Az augusztus 11-én sikeresen útnak indított orosz Luna-25 (Luna Glob-1) holdszonda célja a Hold déli poláris vidékének kutatása volt a felszínre irányzott leszállóegység segítségével. Mivel égi kísérőnk déli poláris vidéke ma még ismeretlen, egyfajta “terra incognita”, ezért a Hold kutatásában hatalmas mérföldkövet jelent egy ilyen űrszonda sikeres működése.

A Luna-25 (Luna-Glob-1) leszállóegységén elhelyezett műszerek, berendezések (Roszkoszmosz, Luna-Glob program, www.russianspaceweb.com).

A Luna-25 a terveknek megfelelően pályára állt a Hold körül még augusztus 16-án 11:57 világidőkor és elkészítette első közelképeit a Hold felszínéről.

A Hold tőlünk nem látható oldalán található Zeeman-kráter belsejének részletei a Luna-25 nagyfelbontású felvételén (Roszkozmosz, Twitter, 2023.08.17.).

A déli pólusvidéken kijelölt leszállóhely eléréséhez augusztus 19-én elkezdte a több lépésből álló pályamanővereket, amelyek nagy része több fokozatú fékezésből állt. Az alábbi ábra a Luna-25 leszállási manővereinek főbb lépéseit mutatja be.

A Luna-25 (Luna-Glob-1) leszállóegységének pálya manőverei vázlatosan. A holdkörüli közel körpályáról (transfer orbit) lényegében a Hold északi pólusvidéke felett elkezdi a süllyedést egy ellipszishez közeli pályán fékezéssel (bal oldali ábra). Ez után a felszíntől mintegy 18 km magasságban passzív szabadeséssel, majd többszöri fékezéssel éri el a felszínt (Roszkoszmosz, NPO Lavocskin Center).

Az eddigi információk alapján egy hiba történhetett akkor, amikor még a leszállási manőverek kezdetén a Hold felszíne felé vezető ellipszispálya kialakítására fékezés történt. A leszállóegység most még nem tisztázott okból túl nagy fékezési impulzust kapott, vagyis túlságosan lelassult a pályáján, aminek következtében a kialakult pálya holdközeli pontja már nem a felszín felett volt, hanem a Hold testén belül. Ez lényegében az úgynevezett égi mechanikai paradoxon következménye: a keringő űreszköz fékezése gyorsítást eredményez, emiatt pedig olyan pálya alakul ki, aminek a holdközeli pontja az eredeti pályáéhoz képest közelebb kerül a Holdhoz.

Mivel a poláris pályán keringő leszállóegység pályasíkja a Föld-Hold félegyenesre közel merőleges volt, ezért a rádiókapcsolat a földi irányítás és a szonda között mindig fennállhatott, ha más problémák (pl. antenna elfordulása vagy egyéb műszaki hibák) ezt nem akadályozták. Azonban a felszín felé közeledés közben a rádiókapcsolat is megszakadt a szondával, így műszaki információ és beavatkozási lehetőség sem volt.

A földi irányítás szakemberei szerint a Luna-25 sajnos becsapódott a Hold felszínébe.

A becsapódást előidéző okokra majd csak a részletes vizsgálatok után derülhet fény.

Emlékeztetőül, a Luna-25 elsődleges leszállóhelye a Hold déli poláris vidékén a Boguslawsky-kráter közelében, attól kissé északra lett volna egy viszonylag sima és kevésbé lejtős területen, amelynek holdrajzi koordinátái: déli szélesség 69,545 fok, keleti hosszúság 43,544 fok. A tervezett működési időtartam a Holdon 1 év lett volna.

A Hold déli pólusvidéke a várható vízjég előfordulás mennyiségével jelölve: a kék és sötétkék színek a legtöbb vizet jelölik. A jobb oldali térképen a NASA LRO LCROSS rakétafokozata előre eltervezett becsapódási helyét is jelölve van a Cabeus-kráterben. A jobb oldali két térkép színezése a terep lejtőszögét mutatja: zöld a kevésbé lejtős, a leszállásra a legalkalmasabb területet jelöli (IKI, Pavel Shubin, NASA LRO térképek).

Egyértelmű, hogy még a Holdon sem könnyű végrehajtani egy sima leszállást! A közelmúltban több ország, illetve űrügynökség szondája szenvedett el nem kívánt becsapódást holdraszállás közben, mint például az izraeli Beresheet (2019. április 11.), az indiai Chandrayaan-2 (2019. szeptember 7.), a japán Hakuto-R (2023. április 25.).

Eddig már több szovjet holdszonda sikeresen landolt a Holdon, amelyek közül két sikeresen működött holdjáró és több felszíni mintát a Földre hozó szonda is volt a Luna (Lunyik) sorozat keretében. A Luna-25 mostani kudarca után az új Luna holdprogram tovább folytatódik majd a tervek szerint a Luna-26 orbiterrel (keringő űrszonda), ami a Hold körül kering és a felszín ásványtani vizsgálatát folytatja – és még több más orosz és más országok missziói is lesznek majd elsősorban a Hold déli poláris vidékének kutatására.

A Luna-25 leszállóegységének sajnálatos kudarca után még van remény arra, hogy a héten szerdán magyar idő szerint 14:34-kor az indiai Chandrayaan-3 (“Holdhajó”) leszállóegysége sikeres leszállást hajt végre a Hold déli poláris vidékén. Szurkoljunk az indiai holdszonda sikeréhez – izgalmas napoknak nézünk elébe a Hold kutatásában.

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

Space News (2023.08.20.)Space Daily (2023.08.20.)IKI (2023.08.20.)

Kapcsolódó internetes oldalak:

Űrvilág (2023.08.20. frissítésekkel)

SPACE.COM (2023.08.17.)

Luna-25 (Luna-Glob) startja (MCSE hír, 2023.08.11.)

Chandrayaan-3 startja (MCSE hír, 2023.07.16.).