Egy professzionális sportcsapat esetében kulcsszerepe van a klubigazgatónak, aki az edzői csapat és a játékoskeret felépítéséért felel. Az edző felkészíti a csapatát minden egyes mérkőzésre, minél jobb az adott gameplan, annál nagyobb a győzelmi esély. A végrehajtásért a pályán természetesen már a játékosok felelnek. Egy személyben ez a három pozíció egy tőzsdei kereskedőben is megvan. Nagy hasonlóság az élet két területén az, hogy mind a sportban, mind pedig a kereskedés során el kell kerülni a játékosuralmat.

Számomra eddig 2023 legkomolyabb tanulsággal szolgáló története a Miami Heat kosárlabdacsapatának szenzációs menetelése volt az amerikai professzionális kosárlabda-bajnokság, az NBA rájátszásában. Bajnok ugyan nem lett a Heat, döntőbe jutásuk mégis teljességgel sokkolta a világ kosárlabda-társadalmát.

Hogy miért? Az NBA döntőjét minden évben a keleti és a nyugati főcsoport győztese vívja. Keleten és nyugaton is 15–15 csapat vetélkedik, amelyből 8–8 jut be a rájátszásba. Innen egyenes kieséses rendszerben kell megnyerni háromszor a négy nyert mérkőzésig tartó párharcokat azért, hogy a végső sikerért küzdhessen valaki a döntőben. Az alapszakaszban nyújtott teljesítmény alapján vannak a kiemelések, és az esetleges hetedik mérkőzést a jobb kiemelésű csapat otthonában játsszák.

A Miami nyolcadik kiemeltként surrant be a rájátszásba keletről, majd itt rögtön 4-1-re legyőzte az első kiemelt, és az egész NBA legjobb alapszakaszmérlegével rendelkező, 2021-es bajnok Milwaukee Bucks csapatát. Utána jött egy 4-2-es siker az ötödik kiemelt New York Knicks ellen, majd egy 4-3-as diadal a második kiemelt és a bukmékerek szerint toronymagasan legnagyobb bajnokesélyes Boston Celtics ellen. (A bajnoki döntőben nem volt esélyük az NBA újdonsült szerb uralkodója, az emberfeletti teljesítményt produkáló Nikola Jokic által vezetett és kiválóan összerakott Denver Nuggets ellen, itt már 4-1-re veszítettek.)

A Miami minden párharcát mélyen esélytelenként kezdte mind a kosárlabda-szakértők, mind pedig a sportfogadási irodák véleménye alapján.

Utána azonban a döntő kivételével borítani tudták a papírformát a jellemzően sokkal gyengébb játékoskeretük ellenére.

Mindenben versenyzett az apjával – Szoboszlai útja a Liverpoolig

Mi volt a Miami titka a 2023-as rájátszásban?

Egy nagy triumvirátusnak a teljes ligát felülmúló zseniális hozzáállása, életműve és pillanatnyi teljesítménye volt az alapja a floridai csodának a 2023-as playoff során. És ez nem egy játékostrió volt, mint amit az elmúlt tizenöt év során megszokhattunk az amerikai profi kosárlabdában, hanem egy general manager, edző és a klub legfontosabb, úgynevezett franchise playere által alkotott hármas, ami a teljes klubműködés összes szintjét átitatta.

