Vége a habzsidőzsinek, az állam – miközben folyamatosan súlyos milliárdokat költ arra, hogy népszerűsítse az állampapírokat – drasztikusan rontja a ma még méltán népszerű inflációkövető állampapír kondícióit. Hamarosan az lesz a fő kérdés, hogy nulla közeli kamatprémium és egy számjegyű infláció mellett ki fogja a pénzét a magyar államra bízni?

Pár napja marad annak, aki kiváló feltételek mellett kíván lényegében kockázatmentes magyar állampapírba fektetni. Az adósságkezelő ugyanis jövő keddtől duplájára emeli az inflációkövető Prémium konstrukció (PMÁP) eddigi legrövidebb futamidejét és lerontja a papír infláció felett fizetendő prémiumát. Tehát 10 éven át 0,75 százalékot vesz el, ami 5 százalék körülre visszatérő infláció mellett markáns különbség.

Az elmúlt másfél évben elég sok írásban foglalkoztunk az inflációkövető állampapírokkal, ugyanis 2025 első feléig egészen egyedülálló hozamot lehet velük elérni amiatt, hogy égbe szállt a magyar inflációt utólag követik le. A papír feltételeinek rontása már pár hónapja megkezdődött, de most nyúl bele a rendszerbe drasztikusabban a kibocsátó.

Kéri a pénzt látszólag kétségbeesetten, de úgy, hogy közben egyre kevesebbet fizet rá.

Persze érthető, hogy az állam úgy szeretne minél több papírt a lakosságnak eladni, hogy a kamatkiadásai ne nőjenek meg drasztikusan. Van épp elég baj a 2024-es költségvetéssel, a kamatkiadások elszállása ezek között az egyik legkomolyabb. Ebben a helyzetben a jelenleg kapható 8 éves kötvény úgy látszik, már túl jó a befektetőknek és túl kedvezőtlen az államnak.

Nem kis részben a kormány áldásos tevékenysége, piactorzító intézkedései miatt állt elő Magyarországon az az abszurd helyzet, hogy a hitelkamatok alacsonyabbak annál, amit a befektetők kockázatmentes hozamként el tudnak érni. Ez pedig már nemcsak azokat húzta az inflációkövető kötvények felé, akiknek a saját megtakarításukat fektetik be, hanem felélesztette a hitelből befektetős játékot is. Az elmúlt hónapokban azért ugrott meg a szabad felhasználású jelzáloghitelek kihelyezése is, mert bárki, aki rendelkezik ingatlannal és jövedelemmel, megteheti, hogy nulla megtakarítással és saját befektetési résszel a felvett hitelt állampapírba tolva gyakorlatilag ingyen pénzt vesz ki az állam zsebéből.  

Valószínűleg ennek a játéknak az elfojtása az egyik legfontosabb oka annak, hogy lebutítják a PMÁP-ot.

A jelenlegi, pár nap múlva megszűnő rendszerben a hosszú, 8 éves papírral jövő májusig 15,5, utána egy évig 19 százalék körül kamatozik a pénzünk az inflációkövető állampapírban. De 0,75 százalékponttal alacsonyabb kamat mellett rövidebb, 5 éves futamidejű papírt is választhatunk, amelynek júliusi a kamatfordulója. Tehát 2025 nyarán jön csak el a pillanat, amikor leesik a kamata.

Az új rendszerben nincs rövid papír, csak egy 10 éves. Végül is nem mindegy? Azért nem, mert a papíroknak van egy csekély visszaváltási kockázata, az állam megteheti, hogy lejárat előtt nem váltja őket vissza, vagy csak drágábban a jelenlegi 1 százalékos levonásnál. Arra, hogy ne legyen visszaváltás, minimális az esély (hosszú időre kinyírnák a bizalmat, gyakorlatilag senki se merne állampapírt venni), a díjemelésre nyilván több, de az eddigi konstrukció még egy kis díjemelés mellett is rendkívül vonzó volt.

A befektetők egy része azért választotta a rövid papírt, mert úgy volt vele, hogy ha a visszaváltásnál lesz is valami korlátozás, vagy drágítás, legfeljebb még plusz három alacsonyabb kamatozású évet is elücsörög a papírban, megtartja a lejáratig. A legrosszabb esetben tehát két év kasza, három év szerény reálhozam.

Ennek most kampó azzal, hogy csak a 10 éves papír marad. Ezt már többször meggondolják azok, akik kizárólag a következő két év giga kamatozását akarják kihasználni és már most tudják, hogy 2025-ben továbbállnak az állampapírból. Az pedig, hogy a kamatforduló előre jön az év elejére, azt jelenti, hogy a habzsidőzsi időszak lerövidül, már kevesebb, mint másfél év.

És onnan még hátra van 8 év a futamidőből, amikor ki tudja, mi történik?   

Akik szintén csak a két bő évben gondolkodtak, de a magasabb kamat miatt vállalták a hosszabb, nyolcéves papírt, most nem is a 10-re növelt futamidő miatt lehetnek mérgesek. Nekik a négy hónappal korábbra tolt kamatforduló mellett a 0,75 százalékpontos kamatcsökkentés tesz be inkább. Biztos, hogy így már kevesebben fogják az inflációkövető papírokat vásárolni, főleg a lakást zálogosítva, hitelből.

Az elmúlt hónapokban akkora összegek áramlottak a PMÁP-ba, hogy a tervek bőven teljesülnek, pár hónapig az adósságkezelő nyugodt lehet. De mostantól sokkal kevesebben lesznek azok, akik a következő másfél év kiemelkedő kamatai miatt érkeznek, majd jövőre szép lassan teljesen elfogy az ilyen jellegű kereslet. Elég hamar, már jövőre eljöhet az az időszak, amikor újra vért izzad az adósságkezelő, hogy az állammal szembeni érthetően alacsony bizalom mellett hogyan is próbáljon lakossági pénzeket állampapírba behozni. Meg egyáltalán azt pótolni, ami a 2025-ös nagy visszaváltási hullámban majd távozik.

The post Kinek kell az állampapír, ha lebutítják? appeared first on Forbes.hu.