Fából készült sorházakkal reformálná meg a jövő házait egy dán cég, ami semmivel sem drágább, mintha hagyományos alapanyagokból építkeznénk. A kísérleti lakóközösséget bárki felkeresheti az év építészeti fővárosában, ahova ellátogattunk, hogy megnézzük, mennyire élhetőek Dánia legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással rendelkező lakóházai.

Koppenhága belvárosától negyed órányi autóútra (kerékpárral akár egy-két percet spórolhatunk a menetidőn) fekszik a dán vasút tulajdonában álló terület, ahol a Living Places projekt hét faháza áll. A dán Velux és a koppenhágai székhelyű EFFEKT építészstúdió épületei állnak itt, első látásra kívülről minden házikó megegyezik. Hiába az ipari terület, körülöttünk minden tele van fával.

Pár lépésre tőlünk, az út túloldalán fekszik a Banegaarden, a kilenc felújított pajtából álló sokoldalú vendéglátóhely és rendezvényhelyszín, ami a fenntarthatóság – és nem greenwashing módra – jegyében született. A termelői piactól kezdve, helyben termesztett növényekből készült vacsorán – amiben nem lesz avokádó – át a fermentációs (savanyítás, amikor a tejsavbaktériumok segítségével erjesztjük a zöldségeket) workshopig itt mindent megtalálni. Mindezt úgy, hogy közben a fás-bokros környezet sem sérül.

Kézenfekvőnek tűnt tehát, hogy egy ilyen milliőben húzzák fel a hét prototípust (ebből két lakóotthont és közösségi pavilonokat), lényegében egy kísérleti lakásprogramot. A tervezés közben kitűzött cél az volt, hogy csökkentsék az épületek környezeti terhelését. Ez a hároméves fejlesztés alatt sikerült is, így háromszor alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású házakat hoztak létre (éves szinten 3,8 kilogramm/négyzetméter), mint amit dán jogszabályok előírnak (12 kilogramm/négyzetméter). Sőt, a Living Places prototípusai jelenleg a dán épületek közül legalacsonyabb CO2-kibocsátással rendelkeznek.

Mindezt ugyanannyiért, mint amennyit a piaci áron fizetnének egy egycsaládos új otthon megépítéséért.

A lakhatás energiaigényes, de lehet okosan csinálni

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2019-ben az építőipar a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 39 százalékáért felelős. Drámai számnak tűnik, nem hiába, az is. A Velux projektje azt hivatott megmutatni, hogyha az iparág hajlandó változtatni, akkor ez még most lehetséges.

+ 8 kép a galériában + 8 kép a galériában Fotók: Adam Mørk (Velux), Forbes.hu (11 kép)

Egy épület teljes életciklusa különböző fázisokból áll, ide tartozik az anyagok kitermelése, szállítása, majd az építés, az üzemeltetés, elhasználódás, majd lebontás. Ezeket mind figyelembe véve választották ki a házak anyagait, külsejük és belsejük is fából készült, a bútorok nagy része újrahasznosított alapanyagú. Az életciklus minden szakaszát elemezve és minden egyes tervezési döntés következményeinek megértésével készült el tehát a kísérleti lakótelep.

Létező technológiákkal, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készült el a lakóövezet, ami két évig fog a vasúti területen állni.

Amíg körbenézünk a két lakásban (ami otthononként 10-15 percet vesz igénybe) többször is leszakad az ég, majd kisüt a ragyogó nap. Se az eső, se a süvítő szél nem hallatszódik be, a hőmérséklet továbbra is kellemes. Csak az óriási ablakokon megjelenő esőcseppek jelzik, hogy továbbra is Dániában vagyunk.

Buta otthon, okos megoldásokkal

„Okosház helyett buta otthont álmodtunk meg, okos megoldásokkal”

– mondja Tue Foged, az EFFEKT építésze. A ház alapja is fából készült, betont egyáltalán nem használtak az építéséhez. Az áramellátást és a fűtést a napenergiával oldják meg, a háromszintes ház fényes, tágas és habár tárolók nem kerültek a prototípusokba, bőven elférnének bennük. A prototípusok háromszobásak, három vagy négytagú család számára ideálisak.

Az új dán lakások általában betonból készülnek, a Living Places esetében viszont könnyűszerkezetes házról van szó, a panelek is Dániában készültek. A fa lehetővé teszi, hogy jobban járjon a levegő az otthonban, így a penész kialakulástól sem kell félni – míg a betonnál ez valós probléma. A tetőforma mellett a változékony időjárás miatt döntöttek, ami ellenáll esőnek, hónak is. A tetőablakok és a redőnyök magasan vannak, ezek okoseszközökkel irányíthatóak, többek között előre programozhatóak, így megteremtve a kellemes beltéri klímát. Nyáron hűvös, télen meleg van bent.

Az otthonokba több tetőablak került, aminek több előnye is van:

több természetes fény jut be,az épületeket úgy tervezték, hogy hatékonyan lehessen szellőztetni; a tetőablakok szenzorai által automatikusan kinyitják az ablakokat és beindítja a redőnyöket, hogy megelőzze a túlmelegedést.

