Újra él a kapcsolat a Voyager-2 űrszondával, ami egy hiba következtében két hetes némaságba burkolózott.

Művészi illusztráció a mélyűrben utazó Voyager-2 űrszondáról. (NASA/JPL)

A csillagközi űrben egyre távolodó Voyager-2 űrszonda már majdnem 20 milliárd kilométerre van tőlünk. Egy hibás parancs miatt azonban a NASA nemrég két hétre elvesztette vele a kapcsolatot. A küldetésirányítás július 21-én küldött utasításai miatt az űreszköz 2°-kal kitért a látóirányból. Ez nem tűnik jelentősnek, de mivel 18,5 fényórás távolságról van szó, ez az eltérés elég volt ahhoz, hogy a földi irányítás elveszítse vele a kapcsolatot.

Korábban is történt már hasonló: 2020-ban a NASA hét hónapig nem tudott kommunikálni vele. Szerencsére az űrszonda fedélzeti számítógépe évente néhányszor automatikus helyreállítást végez. A következő ütemezett helyreállítás október 15-én várható.

A NASA Deep Space Network (DSN) hálózatának madridi állomása. (NASA)

Kéthetes szünet után a NASA DSN hálózata fogott egy rádiójelet, és ez reményre adott okot. A vivőhullám jelének érzékelése arra utalt, hogy a Voyager-2 jó egészségnek örvend. A földi irányítók a módosító parancs küldésére a legnagyobb teljesítményű adót vették igénybe egy ausztráliai óriás rádióantennán. A parancs több mint 18 óra alatt érte el az űrszondát, majd újra több mint 18 óra kellett ahhoz, hogy megtudják, sikerült-e a művelet.

Az űrszonda fogadta az utasítást, és a NASA JPL bejelentése szerint újra elkezdett adatokat küldeni. „A Voyager visszatért.” – jelentette be Linda Spilker, a projekt kutatója.

A Voyager-1 és Voyager-2 küldetés nemzedékeken átívelő vállalkozás. A Voyager-ikrek a legrégebbi aktív mélyűri küldetések közé tartoznak. Az 1977-ben indított küldetések során a mérnökök a Naprendszer külső bolygóinak ritka együttállását használták ki, és az űrszondák számos szoros közelítést hajtottak végre.

Mindkettő sikeresen elrepült a Jupiter és a Szaturnusz mellett. A Voyager-1-nek sikerült olyan közel elhaladnia a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan mellett, hogy kiemelkedhetett a Naprendszer fősíkjából. Eközben a Voyager-2 az Uránusz és a Neptunusz vizsgálatára indult. Ember alkotta űreszköz azóta sem közelítette meg ennyire a két gázóriást.

A Voyager-2 búcsúfelvétele a Neptunusz és a Triton sarlójáról. (NASA/JP)

A Voyager-1 és a Voyager-2 jelenleg is a Naprendszert határoló heliopauza és a mágneses hüvely (heliosheath) területén jár. Mindkét űreszközt plutónium hajtja. A küldetéseket a következő néhány évben még biztosan finanszírozzák, bár a szondák gyengülő energiaellátása miatt a mérnökök bizonyos műszereket kénytelenek lekapcsolni. A két küldetés valószínűleg még ebben az évtizedben véget ér. A Voyager-1 a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép irányában, a Voyager-2 pedig a déli Páva (Pavo) csillagkép irányában távolodik tőlünk.

Az ábra a Voyager-1 és a Voyager-2 hozzávetőleges helyzetét mutatja, miközben elhagyják a Naprendszert. (NASA/JPL)

A Naprendszert szintén elhagyó Pioneer-10 és 11 űrszondával jelenleg nincs kapcsolat. Kifelé tart a New Horizons űrszonda is, amely 2015-ben látogatta meg a Plutot és holdjait, majd 2019-ben a (486958) Arrokoth jelű, Kuiper-övben keringő kisbolygót. A Star 37E/48B rakétafokozatok, amelyek ezt az öt küldetést útnak indították, szintén a Naprendszer elhagyására készülnek.

A Voyager-2 űrszondára erősített aranyozott lemez az indítás előtt készült felvételen. (NASA)

A Voyager-2 űrszonda küldetése még nem ért véget, egyelőre tovább vizsgálja a csillagközi teret.

Forrás: Sky & Telescope