ChatGPT tanfolyam, mesterkurzus, ChatGPT SEO képzés – számos helyen lehet tanulni a mesterséges intelligenciáról különböző mélységben, de az talán közös ezekben a képzésekben, hogy abból indulnak ki, lassan minden munkahelyen alapelvárás lesz a mesterséges intelligencia (AI) használata. Milyen munkafolyamatokat gyorsít fel, kinek veheti el a munkáját, és mennyivel növelheti a produktivitást az AI tudatos használata? Mi lesz azzal, aki nem használja? A békési származású Szabó Dávidot, vagy ahogyan szakmai berkekben és számos nemzetközi munkája miatt ismerik, David Taylort kérdeztük.

NÉVJEGY – David Taylor, a Promptmaster és a Next Earth társalapítója és termékigazgatója

David technológiai vállalkozó, sikeres kripto-, SaaS- és AI-projektekkel a háta mögött. 2017-ig Londonban vezette mesterséges intelligenciára épülő marketingtechnológiai vállalkozását. Ezután elindította az első európai kripto akcelerátort, azóta több tucat szoftvertermék piaci bevezetése fűződik a nevéhez. Saját módszertant alkotott a kriptovaluták tervezésére szolgáló szimulációk létrehozására, amelyet számos kriptoprojektben alkalmaztak. Tapasztalt előadó, megfordult már olyan fórumokon, mint az AREDAY, a Caux Forum és az ENSZ. Társalapítója a Promptmaster AI-oktatási platformnak, valamint a Next Earth-nek, a világ legnagyobb Web3 metaverzumának.

Forbes.hu: Megnéztem a Promptmaster kurzusokat beharangozó videóitokat, amiken te digitálisan generált verziód beszél. Tényleg nehezen hihető, hogy nem egy húsvér embert látok. Na jó, ha jól megnézem, a gesztusok és a mondatvégi vágások nem mindig hatnak teljesen természetesnek. Be lehet vallani, hogy mennyi idő megcsinálni egy ilyen párperces videót?

David Taylor: Ezt az AI modellt egy kétperces videóanyagból tréningeztük, amely során beültem egy kamera elé és elmeséltem egy napomat. A hang szintén úgynevezett deepfake, tehát AI által generált hang, amelyhez egy kétperces hangmintát adtunk. Már ilyen rövid alapanyagból is megtévesztően valóságosnak tűnő videók generálhatók, ráadásul minél sokrétűbb, minél hosszabb a megadott nyersanyag, annál élethűbb lesz az AI által generált végeredmény.

Mit jelent az, hogy promptolni?

Ez az angol kifejezés nyersfordításban parancsot jelent. Számítástechnikai veteránoknak ismerős lehet a kifejezés a DOS-os időkből, hiszen a „format C:” és társait is promptoknak hívtuk. 2023-ban a prompt azt az angol vagy akár magyar nyelvű utasítást takarja, amit egy AI modellnek küldünk, amikor azt szeretnénk, hogy elvégezzen nekünk valamit. A különlegessége az, hogy ma már nem kell megtanulni a parancsok listáját, mint régen a DOS esetében, hanem a saját szavainkkal elmondva is többnyire meg fogja érteni a gép, hogy mit akarunk tőle.

Több ebből A ChatGPT a mesterséges intelligencia kapudrogja – interjú Mindenben versenyzett az apjával – Szoboszlai útja a Liverpoolig

Mi volt az első gondolatod, amikor tavaly év végén berobbant a ChatGPT?

Az, hogy keressünk olyan célszoftvert, amely AI technológiát fog használni, és csináljunk mi is egy generatív AI-alapú fejlesztést. Nagyon hamar észrevettük, hogy robbanásszerűen nő ezeknek a szoftvereknek a száma. Januárban az adatbázisunkban összeszedtünk 800 különböző applikációt, ez a szám márciusra 2000-re nőtt, május végére 4500, most már 5300. Eszméletlen sebességben jönnek ki az újabbnál újabb szoftverek. Rájöttünk, hogy nem az a lényeg, hogy csináljunk valamit, mert teljesen mindegy, hogy milyen ötletünk van, azt valaki biztos, hogy meg fogja majd valósítani, ha eddig még nem tette.

Hol van itt akkor a piaci rés?

Meg lehet tanulni, hogy melyik szoftvert mire tudom használni. Hogyan tudom az életemet úgy könnyebbé tenni, hogy teljesüljön, amit az AI ígér, hogy felszabadítja a munkaerő improduktív részét, és több órás feladatokat percek alatt tudok elvégezni. Viszont ez előtt van egy olyan lépés, hogy meg kell tudnom mondani, hogy milyen AI-technológiát kell használni és hogyan.