A lakások egyelőre háromszintesek, a tervezőasztalon már készül a négy- és ötemeletes verzió is. Az EFFEKT építésze szerint elsősorban szociális lakhatási célra szánnák a lakásokat. Sőt, már dolgoznak azon, hogy felhúzzanak olyan épületeket is, ahova valóban be tudnak költözni családok. A már megépült prototípusok világosak, tágasak, a tárolóhelyek hiányát leszámítva teljesen élhetőnek tűnnek – a meredek lépcső az egyetlen, ami eltántorítana a költözéstől. Ezzel nem vagyok egyedül, az építész azt mondja, az esetleges sorozatgyártásnál újragondolják a csigalépcsőre hajazó megoldást.

Zöld Madzin Emília 8 perc olvasás

5+1 tipp a fenntartható otthonszépítéshez. Hogyan vágj bele?

Zöld Bánáti Anna 5 perc olvasás

Lesz-e nyáron olyan brutális aszály, mint tavaly? Meteorológust kérdeztünk

Pénz Zsiborás Gergő 3 perc olvasás

A fenntartható kriptobányászat a jelen – magyar testvérpár készül cégével a tőzsdére

Mennyi az annyi?

A lakásokat úgy tervezték, hogy ugyanannyiba kerüljenek, mint egy átlagos dániai újépítésű ház.

Az EFFEKT építésze szerint az építési költség most körülbelül 2000 euróba kerül négyzetméterenként Dániában.

Az eladási ár ennél azonban magasabb, nagyjából duplája lehet, hiszen bele kell kalkulálni a telek árát, az adókat és a fejlesztő árrését is.

Habár a pontos, végső összeget nem árulták el a tervezők, a költséghatékonyság miatt több elemnél kompromisszumot kellett kötniük, hiszen számított, hogy mennyiből készül el végső otthon.

A cég az Egyesült Királyságban és Németországban már együtt dolgozik egy építtetővel. Ő sorházakat és többcsaládos, többemeletes egységet is tervez építeni 2024-ben – ezt már Lone Feifer, a Velux Csoport Fenntartható Épületekért felelős igazgatója mondja, ahogy körbevezet minket az egyik otthonban.

Kádárkocka vagy co-housing?

Hogy mennyire lehet reális, hogy hasonló házak megjelenjenek itthon? Nehéz kérdés. Magyarországon akár félmillió üresen álló lakás is lehet. Szó sincs a Hollandiában uralkodó lakhatási válságról, ahol 390 ezer új otthonra lenne szükség ahhoz, hogy a kereslet és kínálat találkozzon. Ahogy Fajcsák Dénes, építészmérnök korábban a Forbes.hu-nak elmondta, „a lehető leghatékonyabb fenntarthatóságra való törekvés egyértelműen a visszalépés lenne”. A hazai viszonylatban így célravezetőbb lehet a meglévő épületállomány energetikai felújítására törekedni.

Ha azonban mégis az építkezés mellett döntenénk, a Living Places épületei a hároméves fejlesztés után ma már szabadon megtekinthetőek, a kísérleti lakóövezetet nyílt felhasználásra, skálázhatónak tervezték.

A projektet nem csak építőipari szakembereknek, hanem politikusoknak, jogalkotóknak is szánták. 

A lakásokba például családok szerettek volna költöztetni, de a jogszabályok miatt a dán vasút területét nem lehetett volna lakóterületnek nyilvánítani. A projekt alkotói szerint a know-how már megvan, de a prototípusukhoz hasonló ház elkészültéhez rugalmasabb jogszabályi háttérre van szükség.

Az ötlet tehát szabadon sokszorosítható, mégis aggályokat vet fel, miért építenénk új házakat, ha a már meglévőket is felújíthatnánk? A Living Places nem válaszolja meg önmagában a kérdést. A pavilonjaiban és körülöttük található megoldások (például közösségi kert vagy a közösségi lakhatást népszerűsítő makettek) viszont a környezettudatos élet több aspektusát is vizsgálja.

Az év építészeti fővárosa lett

A projekt tehát amellett, hogy kézzel fogható kísérleti lakóövezetet hozott létre, elsősorban a szemléletmódunkon változtatna. A fából készült házak egyébként a készítők szerint klíma szempontból Európában bárhol megállnák a helyüket, a skandináv országokban jóval elterjedtebb fából készült otthonok és a minimalista lakberendezés azonban hiába klímabarát, a valóságban ez a fajta lakhatás még nem terjedt el eléggé.

A környezettudatos életmódra való átállás ugyanis könnyebben megvalósíthatónak tűnik abban a fővárosban, ahol túlzás nélkül biciklisztrádákon közlekedik a lakosság jelentős része.

A dán fővárost az UNESCO az idei év építészeti fővárosának nevezte ki, a Living Places ennek alkalmából több programnak, kerekasztalnak is otthont ad. A Koppenhágai Építészeti Fesztivál épp a napokban zajlik, egészen július 11-éig.

The post Megnéztük, milyen lesz a jövő minimalista és környezetbarát otthona appeared first on Forbes.hu.