosaink is.

Mi a véleményed az extraprofitadóról? Michael O’Leary, a Ryanair fapados légitársaság vezérigazgatója, valamint több üzleti vezető erősen kritizálta az intézkedést.

O’Leary személyes márkájához ez kifejezetten hozzátartozik, hogy hangos szószólója a nem kívánt szabályozói hatásoknak. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. (Nevet.)

Természetesen ezeknek a dolgoknak senki nem örül. Főleg, ha sietve történik minden, és nincs időnk sem kifelé, sem befelé felkészülni és kezelni a kivetett terhet az üzleti évben. Nagyvállalat vagyunk, sok adót fizetünk, ezért az extraprofitadó mértéke is olyan nagy összeg, hogy ezzel különösen foglalkozunk kell.

Emellett persze minden vállalat és befektető azt akarja, hogy tisztán lássa a jogi-szabályozói környezet változásait. Az is elvárás, hogy transzparens, fair és mindenki számára érthető módon az intézkedések átmeneti jellegét következetesen betartsák.

Időközben már tudjuk, hogy az extraprofitadó még velünk marad egy időre, így most ennek megfelelően ismét igazítanunk kell a terveinken.

Az inflációkövető díj olyan, mint egy fagyizó

A szolgáltatások árainak emelkedése miatt tapasztaltatok bármiféle fogyasztói ellenérzést, elégedetlenséget?

Márciusban az előző évi infláció mértékéhez igazítottuk az árainkat. Nem próbálunk a felhevült inflációs környezetből tisztességtelen haszonra szert tenni, csak a hatásait követjük le – ráadásul egy évvel később. Így nem mondhatják azt sem, hogy hozzájárulnánk az infláció növekedési üteméhez. Egyszerűen ezen az iparágon is vannak inflációs nyomások, a munkavállalói, szállítói és energiaköltségek mind megnövekedtek. Emiatt nem gondolom, hogy visszaélnénk a helyzettel.

Ez az egyik része a válasznak. A másik, hogy bővítjük a szolgáltatásainkat is, ami pedig többletértéket nyújt az ügyfeleinknek. Gondolj csak egy fagyizóra: ha öt évvel ezelőtt mondjuk kétszáz forintért árultál egy gombócot, de az évek alatt ezt kiegészítetted mondjuk csokirolóval vagy öntetekkel, akkor indokolt, hogy most magasabb áron kínálod a terméket. És az iparágunk valóban jelentősen megnövelte a felhasználóhoz eljuttatott értéket. Például az adatforgalom egységára drasztikusan csökkent.

Hogy mindezek ellenére van-e ügyfélpanasz? Persze, mindenhol előfordul, de nálunk nagyon kevés az ezzel kapcsolatos negatív reakció.

„Nem gondolom, hogy visszaélnénk az inflációs környezettel.” Fotó: Sebestyén László

Viszont ha a logikád követem – hogy az áremelkedés növekedése egyrészt a titeket is érintő inflációnak, másrészt pedig a hozzáadott érték növelésének köszönhető –, akkor nem igazán beszélhetünk „extra profitról”, amivel a kormány érvel.

A telekommunikációs szektorban nem láttunk lényeges profitnövekedést sem a koronavírus-járvány alatt, sem a háború következtében.

Sőt, egyetlen érvet sem tudok mondani arra, hogy miért éppen a tavalyi évben jelentkezett volna bármiféle extra profitunk.

Nem energiacég vagyunk, nem profitálunk abból, hogy olcsó olajat importálunk és eladjuk drágán máshol.

Emellett az üzletmenetünk az iparág jellegéből adódóan lokális, a hazai frekvenciákon nyújtunk szolgáltatást többnyire hazai ügyfeleknek. Sem a háború, sem az energiakrízis miatt nem növekedtek a bevételeink. A koronavírus-járvány esetében már több múlik egy adott ország adott telekommunikációs vállalatának pozícióján, de általánosságban véve az iparág nem nőtt lényegesen a korábbi trendekhez képest, ahogy az az üzleti jelentésekből is kiolvasható. Növekedtünk, de a covid előtt előrevetített, általános növekedési ütemtől nem tértünk el.

