A Kékszalag a kontinens legrégebbi, leghosszabb, egyben legnagyobb presztízsű tókerülő túraversenye. Az idei esemény kapcsán összegyűjtöttünk néhány hazai műhelyt, akik sokat tettek a vitorlássportért: a gyűjtésben szerepel évtizedek óta működő, a járt víziutat a járatlanért el nem hagyó csapat, és több olyan vállalkozás is, amely a folyamatos innováció révén ma már a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik. 

Pauger Carbon Composites

Nevezték már a Kékszalag-rekord szürke eminenciásának és zseniális hajóépítőnek is, de senki sem felejti el megjegyezni, hogy eközben megmaradt egy kifejezetten szerény, közvetlen embernek. Paulovits Dénes gyerekkorában kezdte a versenyzést, ma pedig nemcsak a hazai hajóépítés megkerülhetetlen alakja, de neve jól ismert a legmenőbb nemzetközi csapatok körében is. 

A vállalkozás 1990-ben jött létre, eleinte Gyúrón, hosszabb ideje pedig a közeli Kápolnásnyéken működik. A cég árbevétele ma már stabilan egymilliárd forint fölött van, aminek jelentős része a cég által tökélyre fejlesztett, saját szabadalmon alapuló karbonárbócokból származik.

A Pauger P26 Paulovits Dénes és Kárpáti Balázs tervei szerint készült. Fotó: Pauger Carbon

A Pauger hajók nevéhez több kiemelkedő eredmény is fűződik a Balatonon. A 2022-es tókerülő szólóversenyen például a Tantál nevű, Pauger P26 8mOpen lett az első helyezett, és a másodikként befutó hajó szintén a kápolnásnyéki üzemben készült.

De az itteni üzemben készült többek között a Balaton-kerülés rekordját – a cikk publikálásának időpontjában még biztosan – tartó Fifty-Fifty is. A kétárbócos katamarán a Nemere II. 1955-től fennálló, 57 éves rekordját nyugdíjazta 2012-ben, hogy aztán saját rekordját is megdöntse tíz évvel később, 2022-ben. (A rekordidő jelenleg 7 óra 13 perc 21 másodperc, az egytestű hajóknál pedig a Raffica volt a leggyorsabb 2014-ben, 9 óra 56 perc, 46 másodperc alatt.)

De a Paugernél nem csak a Balatonra készülnek hajói, és nem csak az árbócok nemzetközi szinten is elismert specialistáinak számítanak. Idén például két RC44-est és egy Imoca60-as földkerülő hajó is épült náluk, amiről külön is érdemes egy-egy szót ejteni.

Az Imoca 60-as egy nyitott osztály, és többféle egytestű hajó tartozhat bele. Közös pont, hogy elsősorban szólóvitorlázásra lettek tervezve, és olyan ismert vitorlásversenyeken indulnak velük, mint a Transat Jacques Vabre, a The Ocean Race Europe, vagy a négyévente megrendezett Vendée Globe.

A Fa Nándor és Déry Attila által tervezett Imoca 60-as hajó, a Spirit of Hungary is a Paugernél készült. Fotó: Pauger Carbon

Az RC44-est az új-zélandi Russell Coutts és a szlovén Andrej Justin tervezte közösen, és a Pauger építette meg először 2007-ben. Coutts igazi legendának számít, az építés jogáért pedig komoly nemzetközi verseny volt a beszállítók között.

Az, hogy végül a magyar csapat kapta a megbízást, óriási elismerés volt az akkor még ismeretlen kápolnásnyéki cég számára.

Ők pedig meghálálják a bizalmat. A 44 lábas versenyjacht karbonszálas testét a standard osztályszabályzatnak megfelelően a Pauger képes mindösszes egy kilogrammos tűréshatárral gyártani, ami kiemelkedő eredménynek számít. A típus különlegessége ezen túl az a számukra kifejlesztett konténerrendszer is, ami megkönnyíti és olcsóbbá teszi a versenyre való szállítást a világ legtávolabbi kikötői között.

Flaar

Flying and Architecture. Ez a két szó, pontosabban a repülés és az építészet meghatározó volt Déry Attila életében, akit a szakma amolyan ösztönös tehetségnek tart. Az egyetemen hajóépítést tanult, a legtöbb szakmai fogást mégis autodidaktaként sajátította el, tehetségére pedig Paulovits Dénes is felfigyelt, akit Attila egyébként a legfontosabb mesterének tart. Ismeretlenül kopogtatott be az ajtaján, végül négy évet töltött el a cégnél.

Déry Attila és Mezey Zoltán egy általuk épített elektromos motorcsónakban. Fotó: Orbital Strangers / Forbes

„Attila azt a részét tudja a szakmának, amit az egyetemen nem tanítanak” – mondja róla cégtársa, Mezey Zoltán. Ők ketten egy ragasztástechnikai eseményen találkoztak, barátságot kötöttek, és 2006-ban megalapították közös cégüket, ami ma Etyeken és Paloznakon működik.

