Lassan az „utolérjük Ausztriát” szállóige mellé sorolható a „már csak Bulgáriát előzzük”. Van, amiben még Bulgáriát sem. Miért fogyasztanak egyre kevesebbet a magyarok?

Magyarország rövidesen eléri az uniós átlagszínvonalat – ami az élelmiszerárakat illeti. Sorozatban a július volt a tizenkettedik hónap, amikor Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek a tagállamok közül. Az Európai Unió átlagos élelmiszerárainak 89,9 százalékára zárkózott fel a magyar szint az Eurostat számításai szerint.

Romániában ez az arány 71,8 százalék. Nem csoda, hogy a határ mentén élők inkább oda járnak vásárolni, hiszen még a benzinköltség mellett is jobban jönnek ki az ingázással. A környéken élők az RTL-nek azt mondták, 10-15 ezret lehet spórolni. Néhány ezer forint már a benzinköltségen megtérülhet: a határ túloldalán átlagosan több mint 80 forinttal olcsóbb a benzin a magyarországi átlagárnál.

Benzinárak Közép-Európa országaiban 2023. augusztus közepén Magyarország – benzin: 618,9 forint; dízel: 584,5 forint Ausztria – benzin: 720 forint; dízel: 664,7 forint Szlovákia – benzin: 650 forint; dízel: 610,5 forint Románia – benzin: 538,8 forint; dízel: 548,9 forint Szerbia – benzin: 620,9 forint; dízel: 622,9 forint Horvátország – benzin: 587,8 forint; dízel: 545,6 forint Szlovénia – benzin: 589 forint; dízel: 605,7 forint Benzinárak Közép-Európa országaiban 2023. augusztus közepén Magyarország – benzin: 618,9 forint; dízel: 584,5 forint Ausztria – benzin: 720 forint; dízel: 664,7 forint Szlovákia – benzin: 650 forint; dízel: 610,5 forint Románia – benzin: 538,8 forint; dízel: 548,9 forint Szerbia – benzin: 620,9 forint; dízel: 622,9 forint Horvátország – benzin: 587,8 forint; dízel: 545,6 forint Szlovénia – benzin: 589 forint; dízel: 605,7 forint

Félmillió programozót is fel tudna szívni az IT-szektor

A GKI Gazdaságkutató nemrég arra jutott, hogy a magyarországinál már csak Bulgáriában alacsonyabb az életszínvonal az Európai Unióban. Ezt nemcsak a magas élelmiszerárak, hanem az egy főre jutó fogyasztás alapján is állítják.

„Az egy főre jutó fogyasztás mértékét tekintve már csak Bulgária van mögöttünk. 2010-ben még holtversenyben volt Magyarország és Lengyelország, de a környező országok azóta mind megelőztek bennünket”

– mondta a Forbes.hu-nak Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

Molnár szerint ennek a rendkívül elhibázott gazdaságpolitika az oka. Magasabb hozzáadott értékű foglalkoztatásra lenne szükség, amihez az átképzésre, továbbképzésre, oktatásra kellene költeni a pénzt. Így gyorsan olyan álláshoz lehetne juttatni az embereket, amivel többet kereshetnek, ráadásul a sok képzett ember tőkét is vonzana Magyarországra.

„A kormány az 1990-es évek nézeteit tükrözi, nem reflektál a mai helyzetre. Becsalogattuk a bérmunkát, az autó-összeszerelő üzemeket, és a viszonylag jól dolgoztatható magyar betanított munkásoknak kínáltak akkor viszonylag jó béreket. De amikor munkaerő-hiány alakult ki, akkor sem álltunk át magasabb minőségű tevékenységre” – mondta Molnár. Pedig szerinte akár félmillió programozó is bőven találhatna munkát Magyarországon.