A general manager a 78 éves Pat Riley, aki játékosként 1972-ben nyert bajnokságot és az azóta eltelt 52 szezonból játékosként, edzőként vagy klubigazgatóként 19-szer járt az NBA nagydöntőjében a csapatával. Abban a nagydöntőben, ahová ugye a harminc csapatból minden évben csak kettő juthat el. A jó és erőn felüli szereplésre az adott csapatnál komoly esély volt akkor, ha valamilyen pozícióban Pat Riley jelen volt az adott franchise életében.Az edző az 53 éves Eric Spoelstra, aki tréneri karrierje teljes 28 évét a floridai egyletnél töltötte. Videóelemző asszisztensként kezdte pályafutását, ám kifogástalan munkamoráljának köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán. 38 éves korában a Miami Heat vezetőedzőjévé vált, és immár ő a második leghosszabb ideje hivatalban lévő tréner az NBA-ben. Megbirkózott rögtön a vezetőedzői karrier elején Dwayne Wade és LeBron James egójával, és bár akkor még nem tartották a velük nyert két bajnoki cím után a csapat erősségei között őt számon, mára az egyik legnagyobb respekttel bíró kosárlabdaedzővé vált a világon. A klub jelenlegi legjobb játékosa az a Jimmy Butler (lásd a borítóképen), aki apa nélkül nőtt fel, és 13 éves korában az anyja is kitette otthonról. Éveken át kvázi hajléktalanként húzta meg magát mindig más és más barátnál, amíg végül be nem fogadta egy hét gyermekét egyedül nevelő anyuka. Mindenért sokszorosát kellett megküzdenie az életben, mint másoknak. Félelmetes teherbíró és munkavégzési képessége alakult ki a folyamat során.

Egy szó, mint száz: nagyon kevés olyan komoly sportklub van a világon, ahol a játékoskeret és az edzői csapat összerakásáért felelős general manager, maga az edző és az első számú játékos, mint játékos és mint leader is tízes skálán egyaránt tízes osztályzatot kapna.

A Miami Heat esetében mindhárom helyen jár a tízes osztályzat, aminek a következtében létrejött az úgynevezett Heat Culture, a floridai kosárlabdacsapat győztes kultúrája.

Egy olyan győztes kultúra, amelynek három vezető személyisége és az ő közös munkájuk szintekkel emel fel minden, a csapatban játszó sportolót. A Miami kerete ugyanis tele 19 és 22 éves koruk között az első körben semmilyen NBA csapatnak nem kellő játékosokkal, akik közül többen egészen egyszerűen megtáltosodtak ebben a környezetben az idei rájátszásban.

A Miami Heat 2023 áprilisi és májusi sztorija számomra annak az ékes bizonyságát adta, hogy amennyiben egy szervezetben – és ez a szervezet lehet sportklub, vállalat vagy más entitás – a hierarchia legfontosabb három pozíciójában ülő ember megkérdőjelezhetetlen munkamorállal, hitelességgel és egymás közötti egységben végzi a munkáját, akkor ők egy győztes kultúra kialakításával képesek nemcsak az egyes, amúgy közepes „játékosok” teljesítményén szintet emelni, hanem az egész szervezetet minden ellenkező eséllyel szemben győztessé tenni.

Hogy jön ide a tőzsde?

Szép, szép a Miami győztes kultúrájának a megfigyelése, ám az igazán nagy tanulság számomra a tőzsdei kereskedés hasonlóságainak a végiggondolása volt, miután befejeződött az NBA szezonja. Itt ugyanis jött egy olyan felismerés, amit nem igazán tudtam eddig megfogalmazni saját magam számára a több évtizedes tőkepiaci jelenlétem ellenére sem.

Ez nem más, mint a klubigazgató, edző, játékos hármasság jelenléte a tőzsdei kereskedő életében.

Annyi lényeges különbséggel, hogy esetünkben a három állás vagy pozíció egyetlen személyen belül van meg, de a megfelelő munkavégzéshez nagyon érdemes elkülönítenünk őket egymástól.

Egy sportklubnál általában nagyon egyszerű a működési modell. A tulajdonosok kineveznek egy klubigazgatót (general manager), aki aztán kiválaszt egy edzőt, vele együtt felépíti az edzői csapatot és a minél nagyobb esélyű siker céljából igyekeznek átalakítani a megörökölt játékoskeretet. Az edzői csapat felkészíti a játékosokat a bajnokságra és az egyes mérkőzésekre. Minden egyes mérkőzésre elkészítik az ellenfélre fókuszált gameplant, amely taktikai terv alapján aztán a játékosok lejátsszák a mérkőzést.