A high-tech, karbonszálas, kihegyezett versenyhajókról ismert csapatot a leginnovatívabb hazai cégek között tartja számon a szakma. Első, és máig legnépszerűbb termékük a Flaar 18-as. Kis méretű hajó, lényegében a Kalóz előnyeit viszi tovább: könnyen kezelhető, de sokkal stabilabb, biztonságosabb, és könnyebb anyagokból készül. Akár egy ember is hajózhatja, de négyen és elférnek rajta.

A Flaar 18-as egyszerre könnyen kezelhető és gyors. Fotó: Flaar Boats

Következő modelljük, a Flaar 26-os igazi sikerhajó, különböző változatai hihetetlenül sikeresen szerepelnek a versenyeken. Varga Lajos például rekordidőt futott a Keszthely-Kenese szólóversenyen még 2015-ben egy Flaar 26 RR típusú hajóval. Érdekesség, hogy nyolc évvel később ugyanezen a versenyen egyébként idén is egy Flaar-hajó nyert, ezúttal Scharf Mátéval a kormányánál, ezen túl még két 26-os hajójuk volt ott a legjobb öt között.

A rekordidők mellett kaptak más elismerést is: a Flaar 37-est az Év Európai Jachtjának jelölték, ami komoly nemzetközi visszaigazolásnak számít a több ezer darabot gyártó óriások árnyékában. 

Legújabb modelljük a Flaar 24-es, ami igazi hiánypótló lesz a Balatonon, emiatt sokat várnak tőle. 750 kilogrammos súlya elenyésző, felhajtható tőkesúlyával a merülés 1,8 méter, de szükség esetén ez 0,6 méterre csökkenthető.

Legtöbb hajójuk alacsony oldalmagassággal, vákuuminfúzióval készül, de olyan fejlesztéseket is beépítenek, mint a gázrugós rásegítségű tőkesúly-billentés vagy a DSS nevű dinamikus szárny, ami a hajótestből mindkét oldalirányba képes elmozdulni, ezzel stabilizálva a hajót.

Nautic

A budapesti műhely – önmeghatározása szerint – nagy teljesítményű túrahajókra specializálódott, és ebben a kategóriában a legsikeresebb itthoni műhely. „Itthon minden hajót meg lehet kapni, amit meg lehet venni a világon, így egy magyar hajóépítőnek az összes külföldi gyártóval kell versenyezni, és csak akkor lehet esélye, ha kicsit olcsóbban, kicsit jobb hajót kínál” – mondja Soponyai Géza, a Nautic alapítója, akinek sztoriját ebben a cikkben mutattuk be.

Fotó: Sebestyén László / Forbes

Sopi viszonylag későn, 27 évesen tanult meg vitorlázni. Igaz, azóta elég jól kitanulta a széljelzők állását. Nem sok olyan verseny van a Balatonon, amin nem indul el – de ha ő nem, legalább egy általa épített hajó. A vitorlázást ugyanis nemcsak hobbiként űzi, de ma ő a magyar vitorláshajó-építés egyik legismertebb arca.

1986-ban alapította meg hajóépítő vállalkozását, akkor még gmk.-ként, és csak az ezredforduló környékén, az országban az utolsók között alakultak át kft.-vé. A nagy balatoni tókerülő versenyeket, a Pünkösdi Regattát vagy épp a Kékszalagot ekkoriban a 70-es cirkálók uralták – Géza pedig a fejébe vette, hogy gyorsabb hajót épít. 

Nautic 370-es. Forrás: Nautic Boat

Hogy ez sikerült is neki, abban talán két fontos mérföldkő volt. Az egyik, hogy úttörőként kezdte el az úgynevezett szendvicstechnológiát használni, amivel erősebb és könnyebb hajókat tudott építeni az akkori konkurenseknél. Náluk tehát már sok éve

minden hajótest vákuuminjektálással készül, de ami meglepő, hogy a legismertebb nemzetközi gyártók közül sem mindenki ezt használja.

A másik fordulópont az volt, hogy egy munkaúton megismerte a fiatal szlovén hajótervezőt, Andrej Justint. Elmondta neki, hogy mit szeretne, a terveket együtt csiszolták, a hajót megépítették Pesterzsébeten, a Balatonon vízre tették, és nyertek.

Ez a modell, a Nautic 12 Racer hozta el az áttörést, ezután sorra jött a többi típus, a Nautic 311-es, majd az igazi bestseller, a 330-as, amiből már legalább 40 darabot gyártottak. A Nautic hajóiban közös pont, hogy mind sportos, de a kényelemben sem kell olyan kompromisszumot kötni, ami már sokaknak túl spártai lenne.