Vodafone-felvásárlás: tisztázódott a piaci helyzet

Ez idő alatt a piaci dinamikák is jelentősen megváltoztak. A leglényegesebb, persze, hogy a magyar Vodafone a kormányközeli elit kezére került – a NER-közeli 4iG többségi, valamint az állam kisebbségi és közvetett részesedésével. Ez hogyan befolyásolja a Yettel versenypiaci helyzetét – legyen az a felhasználók elérése, a fair play, vagy egyáltalán a Vodafone hátteréből adódó bármilyen piaci torzítás?

Először is, szerintem pozitívum, hogy a piaci helyzet tisztázódott. Bármilyen iparágban dolgozol, egy vállalat vezetőjeként fontos a kiszámíthatóság megléte – mert csak így tudsz tervezni.

Ami a versenyt illeti: nem mondom, hogy nem követjük figyelemmel a változásokat, de a Yettel eddig is mobilhálózat-központú szolgáltató volt, és ezután is az marad. Nyilvánvaló, hogy a teljesen konvergens szolgáltatóknak is van helye a piacon. De azoknak is, akik csak mobilhálózattal dolgoznak, mert az új technológiák iránt nyitott fiatalabb generáció számára a vezetékes hálózati kapcsolathoz képest sok szempontból életszerűbb megoldást nyújtanak.

A harmadik, hogy a felvásárláson kívül valójában egyelőre még nem történt semmi változás, ami a felhasználókat is érintené. Kíváncsian várom, mit fogunk látni.

A Yettel, Vodafone és a 4iG üzlete

A Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária márciusban Vodafone-részvényekre cserélte a 2019-ben vásárolt, 25 százalékos Yettel-részesedését. A vállalat negyede így a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül újra az állam kezébe került. A tranzakció jelentősségét a Forbes.hu-n is feldolgoztuk.

Gazik a fejlemények után szűk körű sajtóbeszélgetésen reagált a tranzakcióra. Akkor elmondta, hogy a részvénycsere egyáltalán nem befolyásolja a cég működését és stratégiáját – a tranzakciót megelőző tárgyalásokon pedig nem vettek részt.

Mi a véleményed a kormány egyre növekvő szerepvállalásáról az iparágban? Mi lehet az erősödő jelenlét célja? „Üdvözlendő” ez a folyamat?

Egy ideje nyilvánvaló volt, hogy a kormány több iparágban is keresi a lehetőségeket, köztük a telekommunikációs szektorban is. Ez minden állam, kormány legitim célkitűzése lehet.

Az, hogy mi az állam ambíciója, gondolatmenete, vagy mik a tervei – ezen kérdések megválaszolása túlmutat a szerepkörömön és kötelességeimen, így ezt ennél jobban nem kommentálom.

Lehetséges, hogy ez a változás felhasználói szinten talán még előnyös is lehet?

Miért gondolod ezt?

A növekvő, vagy legalábbis változó versenypiaci helyzet miatt.

Ugyanazt tudom csak mondani, amit az előbb. Még nem látunk változást, de kíváncsisággal figyelem a történéseket. Ahogy a bankszektorban is – abból talán vonhatunk majd le következtetéseket a saját iparágunkra. Amire továbbra is koncentrálni fogunk, az a növekedési stratégiánk. Nemcsak a pénzügyi adatok, hanem a felhasználói bázis terén is.

„Nyilvánvaló volt, hogy a kormány több iparágban is keresi a lehetőségeket.” Fotó: Sebestyén László/Forbes

Sok feladatot kellett megoldanunk

Tavaly interjúztam Marek Slacikkal, a PPF csoport telekommunikációs üzletágának Kelet-Közép-Európáért felelős ügyvezetőjével. Ő a növekedési stratégiát két fontos pillérre helyezte, a piacon elérhető legjobb hálózatra, valamint az ügyfélélmény javítására. Egy év után hogy álltok ezzel a két stratégiai céllal?

A hálózat terén jelenleg mindent modernizálunk a maghálózattól a rádiós berendezésekig. 2021-ben kezdtük az 5G jelentősebb elerjesztését, ami egyben a 4G hálózat kapacitását is jelentősen növeli. A 3G technológia kivezetésével szintén a 4G és 5G hálózatra tudjuk fordítani a felszabaduló frekvenciákat. A teljes hálózatot érintő modernizációval jelenleg hatvan százalék fölötti készültségi fokon állunk országosan, és az a terv, hogy jövő év végéig befejezzük. Minden az előre meghatározott mérföldkövek szerint halad, pedig sok feladatot kellett megoldanunk: a logisztikai akadályokat, a költségek növekedését és a többi.