Nagyon hasonló a működés egy (relatíve frekventáltan kereskedő) tőkepiaci szereplő esetében is, legyen szó alapkezelőről, szabadúszó kereskedőről vagy bármely más, az egész dolgot strukturáltan felépítő személy esetében is. A három funkció itt a következő módon néz ki.

A kereskedőben élő general manager felelős magának a kereskedési szisztémának a kialakításáért és a saját stratégiájának a megfogalmazásáért. Tisztában kell lennie a versenyelőnyeivel, majd a tőkepiacon folyamatosan azokat a helyzeteket kell keresnie az edzővel és a játékosokkal teljes összhangban, ahol ez a versenyelőny kereskedési profittá konvertálható. Bizonyos időközönként át kell alakítania a kereskedési stratégia egyes elemeit, amikor alkalmazkodni kell a piaci változásokhoz (ahogyan a klubigazgatónak is át kell alakítania a játékoskeretet akár szezononként is).A kereskedőben élő edző felelős azért, hogy a következő „mérkőzésre” tökéletesen felkészített állapotban küldje pályára a játékosait. Az edző feladata az ellenfél, azaz esetünkben az aktuális piaci körülmények részletes feltérképezése. Az esetleg előforduló necces helyzetekre adott válaszokra is előre fel kell készíteni a játékosokat, ami a sportpályán az ellenfél lehetséges taktikai változtatásairól, a tőkepiacon pedig magának a piacnak a ritmusváltásairól szól.A kereskedőben élő játékos az, aki az adott piacon, azaz magán a pályán a döntéseket meghozza és az egyes ügyleteket megköti. A klubigazgató és az edző nem játszhat helyette a pályán. A játékos feladata a general manager által felépített stratégia és az edző által kialakított gameplan alapján az adott mérkőzést lejátszani.

Ha valakinél ez a három funkció rendben és összhangban áll egymással (és messze nem kell olyan szinten lennie ennek, mint a Miami Heat esetében), akkor ő jóval nagyobb eséllyel veszi fel a harcot a piaci viharokkal szemben. Gyakran azonban ez a három funkció és a kereskedésnek az imént megfogalmazott alapstratégia-adott piaci körülmények közötti gameplan-üzletelés hármassága egyáltalán nincs is tudatosítva az adott piaci szereplőnél, ami hullámzó vagy rossz teljesítményhez vezethet. 

Vagy miként a csapatsportokban oly sokszor, előáll a játékosuralom állapota. A játékosuralom azonban esetünkben a tőkepiacon sokkal katasztrofálisabb veszteségekhez is vezethet, ami az adott kereskedő esetében az ember igazi tragédiája.

A játékosuralomban a kereskedő a pillanatnyi impulzusok alapján építi fel a tevékenységét, ami óriási versenyhátrány a strukturált piaci szereplőkkel szemben. Pláne egy olyan helyzetben, amikor egyre nagyobb a világban az algoritmikus kereskedés súlya, ahol ugye az algoritmusoknál még véletlenül sem merülhet fel a játékosuralom vagy játékossztrájk lehetősége. Az algoritmikus kereskedés esetében egybeforr a stratégia-gameplan-üzletelés hármasság, és nincs esély arra, hogy összevesszen egymással a három szint. Továbbá mindig a stratégia alapján alakul ki a napi taktika, és ezen gameplan alapján születnek meg az adott nap kötései.

Éppen ezért érdemes minden egyes humán kereskedőnek tanulnia a Miami Heat kultúrájának a sikerességéből: érdemes önmagunkban nagyon erősre felépíteni a klubigazgatót és az edzőt, és az írmagját is kiirtani a játékosuralom lehetőségének.

Jónap Richárd
részvénypiaci stratéga – Concorde Értékpapír Zrt.

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

The post Mit tanulhatsz kereskedőként a Miami Heat hidegrázós sikeréből? appeared first on Forbes.hu.