Elkerülhetik-e a befektetők az újonnan kivetett plusz adókat? Hogyan védjék magukat az infláció ellen? Privátbankár vendégszerzőnk tanácsai.

2023 – bár még csak az év felén vagyunk túl – mindenképp a változások éve a hazai befektetők számára. Részben az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése, részben a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóról szóló, idén május végén megjelent kormányrendelet borzolta a magyar befektetők idegeit, hiszen ezek adózási szempontból igen kedvezőtlenül érintik őket. De mit is jelentenek ezek valójában a befektetők számára? Elkerülhetik-e a plusz adókat, és mibe érdemes invesztálniuk, hogy egy harmadik mumus – az infláció – ellen is védve legyenek?

Mint ismeretes, az Egyesült Államok 2022 júliusában felmondta az évtizedek óta hatályos magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A változások jelenlegi ismereteink alapján 2024. január 1-től lesznek majd érvényesek, ami gyakorlatilag az jelenti, hogy

a hazai befektetőknek addig van idejük átgondolni és átalakítani befektetési portfóliójukat.

Ilyen is rég volt: aki tankolna, várjon péntekig

Mi történik pontosan jövő év január 1-je után?

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiányában az Egyesült Államokban tőkejövedelmet szerző magyar magánszemélyek 30 százalékos forrásadót lesznek kötelesek megfizetni. A magyarországi 15 százalékos személyi jövedelemadóból 10 százalékot megfizetettnek lehet tekinteni, így még a legkedvezőbb esetben is 35 százalék adó terheli majd a jövedelmet.

A mostani ismeretek szerint tehát jövőre már a jelenleginél mintegy

háromszor nagyobb adót kell majd fizetniük a hazai befektetőknek az amerikai értékpapírokból származó osztalék vagy kamat után.

Ez vonatkozik a kötvényekre, részvényekre, osztalékokra, kamatokra, állampapírokra és más amerikai kibocsátású értékpapírokra egyaránt. Továbbá az amerikai piacon megszerzett kamat egyéb jövedelemnek minősül. Így a hazai oldalon 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terhelheti a befektetőket. Viszont a szociális hozzájárulási adónak van felső korlátja, ami a minimálbér 24-szerese. Amennyiben tehát a szocho törvényben meghatározott jövedelmek az adóévben elérik a minimálbér 24-szeresét (adófizetési felső határ), a szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetni. A jelenleg érvényben lévő egyezmény alapján 15 százalék az adó mértéke, ami akár a háromszorosára is növekedhet a következő évben egyes befektetők számára.

A hazai befektetők életét tehát a szociális hozzájárulási adóról szóló, már említett kormányrendelet is tovább nehezítheti. A július elsején hatályba lépett és a veszélyhelyzeti időszak végéig tartó rendelet értelmében egy újabb adónem jelent meg a lakossági befektetők kamatjövedelemből származó nyereségei esetében. A 13 százalékos szociális hozzájárulási adót a rendelet hatálybalépését követően vásárolt kötvények kamatára, hozamára, a befektetési jegyek – kivéve az ingatlanalapok – hozamára, a június 30. után lekötött vagy újra lekötött betét kamatára, a nyereménybetétek június 30. után megszerzett kamatjövedelmei után, illetve a július 1-től kötött biztosítási szerződésekből származó kifizetések utáni kamatjövedelemre kell megfizetni.

Mit tehet, aki szeretné elkerülni a szochót?

A július 1-től hatályos 13 százalékos szocho ellen megoldást jelenthet a tartós befektetési számlán (TBSZ-en) való befektetés. Ezáltal ugyanis kedvezőbb az adózás – de akár még a teljes adómentesség is elérhető. A TBSZ-en elért hozam, kamat, osztalék ugyanis a gyűjtőév (azaz a számlanyitás naptári éve) végétől számított 5 év elteltével személyijövedelemadó-mentessé válik, de már 3 év után is csak 10 százalékos kamatadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a befektetőnek.  

Továbbá vannak olyan eszközök is, melyeket július 1. után sem érint a szocho-fizetési kötelezettség. Például mentesülnek a 13 százalékos adó megfizetése alól a lakosság számára kibocsátott állampapírokból származó kamatjövedelmek, az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, a nyugdíj-előtakarékossági számlán, vagy tartós befektetési számlán elhelyezett befektetésekből származó jövedelmek is.

És mi a megoldás a kettős adóztatás ellen? Érdemes-e még amerikai értékpapírokat vásárolni?

A tények ismeretében egyértelműen azt tartom lényegesnek, hogy a változásokra időben felkészüljenek a befektetők,

ezért már nem ajánlatos amerikai kibocsátású értékpapírokat vásárolniuk.

Ettől még azonban a dollárban denominált befektetéseket a továbbiakban sem kell elfelejteniük, hiszen a magasabb adóteher csak az amerikai kibocsátású értékpapírok esetében él, a dolláros európai vállalati kötvényekre vagy állampapírokra nem vonatkozik majd.

