Íróasztalok között kiállított kőzetminták, térképek a falon, életnagyságú fúrófejmodellek. Ilyesmi képekre asszociálok először, ha egy geotermikus energiára szakosodott geológuscsapatra gondolok. Persze, ahogy a régészet megismerésében sem az Indiana Jones-filmekből kell kiindulni, úgy a földtudományoknál is érdemes elengedni a túlzó elvárásokat. A valóság ettől még ugyanolyan érdekes lehet – és még igaz is.

Most például egy fővárosi közösségi irodában csap meg a valóság. A teremben tíz–tizenöten ülnek, előttük laptop, kőzetek sehol. A nyugodt munkavégzés mellett azért érezni némi izgatottságot is a levegőben, nem véletlenül: azon kevés alkalmak egyikéről van szó, amikor az egész csapat egy helyen tartózkodik. Hiába van ugyanis három irodája az MS Energy Solutionsnek (Egerben, Budaörsön és Vereben), az alkalmazottak többsége home office-ból dolgozik. „Nem a covid ébresztett rá bennünket a távmunka hasznosságára, eleve így kezdtünk el működni” – mondja Mártonné Szekszárdi Adrienn szakmai igazgató.

Magyarországon nagy hagyománya van a geotermikus energia felhasználásának, elég csak a termálvízre és a fürdőkultúrára gondolni. A turisztikai hasznosítás mellett ugyanakkor mintha sokáig elfelejtettük volna, hogy energiaforrásként is gondolhatnánk rá. Ma a geotermikus energiatermelés nagyjából hét petajoule-t tesz ki hőértékben, mondja Csernus Dóra, pedig a hazai potenciál akár a százat is elérheti.
Az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője szerint a geotermia kihagyott ziccer itthon, és ennek leginkább pénzügyi okai vannak. Korábban az alacsony földgázárak miatt nem volt versenyképes, mert erősen beruházásigényes. Pedig több előnye is van: megújuló, zöld energiaforrás, ráadásul független az időjárástól, azaz kiszámítható.

Elfér a tizenhatoson belül
De mitől is lesz egy energiaforrás geotermikus? Attól, hogy a Föld belső hőjét alakítja át energiává. A megvalósítás pontos formáját tekintve viszont már rengeteg variáció elképzelhető. Nem mindegy, hogy hő- vagy áramtermelésről van szó. Előbbinél a föld alól felhozott hőt közvetlenül fűtésre használjuk, utóbbinál villamos energiává alakítjuk át, például gőzturbinákkal. Csernus Dóra szerint Magyarországon inkább a hőtermelésnek van értelme, mert az áramtermelés csak az izlandihoz hasonló, melegebb termálvízzel lenne gazdaságilag és környezetileg is fenntartható.

Az is lényeges, hogy milyen formában hozzuk fel ezt a hőt a föld alól. A legkisebb hőveszteséggel az jár, ha közvetlenül a föld alatti kőzetekben felmelegedett víz kerül fel. De léteznek olyan rendszerek is, amiknél a víz lent marad, és egy csövekkel a földbe levitt közvetítő közeg veszi fel a hőt. Az előbbi megoldás három–öt megawattos teljesítményre képes, utóbbi alig a tizedére.

További jó pont a geotermia mellett a kis helyigénye. Míg egy napelempark több hektárt is elfoglalhat, a geotermikus energiához szükséges alap egy focipálya tizenhatosán belül is elférhet. Az alapon belül maga a földbe vezető lyuk átmérője fél méter sincs, viszont ideális esetben kettőre van szükség. A föld alatti vizet ugyanis nem elég kivenni, vissza is kell sajtolni a kőzetek közé, ettől lesz igazán fenntartható a rendszer. Visszasajtolás hiányában feléljük a felszín alatti vízkészleteinket, ráadásul az ásványi anyagokban gazdag, meleg termálvizek a felszínen elengedve a biodiverzitást is veszélyeztetik.

„Bárhogyan csinálod, a végén muszáj lefúrni a földbe” – szögezi le Gáti Mátyás, az MS Energy Solutions ügyvezetője. Itt jönnek képbe az MS-hez hasonló vállalkozások. A fúrással két baj van: rendkívül drága és kockázatos. Az iparági ökölszabály szerint kilométerenként egymillió eurót kóstál, a hazai geotermikus projektekhez általában két kilométert kell lefúrni. A fúróberendezés ki- és elszállítása újabb egymillió euróba kerülhet, így még a viszonylag erősebb forintárfolyam mellett is egymilliárd forint felett jár a kezdeti beruházás, a visszasajtolást nem is számolva.

Az igazán ijesztő kérdés viszont csak ezután merül fel: mi van, ha már lefúrtunk, és mégsem találunk semmit? Az MS ehhez a problémához nyújt szolgáltatásokat. Feltérképezik a felszín alatti térrészt, hogy hol érdemes egy-egy projektnek nekikezdeni. A fúrás megtervezése után a kivitelezés alatt a helyszínen vannak, és felügyelik a munkálatokat. A bevezetőben említett soklaki életet is ez okozza: nem kevés terepmunkát kell elvégezni, ráadásul az ügyfelekkel is szorosan együtt kell dolgozni, a projektcsapat gyakran beköltözik a megrendelő irodájába.

Home office mellett ritka alkalom, hogy az egész csapat együtt legyen egy helyen – most egy fővárosi közösségi irodában sikerült összehozni.