Annyira nagy a zaj és új az egész terület, hogy akármelyik cégvezetővel beszéltünk, mindenhol a hatalmas várakozás, a félelem és zavarodottság kombinációja volt érzékelhető.

Úgyhogy az első ötletünk az volt, hogy tanítsuk meg az embereket használni a ChatGPT-t, majd arra, hogy hogyan tudnak navigálni a több ezer AI alapú szoftver és megoldás között. Végül csak csináltunk egy saját szoftvert, egy AI-alapú ajánlórendszert. Ez ugyanakkor az oktatás nélkül nem működik. Létrehoztunk egy olyan know-how-t, amely bármelyik cégnek megmutatja, hogy melyik feladatokat tudják lecserélni AI-alapúra, azzal mennyi pénzt tudnak megspórolni és mire kell megtanítaniuk a munkaerőt ahhoz, hogy ezt a hatékonyságnövekedést el tudják érni.

A munkaerő akkor része a folyamatnak.

Szerves része, igen.

De ha megmutatjátok a cégeknek, hogy „figyelj, eddig erre fel akartál venni két embert, de ezt tudjuk neked automatizálni, nem kell hozzá ember”, akkor végső soron mégiscsak van olyan munkakör, amit feleslegessé tesz, mert aztán az automatizált részen túli emberi kontrollt már hozzá tudja tenni a meglévő munkavállaló is.

Igen, de ezt kettészedném: egyrészt, hogy veszélyezteti-e az AI új munkahelyek létrejöttét, és veszélyezteti-e a már meglévő munkahelyeket. Bizonyos új munkahelyek létrejöttét valóban veszélyezteti, mert nem lesz szükség egy csomó olyan, gépelő, meg Excel-tábla nyomogató emberre. Ez nem egy új folyamat, az automatizációval, a digitalizációval ez már korábban elindult.

Oké, de mi a helyzet a meglévő munkahelyekkel?

Adott mondjuk egy harmincfős cég. Ez a harminc ember eddig meg tudott termelni mondjuk évente tízezer egységnyi terméket és ebből százmillió forint profitot. De mi van akkor, ha tízszer produktívabb lesz a marketing és a termelés is, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi ember nem tízezer termékegységet tud megcsinálni és eladni, hanem százezret. A tulajdonos nagyon boldog lesz, aztán lehet, hogy azt mondja: „jó, hát nekem nem kell ennyi pénz, meg nem kell ennyi ember, úgyhogy akkor leépítem a csapatomat.” Akkor tényleg feleslegessé vált ez meg az a munkakör, mert aki marad, elvégzi az előző négy ember munkáját AI használatával.

És ha nem bocsátja el az embereket a cégvezető?

Ő azt mondja, hogy „oké, most már harminc emberem van, aki használni tudja az AI-t, akkor mostantól tízszerezzük a cég méretét”. Szóval volt egy cég, ami az összehúzódást választotta, a versenytársa viszont hirtelen óriásira nőtt.

Ez azonnal fel fogja zabálni a kicsi céget, és hirtelen annyi erőforrása lesz, hogy gyorsan átrendeződik a piac.

Emiatt nem félek attól, hogy mi lesz a munkahelyekkel, mert abban a pillanatban, hogy felnő ez a cég, abban a pillanatban az lesz, hogy oké, akkor bővülünk, és azt a négy embert, akik kirúgtak a másik vállalkozástól, azonnal föl fogják venni, megtanítják AI-t használni és még tovább fognak tudni növekedni.

Ez alapján eljöhet a végtelen és konstans gazdasági növekedés korszaka, a Kánaán?

Természetesen mindenre nem jó a mesterséges intelligencia. Ugyanakkor tény, hogy a legtöbb iparágra és munkára hatással lesz. Ahhoz, hogy minél érdemibb pozitív hatása legyen a gazdasági növekedésre, arra van szükség, hogy minden munkavállaló legalább felhasználói szinten értsen a mesterséges intelligenciához.

Mi azon vagyunk, hogy ezeknek az embereknek a száma minél nagyobb legyen, hogy egyre több munkavállaló rendelkezzen gyakorlatilag egy „jogosítvánnyal” az AI használatához. De ahogyan gépjárművezetői engedélye sincs mindenkinek, úgy nagy valószínűséggel a jövőben is lesznek olyanok is, akik elutasítják az AI-t, mert nem nyitottak az innovációra, vagy mert olyan területen dolgoznak, amelyre – egyelőre még – nem alkalmas az AI. Nekem, mint munkavállalónak elemi érdekem megtanulni, hogy hogyan kell az AI szoftvereket használni, különben egyre kevésbé leszek alkalmazható. A jövőben egyre több, AI-alapú munkafolyamat lesz.

Vagyis, ha minden munkát AI csinál, akkor az én munkám az lesz, hogy az AI-t használom.

