A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy az anorexia egy bizonyos fokon túl gyógyíthatatlannak minősíthető-e. Vannak, akik úgy vélik, igen, ez pedig rengeteg kérdést vet fel arról, milyen segítséget kell kapnia egy ilyen betegnek. Akár segítséget a halálhoz is – azokban az országokban, államokban, ahol ez legális.

„Anya, én Oregonba akarok menni.” Jennifer Hesketh Aviles tudta, hogy a lánya, Heather kérése mit jelent. Nem valamiféle kirándulásra vágyott egy másik államba. Azért akart oda menni, mert úgy gondolta, ott lehetősége lenne meghalni. Így kezdődik a The Guardian részletes cikke a témában.

Oregon 1997-ben legalizálta az orvos által támogatott öngyilkosságot a végstádiumú betegségben szenvedők számára, és Heather, aki több mint 30 éve szenvedett, úgy gondolta, hogy a betegség hosszabb távon egyébként is végezni fog vele. Az orvosok már évek óta jelezték, hogy belehalhat az anorexiába. „Ha továbbra is azt csinálod, amit csinálsz, hospice-ban fogod végezni” – figyelmeztette az egyik orvos, de Heather állapotát ez nem befolyásolta.

Az öngyilkos valójában nem meghalni akar, csak véget vetni a szenvedésének – Forbes × Mélylevegő

Csak ennie kéne

Öt évvel később a hospice már menedéknek hangzott volna számára azok után, amiken keresztülment. De Tucsonban, ahol élt, nem fogadták a hospice intézmények, arra hivatkozva, hogy szerintük nem végstádiumú beteg, hiszen csak ennie kellene.

Az anorexia és a bulémia 15 éves kora óta emésztette Heather életét. 33 évvel később sem lett soha normális a testsúlya, mindig visszatért oda, hogy képtelen rendesen étkezni, ha pedig végre evett, azt kihányta. Hogy elhallgattassa a belső hangját, elkezdett alkoholt inni, amfetaminokat, ópiátokat szedni. Éveket töltött intézetekben és otthonokban, de semmi nem segített.

Édesanyja orvostól orvosig járt a lánya miatt, azok viszont egy idő után feltették a kezüket, és azt mondták, hogy nem tudnak segíteni. Jennifer így könyörgött nekik:

„Ha már az életben nem tudnak segíteni neki, legalább a halálban tudnak neki segíteni?”

A leghalálosabb pszichiátriai betegség

Az Amerikai Egyesült Államok Orvostudományi Nemzeti Könyvtárában több mint 18 400 tudományos cikk van az anorexia nervosáról, amelyek közül több is így kezdődik: az anorexia nervosa a leghalálosabb pszichiátriai betegség. A krónikus anorexiában szenvedő emberek akár egyötöde is meghal a betegségük következtében. Ez a halálozási arány csak az opioidhasználati zavarral vetekszik, és ez a statisztika fél évszázada nem változott.

A hatalmas szakirodalom ellenére a Heathert kezelő orvosoknak nem volt egyértelmű útmutatásuk arra vonatkozóan, hogy mikor engedjék meg a betegnek, hogy lemondjon a kezelésről, és hogy mikor mondható ki az, hogy a betegség valóban végstádiumúnak tekinthető.

Több ebből Érdekel a pszichológia? 6+1 könyv, amivel mélyítheted az önismeretedet Egy jó kapcsolat érdekében az önfeladásunk határáig érdemes elmenni, azon túl nem Elszigeteltség, alvászavar, párkapcsolati konfliktusok – krízisvonalat és távterápiát indítottak pszichológusok és pszichiáterek

Új szemléletű orvos

Az amerikai Jennifer Gaudiani azon kevés orvosok egyike, akik az étkezési zavarok orvosi szövődményeinek kezelésére szakosodott. Ő három olyan embert is gondozott, akik – családjuk beleegyezésével –, úgy döntöttek, hogy hagyják, hogy az önéheztetés végső, végzetes véget érjen. Gaudiani 2019-ben került kapcsolatba – egy betege révén – Joel Yager új-mexikói pszichiáterrel, aki negyven éven át kezelt olyan felnőtteket, akiknek az evészavarai nem reagáltak a kezelésekre.

Úgy vélte, a pácienst arra kényszeríteni, hogy továbbra is elviselje a hatástalan kezelést, egyenlő a kínzással.

Gaudiani tapasztalatai szerint vannak olyan étkezési zavarral küzdő betegek, akiknél a betegség már teljesen átvette az irányítást a döntéseik felett. A vércukorszintjük és a káliumszintjük annyira rossz, hogy a szívük bármikor leállhat, de erről hiába kapnak felvilágosítást, akkor sem esznek. Ilyen súlyos anorexia esetén előfordulhat a hirtelen szívleállás. De gyakran évekig, évtizedekig is eltart, amíg eljutnak arra a pontra, amikor már nincs visszaút.

Gaudiani társszerzőként írt egy cikket, amely 2022 februárjában jelent meg a Journal of Eating Disorders című folyóiratban arról, amit ő „terminális anorexia nervosának” nevezett. Útmutatónak szánta orvosok számára, hogy segítse őket a kétségbeesett betegeik ellátásában. Az egyik ilyen lehetőség az orvos által támogatott öngyilkosság, amely tíz amerikai államban és Washingtonban legális. A cikk nagy vihart kavart az orvosi közösségben, sokan elítélték miatta.

Látszólag kezelhető betegség

Gaudiani írása sok további kérdést vetett fel. A kezelés elutasítása eleve megosztó téma, pláne egy olyan betegség esetén, ami látszólag kezelhető. És ami szintén alapvető és megosztó téma, az a pszichiátriai betegek autonómiájának kérdése, vagyis, hogy mondhatja-e, illetve mikor mondhatja egy mentális beteg, hogy elég, nem kér több kezelést.

A cikk elején szereplő Heather életének utolsó szakaszában újra és újra sürgősségi ellátásra került be kórházakba. A testén fekélyek és gyulladások alakultak ki, óriási fájdalmai voltak, tüdőgyulladást kapott, 2021 októberében halt meg.

Halála után az édesanyja ezt írta ki a Facebookra: „Szeretett lányunk tegnap kora este békésen elhunyt egy hihetetlenül nehéz két hét után. Súlyos fertőzéssel és tüdőgyulladással, valamint több mint 30 éve tartó, mélyen gyökerező étkezési zavarral és társbetegségekkel küzdött. Ő most egy sokkal jobb helyen van Istennél és az angyalok között.”

Krízis esetén

Ha érintett vagy a témában, mentális gondjaid vannak, keress fel szakembert, vagy hívd a linken található krízisvonalak egyikét.

The post Egyes anorexiás betegek úgy gondolják, hogy joguk lenne meghalni appeared first on Forbes.hu.