Az 5G-nél a C-band, azaz a 3.4-3.8 GHz közötti frekvenciatartomány az igazán érdekes. Ezen a sávon tudjuk a legnagyobb elérhető kapacitással megvalósítani a lakossági internet- és tévés szolgáltatásainkat. Itt is jól állunk – a telepített állomások száma meghaladja az ötszázat.

A C-banden mi rendelkezünk Magyarországon a legnagyobb egybefüggő frekvenciablokkal, ez a kapacitás sok lehetőséget kínál a jövőben nekünk és az ügyfeleinknek is.

Ami az ügyfél-elégedettséget illeti, ezt sok minden befolyásolja. Még az is, ha mondjuk új logót vezetsz be vagy ha nevet váltasz, de a szolgáltatás minősége nem változik. Az ismeretlen bizonytalanságot okoz, ezt inkább pszichológiával lehet magyarázni, mintsem azzal, hogy valamit rosszabbul csinálnánk. Ügyfélközpontúan gondolkozunk, az ügyintézésre digitális és személyes csatornákat kínálunk, amelyek között az ügyfelek rugalmasan tudnak váltani. Arra törekszünk, hogy érthető és egyszerűen igénybe vehető szolgáltatásokat kínáljunk, az igényekre pedig gyorsan és relevánsan reagáljunk. Sokféleképpen lehet az elégedettséget is mérni. Szerintem a legfontosabb, hogy növekszik-e az ügyfélszámunk. Mert ha az ügyfelek elégedettek az általunk nyújtott szolgáltatással, akkor mások számára is vonzó márka leszünk. Végül a növekedés a legjobb visszaigazolás.

Van, hogy a taxisofőr még Pannonnak hív minket

Bő egy éve váltottatok a Yettel márkára. Sikeresnek tartod az átállást?

Kétségkívül. Az összes adatunk ezt mutatja, az aktív, a spontán és a támogatott márkaismertség is kiemelkedő. De nem titkolom, van, hogy a taxisofőr Pannonnak hívja a Yettelt, ha épp azt mesélem, hol dolgozom. (Nevet.) Ezek a nevek velünk maradnak.

Ami talán várat még magára – és ne érts félre, nem elmaradásként mondom –, hogy még több, még inkább egyértelmű tartalmat rakjunk az új név és színek mögé, amivel igazán meg tudjuk különböztetni az új márkát az előzőtől. A Yettelt egy agilis, sokkal fiatalosabb, hatékonyabb, digitális és ügyfélközpontú márkává akarjuk tenni, ehhez illik az új arculatunk is.

Mennyibe került az arculatváltás?

Nem tudok számot mondani. Nem azért, mert titkolóznék, hanem mert még nem értünk a végére. Ez egy komplex, öt-hét évig tartó folyamat, például több üzletünket még nem alakítottuk át teljesen. Azért is nehéz összeget mondani, mert önmagában a brandváltás közvetlen költségein túl többek közt a marketing, a logisztikai-beszerzési és az IT területekre is extra pénzt költöttünk. Emellett a Yettel márka bevezetése egy regionális folyamat volt, három országban (Magyarország, Szerbia és Bulgária) egyszerre zajlott, így voltak központi és lokális költségek is.

„Van, hogy a taxisofőr Pannonnak hívja a Yettelt, ha épp azt mesélem, hol dolgozom.” Fotó: Sebestyén László/Forbes

A márkaváltás után – vagy közben – egy új nagy dobásba is belevágtatok, a Yettel TV május eleje óta elérhető. Hosszú távú célként tekintetek arra, hogy a vállalat one-stop-shop szolgáltatóként a telekommunikációs szegmens teljességét lefedje?

Valóban ez a Yettel ambíciója, aminek az elmúlt két évben eleget is tettünk az otthoni internet, valamint az új tévészolgáltatásunk bevezetésével. Előnyünkre fordítottuk, hogy nincs vezetékes hálózatunk: mobilhálózat-fókuszú vállalatként az agilis, mobil, kábelmentes élményt élvező felhasználókat szolgáljuk ki. A Yettel TV is az 5G C-band frekvenciáján valósulhatott meg.

Elégedett vagy a számokkal?

Még csak pár hete indultunk, így nem akarok felelőtlen kijelentéseket tenni. De pozitívabb az eddig elért eredmény, mint amire számítottunk.

The post Yettel-vezér: Nem élünk vissza a magas inflációval. Miért épp tavaly lett volna extra profitunk? appeared first on Forbes.hu.