Ha nem tudom használni, akkor nem lesz munkám.

A nagyoknak régóta realitás az AI

Szakmai partneretek, a Neuron Solutions évek óta végez AI-tanácsadást, AI-auditot arra nyitott nagyvállalatoknak (például Richter Gedeon, MVM). Nekik ezek szerint jóval korábban realitás lett a mesterséges intelligencia betörése, mint az átlagembernek, aki felhasználói szinten mondjuk csak a ChatGPT által találkozott vele?

Igen, az AI egy olyan technológia volt a cégek számára, hogy fel kellett béreljél egy olyan céget, mint a Neuron Solutions, akik bemennek egy hadseregnyi tanácsadóval, kielemzik az egész céget, összeraknak egy nagyon bonyolult fejlesztési tervet, és akkor lefejlesztenek mindenfajta érdekes, személyre szabott megoldást a cégnek. Ennek jó nagy költsége és hosszú átfutási ideje van. Több százezer dolláros, vagy akár millió dolláros költségekről beszélünk. Úgyhogy ez csak nagy cégek számára volt elérhető, a kkv-szektor és magánszemélyek számára nem. A ChatGPT-vel azonban eljutottunk odáig, hogy például már egy ötfős reklámügynökség is tudja használni a saját életében az AI-t, és ehhez nem is feltétlenül kell mélyen értenie hozzá.

Aki nem használ AI-t, annak nem lesz munkája. Fotó: Sebestyén László

Pontosan melyek azok a területek, ahol különösen nagyot lendíthet a produktivitáson az AI?

A McKinseynek volt egy nagy kutatása arról, hogy a generatív AI milyen területeken tudja a legnagyobb hozzáadott értéket szállítani, és ott arra jöttek rá, hogy ahol nagyon nagy hozzáadott értéke van, az a sales és marketing, a support és egyéb ilyen ügyfél operációk, illetve a kutatás és szoftverfejlesztés.

Ha megnézed, akkor mind a négy terület olyan, ahol nagy mennyiségű adatból (legyen az kép, szöveg, számok, stb.) valamilyen dokumentumot vagy médiafájlt előállítani. Szoftverfejlesztésben kódot, support meg customer operációnál ugye ticketeket kell feldolgozni, ahhoz is szöveget, meg hangot kell generálni, hogy válaszoljunk az ügyfélnek. Sales és marketing anyagoknál szintén egyértelmű, a kutatásnál egy csomó kutatási adatot kell feldolgozni és újracsomagolni. Tehát minden olyan esetben, ahol az embernek az a feladata, hogy adatot generáljon, meglévő adatokból. Szokták mondogatni, hogy az irodai dolgozó gombokat nyomogat egy számítógépen, vagy egy Excel-táblából csinál kettőt, szükség esetén hármat. De ha elengedjük ezt a viccet, akkor ez igaz. És ezeken a területekben lehet a legnagyobb hozzáadott értéket teremteni. Hogyha egy alkalmazott most sok időt tölt el azzal, hogy Google-doksiban ír, vagy Google Sheets-ben ír vagy pakol össze dolgokat, illetve Photoshopban szerkeszt képet, vagy videót, vagy hangot vág, akkor az ő munkájukat mind lerövidítheti az AI.

Mennyit tudnak megspórolni a cégek egyes munkafolyamatok automatizálásával?

Például egy blogposzt vagy egy marketing e-mail kampány megírása az adott ügyfélnél 3-4 órás feladat volt eddig. Ezt AI használatával akár 10 percre is le lehet csökkenteni. Ezt úgy próbáltuk mérni, hogy azt is megtudjuk, romlott-e a minőség. Az első két-három hétben azt láttuk, hogy a konverziós számok nemhogy nem romlottak, de sok esetben még egy picit javultak is. Nominálisan tehát ugyanazt a minőségű munkát képes lerakni egy AI-alapú munkafolyamat az asztalra, csak 95 százalékkal gyorsabban.

Mi van, ha hallucinál az AI?

Szakértőktől azért elhangzott, hogy talán kicsit túl korán jött ki az Open AI a ChatGPT-vel, mert voltak még gyerekbetegségei, „hallucinált”. Én is tapasztaltam, hogy ha valamiről nincs információja, akkor hazudik. Ha csak hobbiból kísérletezgetünk vele, akkor ez még oké is, de az üzleti életben már nem. Milyen tippjeitek vannak arra, hogy biztonságos legyen az outcome?

