A Digital City hatalmas hi-tech hangyabolyában szó szerint a jövőt kalapálják. Belekóstoltunk a több tízezres K+F komplexum mindennapjaiba.

Szöultól huszonegy kilométerre fekszik Suwon városa, amely a felületes szemlélő számára egy meglehetősen jellegtelen ázsiai iparvárosnak tűnhet.

A jó élet Szalai Péter 8 perc olvasás

Az anyabolygón néztük meg a Samsung új csodatelefonját

A jó élet Szalai Péter 6 perc olvasás

Van bármi értelme a hajtogatható kagylótelefonnak, vagy totális zsákutca és felesleges luxus ez az irány?

A jó élet Szalai Péter 5 perc olvasás

A tévépiac uralkodója ezekkel a modellekkel gyalulná le idén Magyarországot

Üzlet Szalai Péter 3 perc olvasás

Ahol az innováció a vallás – ilyen a Samsung gigantikus koreai fejlesztőközpontja belülről

Ide nem nagyon tódulnak a turisták, hiszen ez nem meghatározó k-pop centrum, nem büszkélkedhet óriási állatkerttel vagy szerencsejáték komplexummal, és az egy szem Hwaseong Erődön kívül nincs is semmi látnivaló benne.

Azonban mégis ott van az ország, sőt nem túlzás azt állítani, hogy az egész világ fontosabb települései között. Suwonban található ugyanis a Samsung Electronics gigantikus fejlesztési központja, a Digital City, egy város a városban, ahol szó szerint a jövőt formálják.

Ez érthető okokból nem az a hely, ahova özönlenek a szájtáti látogatók. Néha-néha azért beengednek idegeneket is, hogy bepillantást nyerhessenek e különleges komplexum mindennapjaiba. Így jutottunk el mi is ide, erre a sok szempontból egyedülálló zónába.

A Digital City számokban

A Digital City helyén alapították egykor a Samsung Electronicsot, és a kétezres évek elején alakították át egy gigantikus K+F (kutatás-fejlesztés) központtá. Több mint 37 000 ember dolgozik ebben a mini városban, tehát durván annyian, mint ahányan Dunakeszin laknak. Mintegy 130 épület található a területén, köztük több hatalmas acél-üveg torony, valamint óriási föld alatti létesítmények, az alkalmazottak 121 millió négyzetméteren tevékenykednek. Félezernyi busszal szállítják minden nap ide a munkavállalókat, közel 100 különféle útvonalról. A helipadokról pedig rendszeresen indulnak légijáratok a vállalat üzemeibe, ahol ki lehet próbálni a fejlesztéseket a gyakorlatban is.

Modern hangyaboly

A Digital City létezésének célja, hogy a tévék, mobilok, IT és háztartási eszközök gyártásáért felelős Samsung Electronics minél jobb és erősebb vállalat lehessen. Ez pedig azonnal, a legelső pillanattól kezdve érződik, a hatékonyságra törekvés szinte mellbe vágja az embert.

A Digital City egy város a városban.

Az alap, hogy a több sávos utak és a járdák szélesek, a minőségük kiváló, minden igen gyorsan elérhető. És igazából az sem lepett meg egyáltalán, hogy az egyik nagy toronyházba belépve azonnal céltudatosan mozgó, ide-oda igyekvő alkalmazottak hadával találkozik az ember. Mint egy modern hangyabolyban a katonák, úgy áramlottak egyik-helyről a másikra.

Nem mondom, hogy nem disztópikus az egész, mert valahol az, de hát egy olyan helynek, amit azért hoztak létre, hogy egy multinacionális, piacról élő cég a világ legjobbja legyen, muszáj disztópikusnak lennie valamennyire.

A fegyelem nem csak abból látszik, hogy látványosan unatkozó, lébecoló, semmittevő embert nem látni sehol. Egyrészt a központot fal övezi, a beléptetésnek pedig szigorú protokollja van.

Vonulnak az alkalmazottak egyik részlegről a másikra.

Emellett az egyes épületekben is igen komoly biztonsági rendszerek kaptak helyet: az alkalmazottak táskáit átnézik a komor biztonsági őrök, és detektorokon is át kell menniük. Mindez egy hagyományos gyárban nem szokatlan, de egy kampuszon nem általános, márpedig a Digital City-t annak nevezi a Samsung.

Min dolgoznak?

De persze ez teljesen érthető, hiszen mégiscsak egy olyan szuperkonszern innovációs főhadiszállásáról beszélünk, amely páratlan módon egyszerre képes uralni az okostelefonok és a televíziók piacát, valamint markánsan jelen van a notebook, monitor, projektor vagy audió szektorban is, csak hogy néhány példát említsünk.

Ezek pedig jellemzően olyan iparágak, ahol az innováció vallás.