Fotó: Sebestyén László / Forbes

Pesterzsébeti üzemükben, amelyet ma már inkább Géza fia, Hunor vezet, mindent el tudnak készíteni, ami kézimunkát igényel, minden mást – így a beépített motorokat, a fedélzeti szerelvényeket, csörlőket, síneket, kocsikat, csigákat – vásárolnak. A karbonárbócokat például a már említett Paugertől.

Code

A Code Yachts a jelenlegi felállásban 2019-ben jött létre, és költözött be a székesfehérvári üzembe. A Simon Tamás, Kerényi Csaba és Kerényi Tamás neve által fémjelzett csapat történetét ebben a cikkben mutattuk be két évvel ezelőtt. 

A Code saját modelljei elsősorban regattákra szánt versenyhajók, a fedélzeten a legjobb technikát, a beltérben spártai egyszerűséget kínálva. Eleve a külföldi piacokat célozták meg, és ez a stratégia bár kockázatosnak tűnhet a piacvezető óriások árnyékában, mégis bejönni látszik. „A csapat tényleg mer nagyot álmodni, idén még az európai piacra összpontosítanak, de 2022-ben már az Egyesült Államokat és Kanadát is célba veszik” – írtuk róluk korábban.

Fotó: Sebestyén László / Forbes

Első hajójuk a Code 8-as nevű, 8 méteres racer-cruiser volt. Az Andrej Justin által tervezett hajó úgy épült, hogy a méretei megfeleljenek a Fa Nándor-féle balatoni szóló tókerülés szabályainak. A legyártott tizenöt hajóból csak hat maradt itthon, a többit svájci, német és holland tulajdonosok vásárolták meg. Újabb modelljük a puritán beltérrel épülő, karbontestű Code 10-es volt, aminek alapára 150 ezer eurótól indult – két évvel ezelőtt. 

Az utóbbi egy-két évben a megváltozott piaci körülmények miatt stratégiai irányt váltottak,

és az új típusok kifejlesztése helyett más irányba fordultak. Igaz, emiatt a meglévő saját márkás hajók gyártása háttérbe szorult, de az európai és amerikai piac által igényelt bérgyártás szép számokat produkált, amivel együtt a létszám is jelentősen bővült náluk, jelenleg 25 alkalmazottjuk van.

Fotó: Sebestyén László / Forbes

Tavaly 253 milliós árbevétellel zártak, az eddig lekötött kapacitások alapján az idei év végén ezt akár háromszor vagy négyszer is túlszárnyalhatják. Viszonylag új cég, új kihívók, de ha így folytatják, sokat hallhatunk még róluk.

Style Jacht

Bármilyen termékről is beszélünk, az eladott darabszám mindig a siker egyik fokmérője. Márpedig az idősebb Scholtz Imre által 1990-ben alapított cég a hazai műhelyek közül messze a legtöbb hajót adta el a Balatonon. Tipikus családi vállalkozás, ami jó harminc éve szinte berobbant a hazai vitorlázásba, és azóta mintegy 500 hajót készítettek. 

Volt olyan év, amikor harminc hajót gyártottak le, amiből került a Balatonra, a Boden-tóra és a délnémet tavakra. Üzemük Veszprém mellett, Hajmáskéren található, egy daruzott ipari csarnokban. 

Legnépszerűbb hajójuk a klasszikus formájú Sudár Regatta, amiből mára közel 200 darab készült náluk.

Többsége a Balatonra került, de az export is jelentős volt, a mennyiség negyede német, osztrák és svájci vizeken hajózik. A skandináv vonalvezetésű típust egyébként 1985 óta gyártják Magyarországon.

A Scholtz 8.8-as a legújabb modell. Fotó: Style Jacht / Facebook

A kétezres évek elején egy kisebb siklóhajó, a Scholtz 22 ment nagyot, ebből közel 150 darabot gyártottak, és népszerű iskolahajóvá vált Németországban, Svájcban, sőt, a tengeren, Horvátországban is.

Legújabb típusuk a Scholtz 8.8, ami klasszikus vonalvezetésével a hagyományokat, választható halk elektromotorjával a jövőt hozza el. Ez a kisszériás, egyedi megrendelésre készülő daysailer a gyártó prémium felé fordulását jelzi, amit olyan megoldások jeleznek, mint a kézzel készített teakfa fedélzet, vagy a kabin mahagóni- és kárpitosmunkái.

Borítókép: Balatonfüred, 2018. július 26. Az 50. Kékszalag Erste nagydíj tókerülő vitorlásverseny mezőnye a rajt után Balatonfüred közelében.

The post Nemsokára Kékszalag – kik építik itthon a verseny legjobb hajóit? appeared first on Forbes.hu.