A dolláros befektetéseket keresőknek érdemes megfelelő időben megragadni a kötvénypiac adta lehetőségeket. Remek példa erre a REPHUN 7,625 százalékos fix kamatozású, amerikai dollárban denominált magyar államkötvény, amelynek különlegessége, hogy közel 3 évvel ezelőtt még 170 százalék felett is kereskedtek vele a másodpiacon, napjainkban pedig már 115 százalékos árfolyamszinten is megvásárolható.

A vállalati kötvények piacán is számtalan lehetőség adódik, például a Nokia 6,625 százalékos kamattal rendelkező, 2039-ben lejáró kötvénye. Nem mellesleg a magas kamatozása mellett akár névérték alatti szinteken is hozzá lehet jutni a BBB- hitelminősítői besorolással rendelkező értékpapírhoz.

A defenzív szektorok közé tartozó nyersanyagszektorból a világ második legnagyobb acélgyártójaként ismert, stabil tőkehelyzetű és kiemelkedő hitelképességi mutatókkal rendelkező ArcelorMittal 6,80 százalékos kamatozású, 2032-ben lejáró dolláros kötvényét tudnám a befektetők figyelmébe ajánlani. Ez a jelenlegi árfolyamszinteken 6 százalék körüli lejárati hozammal megszerezhető.

Euróba is menekülhetünk. Sőt, forintba is

Euróban az Európai Központi Bank kamatemeléseinek hatására egyre magasabb hozamokkal találhatnak alternatívákat a befektetők. Az eurós befektetések kapcsán a bankszektor egyes, befektetésre ajánlott vállalati kötvényeire hívnám fel a figyelmet, például a Hollandia második legnagyobb bankjának számító Rabobank magas lejárati hozammal rendelkező vállalati kötvényére. Ez a 6,50 százalékos Perpetual kötvény jelenleg névérték alatt kereskedhető. Az idő előrehaladtával az államkötvényekkel is egyre attraktívabb hozamokat lehet elérni. Akár olyan országok államkötvényeit is megvásárolhatjuk, mint például az AAA hitelminősítéssel rendelkező Németország, az AA+ hitelminősítésű Ausztria, az AA- Franciaország, vagy akár szomszédunk, a BBB- hitelminősítéssel rendelkező Románia.

Magyar forintban kötvény oldalon továbbra is az inflációkövető prémium magyar állampapír lehet az egyik kiváló portfólióelem. A magas alapkamatnak is köszönhetően a 3 havi BUBOR-t (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) követő állampapírokat, például a változó kamatozású 2027/B vagy 2029/B értékpapírokat is érdemes lehet beilleszteni a portfólióba. Aki a magyar államkötvények közül szívesen nyit a hosszabb lejárat miatt kicsit kockázatosabbak irányába, annak továbbra is megfelelő választás lehet a 2041/A és a 2051/G Zöld Magyar államkötvény, melyek névérték alatt kereskedhetőek.

Útravaló

Tapasztalataim szerint a hazai befektetők jelentős része kevésbé ismeri a kötvényeket, mint a részvényeket, ezért zárásként érdemes lehet kitérni az előbbiek néhány általános jellemzőjére.

Vannak esetek, mikor a kötvények lassabb mozgásra képesek, mint a részvények, és a mai rohanó világban, az azonnali hozamra történő vadászat idején

sokan elfelejtik a fő szempontot, amit egy kötvénytől várhatunk: a folyamatos cash-flow termelést.

Ha a kockázatokról is ejtünk egy szót, akkor érdemes kiemelni, hogy a kötvény a részvénynél alacsonyabb kockázatú. Hiszen például egy vállalati kötvény birtokosaként az adott cég hitelezői vagyunk (és nem tulajdonosai, mint a részvényesek), tehát a vállalat esetleges csődje esetén kötvénytulajdonosként a részvényeseket megelőzve részesedhetünk a vállalat likvidálás utáni értékéből.

Legyünk tisztában azzal is, hogy nem érdemes csak a kamatozásra koncentrálni egy kötvény megvásárlása esetén. Fontos szempont a megfelelő likviditás és lejárati hozam, ami az árfolyammal is összefüggésben van. Amikor a hozamok emelkednek, a kötvény árfolyama csökkenni fog, és fordítva.

A kötvényekkel kapcsolatban gyakori kérdés, hogy vajon lejáratig szükséges-e őket megtartani? Erre nincs egzakt válasz, ez attól függ, milyen célokkal rendelkezik a befektető. De önmagában a másodpiaci kereskedés adta lehetőség miatt a lejárat előtt jóval korábban is érdemes lehet értékesíteni egy-egy kötvényt hozamrealizálás céljából.

Beschenbacher Kornél
privátbankár, SPB Befektetési Zrt.

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

The post Szocho, kettős adóztatás: hova tedd a pénzed? A privátbankár válaszol appeared first on Forbes.hu.