Az teljesen evidens, hogy annak a szereplőnek van esélye komoly sikereket elérni, amely elő tud rukkolni hasznos újításokkal. Amely tehát nem csak követi, hanem diktálja is a trendeket.

E szektorok motorja a folyamatos fejlesztés.

Viszont a kutatás-fejlesztés nem csupán az újdonságokról, a forradalmi megoldásokról szól, sőt. Suwonban a cég munkatársai is többször kiemelték, hogy óriási energiákat mozgatnak meg a végfelhasználók számára egyáltalán nem látható, háttérfolyamatok optimalizálásának érdekében.

Csökkenés = siker

Hogyan optimalizálnak? Például cél, hogy folyamatosan csökkentsék a gyártás során keletkező selejt, a felhasznált alapanyagok és a szükséges energia mennyiségét. Többek között meglepően hosszasan meséltek egy egészen unalmasnak tűnő új fröccsöntési eljárásról, amiről később kiderült, hogy többek között ennek köszönhetően tudtak a vetélytársak fölé kerekedni az előbb említett „versenyszámokban”.

Hatalmas föld alatti komplexumokban is folyik a munka.

Ezzel pedig egy csapásra sokkal izgalmasabbá vált a dolog, hiszen ha valaki mérsékelni képes az előállítási költségeket, az azt jelenti, hogy vagy többet költhet komponensekre, azaz ugyanannyi pénzért jobb modellt kínálhat vagy egyszerűen csak csökkentheti a termékei árát, ezek pedig kulcstényezők a gyilkos küzdelemben.

Ma már nem az a nagy dolog, ha valaki össze tud rakni egy működőképes csúcstelefont, hiszen az alkatrészek gyakorlatilag bárki számára elérhetőek. A lényeg az, hogy mindezt a lehető legolcsóbban tegye, tudja azt nagy tömegben gazdaságosan gyártani, és így legyen haszon a terméken.

Ez az oka annak például, hogy a Samsung miért uralja magabiztosan a hajtogatható képernyőjű telefonok szegmensét globálisan. Hiába mutogatják büszkén a riválisok a működőképes prototípusokat, ha azokat egyszerűen nem vagy csak korlátozottan dobják piacra, az azt jelzi, hogy ezeken a láthatatlan területeken még le vannak maradva.

A gondolkodás itt erény!

Egy nappal később elvittek Gumi városába, a Samsung Electronics egyik legfejlettebb gyárába, a legfrissebb csúcstelefonok keltetőjébe. Itt a gyakorlatban is megmutattak néhány ilyen, gyártási költség csökkentését célzó technológiát. Így többek között azokat az ultramodern csarnokokat, ahol egymás mellett dolgoznak az emberek robotok, és amelyek komplex, automatizált gépsorairól peregtek le az egyébként igen kényes új Flip és Fold modellek.

Motiváció = még több siker

Ma már teljesen általános, ha egy ilyen kaliberű cég különféle extrákkal próbálja motiválni az alkalmazottait. A Digital Cityben is van egy csomó sportpálya, egy hatalmas fitnesz terem és egy rendes, hatvan méteres medence is, a vállalattól kapott információk értelmében pedig

naponta másfél ezer ember sportol rendszeresen a K+F komplexumban.

Van óvóda és iskola is, ahol mintegy 900 gyerekkel foglalkoznak, ami óriási segítséget jelenthet a családosoknak. Nyilván egy ilyen, extra költséget jelentő szolgáltatás bevezetésére az sarkallta a konszern vezetését, hogy még hatékonyabb, pontosabb és kiszámíthatóbb legyen a munkavégzés.

És, ha már a motivációnál tartottunk, akkor muszáj szót ejteni a vállalat C-Lab programjáról, ami szó szerint mindenki számára kiugrási lehetőséget biztosít.

Minden évben két alkalommal van lehetősége a Digital City összes polgárának arra, hogy egy pályázat keretein belül előálljon világmegváltó ötletével. Amennyiben a döntéshozók látnak benne fantáziát, akkor minden lehetőséget megadnak a megvalósítás érdekében.

A C-Lab program mindenki számára lehetővé teszi a kiugrást.

Az egy dolog, hogy biztosítanak ingyen labort, műhelyet, de ha a dolgok jól haladnak, akkor ki is emelik korábbi pozíciójából, hogy minden idejét az új projektnek szentelhesse. Amennyiben a végeredmény meggyőző, akkor a kész termék megjelenhet a vállalat kínálatában, akár úgy is, hogy külön almárkát hoznak létre a számára.

Ez a támogatói ökoszisztéma ismét egy olyan tényező lehet, amely motiválhatja a munkavállalókat, még nagyobb erőbedobásra ösztönzi őket, amivel végső soron a Samsung jár jól.

The post Ahol az innováció a vallás – ilyen a Samsung gigantikus koreai fejlesztőközpontja belülről appeared first on Forbes.hu.