Papíros GDP

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait elnézve azonban nem ennyire egyértelmű az életszínvonal-csökkenés, és nem csak a magasnak tűnő átlagfizetés miatt. A háború és a magas infláció mellett a magyar GDP még a tavalyi második és harmadik negyedévben is növekedni tudott.

„Mi ezt már régóta úgy hívjuk, hogy papíros GDP”

– mondta Molnár, majd felsorolta, miért csalóka a magyar GDP változása.

„Való igaz, hogy a KSH szerint ez GDP-nek számít, de a hozzáadott értéket nem növeli. Például, az Audi 14 ezer embert foglalkoztat Magyarországon, az ő bérköltségük 70-80 milliárd forint – miközben 4000 milliárd forint árbevételt érnek el. Ráadásul a menedzsment és a mérnökök egy része külföldi, lehet, hogy már a szalagmunkások között is vannak külföldiek. Tehát az a 70-80 milliárd forint sem marad teljesen Magyarországon. A debreceni kínai akkumulátorgyárra az állam 600 milliárd forintot költ, pedig az előzetes tervek szerint kilencezer ember fog ott dolgozni. Legalább a felük külföldi lesz.”

Az idei első negyedévben már a KSH is 0,9 százalékos csökkenést mért, a második negyedévre vonatkozó első becslést augusztus 16-án, azaz ma közlik.

Szabadság, boldogság, vásárlóerő

Az Eurostat listáját továbbgondolva megnéztük, hogy áll Magyarország néhány más mutató alapján az Európai Unió országaihoz viszonyítva.

Az országos GDP-nél beszédesebb adat az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve. Az IMF 2023-as adatai alapján hat országnál állunk jobban, Horvátországot, Romániát, Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Bulgáriát előzzük. Szorosan előttünk Portugália van. Az Eurostatnál csak tavalyi adatok vannak, eszerint csak Lettország, Románia és Bulgária van mögöttünk.

Az ENSZ az egészségügy, az oktatás színvonala, és az általános életszínvonal alapján számolja évente az országok Emberi Fejlettségi Indexét. Tavaly szeptemberben eszerint Romániát és Bulgáriát előztük, Szlovákiától pedig minimálisan voltunk elmaradva.

Szintén az ENSZ és a Gallup World Poll felmérése alapján készül a Globális Boldogságindex. A Gallup reprezentatív, önbevallásos felmérést készít, mennyire érzik boldognak magukat az adott országban élők. Ez alapján Portugáliát, Görögországot és Bulgáriát előzzük meg, előttünk pedig Horvátország áll.

Sokatmondó a Transparency International korrupciós indexe is, különösen a NER-éra elejétől nézve. 2012-ben még 55 pontja volt Magyarországnak a 100-as skálán, azóta pedig 42 pontra süllyedt, és az unió abszolút sereghajtója lett. (Az alacsonyabb szám jelöli a korruptabb országokat.) 2012-ben még nyolc országot előztünk, akik tehát azóta mind elhúztak mellettünk. A lista általában januárban jelenik meg, érdekes lesz megfigyelni, folytatódik-e a negatív tendencia.

A Riporterek Határok Nélkül elemzése szerint a máltai és a görög sajtónál is szabadabb a magyar média, más uniós tagállamot azonban nem előzünk.

És ha már az oktatás jelentené a legnagyobb életszínvonal-ugrást, meg kell nézni a hírhedt PISA-teszt eredményeit. A 2018-as teszteken hat-tíz uniós országot előztünk szövegértés, matematika és természettudomány terén is. A tavalyi, 85 országban elvégzett PISA-teszt eredményét az idei év végéig értékelik, legkésőbb 2024-re kiderül a friss sorrend. Érdekes lesz, vajon mennyit változott a helyünk a távoktatás időszaka alatt. A Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) tavalyi tesztjeit szintén 2024-re értékelik ki.

The post „Mi ezt már régóta úgy hívjuk, hogy papíros GDP” – ezért csökken a magyar életszínvonal appeared first on Forbes.hu.