Titkos ügyféllista
A geotermia megértéséhez ugyanakkor muszáj kitérnünk az olajiparra is. Bár első hallásra nem úgy tűnik, nagyon is erős kapcsolat van a két tevékenység között. Mindkettő a felszín alatti térrésszel foglalkozik, csak míg az olaj- és gázipar a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) után kutat, addig a geotermikus kutatások a termálvizeket vagy a vizek környékén előforduló kőzeteket célozzák meg.

„A projektek közötti különbséget az jelenti, hogy hol kezd el megtérülni a beruházás. Ha olajat keresel vagy gázt, akkor nagyon gyorsan. Ezért általában az olaj- és gázipar fizeti meg legjobban ezt a tudást” – magyarázza Mátyás. A szakembergárda mellett maga a vállalkozás is innen indult. 2007-ben még Mining Support néven alapították meg – bányászati, azon belül főképp olajipari megrendeléseket teljesítettek. A cég startupszerűen indult, de idővel kiderült, hogy nincsen benne gigantikus növekedési potenciál. Az alapítópáros, Breitner Dániel és Katona Benedek így fokozatosan kiszállt az üzletből.

Mátyást 2013-ban keresték meg, hogy segítsen irányt váltani a vállalkozásnak. Több terület is szóba került, végül a geotermia lett a befutó irány. Ekkor indultak be ugyanis az első nagyobb geotermikus projektek Magyarországon, és hirtelen megnőtt az igény a szolgáltatókra.

A geotermikus szemléletet egyébként már Adrienn hozta be az MS-be, ő eleinte kívülről segítette a csapatot, mert szülési szabadságon volt. „Bárhogy könyörögtünk neki, nem akarta otthagyni a gyerekét, gyakorlatilag az otthonról lopott percekben igyekezett ötleteket adni nekünk” – viccelődött Mátyás. Idővel megtört a jég, Adrienn ma mint szakmai igazgató foglalkozik a geotermikus projektekkel. A másik ügyvezető (egyben tulajdonos), Sulyok István bányamérnök mint technológiai vezető felügyeli a fúrásokat. A többszintű irányváltást végül négy éve egy névváltoztatás pecsételte meg, azóta MS Energy Solutions a cég neve.

Az MS ügyfélköre a kisebb vállalkozásoktól az önkormányzatokon át a nagyvállalatokig terjed. Első geotermikus projektjeik – alvállalkozóként – Győrben és Mosonmagyaróváron voltak. A győriben a Pannergy megbízásából dolgoztak, Mosonmagyaróváron a városi fűtés kialakításával foglalkoztak. A közelmúltban Kiskunhalason helyeztek üzembe egy saját fejlesztést: egy használaton kívüli, meddő mélyfúrást „élesztettek fel”, és tették hőtermelésre alkalmassá. A projektre az MS nyert el állami pályázati forrást, ők keresték meg az önkormányzatot a lehetőséggel.
Az ügyfelek listája jóval hosszabb, köztük ismertebb nevekkel, de a titoktartási szerződések miatt ezekről nem beszélhetnek. „Ez a szakma velejárója. A geológusok mindig is láthatatlan háttéremberek voltak.” Kegyetlennek hangzik, de őket alapvetően nem zavarja ez a felállás, bár az új ügyfelek megszerzését azért megnehezíti.

Energiaválság? Még jól is jön
Ha startupsikersztorivá nem is váltak, azért egy stabil százmilliós árbevételű cég összejött. Igaz, ehhez a geotermikus projektek mellett az olajipar jóval nagyobb mértékben járult hozzá. „Egyáltalán nincs ellenérzésünk az olajiparral kapcsolatban” – teszi egyértelművé Adrienn. Továbbra is vannak olajipari ügyfeleik, a geotermiára való átállás kezdetén ezek hozták a stabil bevételt.

Az egyensúly 2019-ben bomlott meg, amikor az olcsó gáz miatt az olajipari megrendeléseik is csökkentek. A beruházások elmaradására a koronavírus rátett még egy lapáttal, a bevételek megbicsaklottak, a nyereség bezuhant. Az MS ugyanakkor leépítések helyett előremenekült. Még több erőforrást fordítottak a geotermikus üzletágra, így készült el az egész Pannon-medencét feltérképező kutatásuk. Ennek segítségével meg tudják fordítani a fúrások menetét: nem egy kijelölt helyszínen keresnek termálvizet, hanem előre meg tudják mondani, hogy egyáltalán milyen területen érdemes kutatni.

Tavaly már az energiaválság hatására is élénkült a geotermia iránti érdeklődés, az innen származó bevételek elérték az olajipari forgalmukat. A következő nagy dobásuk az áramtermelés lehet: találtak ugyanis olyan magyarországi helyszínt, ahol a szokottnál melegebb termálvízzel akár a villamosenergia-termelés is hatékonyan működhet.

MS Energy Solutions Kft.
Alapítás:
2007
Tulajdonosok:
Sulyok István
(53 százalék), Balázsi Sándor
(47 százalék)
Árbevétel
(millió forint)
2021
88,6
2022
201,7
Adózott eredmény
(millió forint)
2021
2,8
2022
22,0
Forrás: Opten

The post Mi van, ha lefúrtunk, és nincs ott semmi? appeared first on Forbes.hu.