Az arrogáns válasz az lenne, hogy egy gyakornok, egy emberi munkatárs is hallucinál, és van, hogy baromságot ír le egy anyagban. Ahol munkavégzés van, ott hiba is van. Az egyszerű szakmai magyarázatra rátértve: mindenkinél ilyen a ChatGPT tanulási görbéje. Találkozom vele, kipróbálom, olyan, mintha egy emberrel beszélgetnék, aztán látom, hogy hülyeséget mond vissza. Ez nem is olyan nagy dolog, elengedem. Aztán találkozom valakivel, aki csinált valami olyan dolgot a ChatGPT-vel, amitől leesik az állam. Ekkor elkezdek rájönni, hogy hú, lehet meg kéne tanulni a használatát. Ez az a pont, amikor az emberek elkezdenek rájönni, hogy

eddig azért írt rossz blogposztot, mert a munka 100 százalékát rá akarta bízni a ChatGPT-re. Ahelyett, hogy azt mondta volna, hogy csak a munka 95 százalékát bízza rá.

Például: mondom neki, hogy írjon egy blogposztot. Megírja, de a harmadik bekezdésben baromságot írt, úgyhogy adok neki egy csomó adatot, és azt mondom, ez alapján írja újra azt a részt. Ugyanúgy, ahogy annak idején, pár száz évvel ezelőtt egy pék is úgy csinálta a kenyeret, hogy meggyúrta a kezével a tésztát, megsütötte, és egy darab kenyeret tudott egyszerre sütni, most meg már egy élelmiszermérnök felügyeli a gyártósort. Gyakorlatilag az emberi elmének is létrejött egy ilyen gyártósora a ChatGPT segítségével. A munkám elmozdult onnan, hogy generálom az információt, oda, hogy felügyelem és értékelem, validálom az információt. Ha bárki kihagyja ezt a lépést, akkor hülyeséget fog csinálni a ChatGPT.

Másrészt a ChatGPT egy beszédközpont. Úgy beszél, mintha egy ember beszélne és úgy ír szöveget, mintha egy ember írná, de nem tud gondolkodni, nincs memóriája, és nem tud feladatokat végrehajtani. Viszont a ChatGPT-hez van most már 520 különböző plugin, amik különböző funkciókra adnak neki memóriát, és olyan információkat, amikkel ki lehet pótolni azt az információt, amivel eddig nem rendelkezett, és így már nem tud hallucinálni. De ez még nagyon korai fázis.

Így lehet kiküszöbölni, hogy nem up to date információkkal rendelkezik és csak 2022-ig van betanítva?

Igen. Egyrészt, aki ChatGPT Plus előfizető, annak hozzáférése van a böngészési és a plugin funkciókhoz. A böngészési funkció egy Bing-alapú kereső. A Bing integrációval tud keresni a neten, tud weboldalakat böngészni, fájlokat letölteni, majd bele tudja dolgozni ebbe. Eléggé instabil még mindig, de működik. A plug-in feature-höz is szintén hozzáférsz: a leggyakrabban használt pluginok a keresőmotorok, ami gyakorlatilag annyit csinál, hogy a Google keresőt beköti a ChatGPT-be. Mondasz valamit, azt ő megkeresi a Google-ön, és a legrelevánsabb találatot bedobja a ChatGPT-be a prompt mellé, hogy itt az infó, amiből dolgozni kéne. Illetve van olyan plugin, amivel PDF-fájloktól vagy a Google Sheetstől tudsz kérdezni, vagy diagramokat tudsz rajzolni.

Milyen más mesterséges intelligencia platformok vannak a ChatGPT-n kívül, amik hasznosak lehetnek a cégeknek?

Az AI-jéghegy csúcsán vannak a chatbotok, amikből a legnépszerűbb a ChatGPT 180 milliós havi felhasználószámmal.

Nagyjából úgy tekinthetünk a ChatGPT-re, mint az AI piac kapudrogjára.

Aki belekerül az AI világába, azt valószínűleg a ChatGPT vitte bele, ha amúgy nincs köze a területhez. Ezért a ChatGPT-t kell először megtanítani az embereknek. Utána egy ponton eljut az ember arra, hogy ChatGPT-nek is vannak korlátai, és akkor kinyílik egy világ, és rájön arra, hogy van még négyezer másik cucc, amit meg kellene tanulnia használni. Persze az összeset sehogy nem lehet megtanulni, ezért például a mi AI-unk személyre szabott oktatóanyagot tud összerakni a konkrét feladatra egy konkrét eszközzel.

Forrás: Promptmaster

Mi minden van még a jéghegy csúcsa alatt?

Erről is van egy háromperces videónk, azt is AI-val mondtam fel, az avatarom beszél, majd elküldjük azt is.

Hát igen, tényleg kezdhettem volna azzal a kérdéssel az interjút, hogy most ez tényleg te vagy ott, akivel beszélek, vagy sem.

Ugye? (Nevet.) Erről most már lemaradtál.

The post A ChatGPT a mesterséges intelligencia kapudrogja – interjú appeared first on Forbes.hu.