Minden arra utal, hogy hét közepén egy oroszországi repülőgép-„szerencsétlenségben” meghalt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója. Összegyűjtöttük, mi az, amit jelenleg a haláláról tudni lehet.

Szerda este érkezett a hír, hogy egy oroszországi repülőgép-szerencsétlenségben minden bizonnyal meghalt Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér, a fedélzeten tartózkodó kilenc másik emberrel együtt. Az orosz vészhelyzeti minisztérium késő este megerősítette: Prigozsin valóban rajta volt a lezuhant repülőgépen. Összefoglaltuk, mit lehet jelenleg tudni a Wagner-vezér halálának körülményeiről.

1. Tényleg meghalt? Nem mindenki biztos benne

2019-ben rövid ideig felröppent a hír Jevgenyij Prigozsin haláláról, miután egy An-72-es repülőgép lezuhant a Kongói Demokratikus Köztársaságban; a Wagner-főnök azonban három nappal később újra felbukkant. A szerdai repülőgép-baleset után ismert felmerültek a kétségek azzal kapcsolatban, hogy Prigozsin valóban meghalt-e. Egyelőre a politikusok és a nemzetközi média is jobbára óvatosan fogalmaz: a brit védelmi minisztérium a „nagy valószínűséggel” kifejezést használja, a Pentagon pedig úgy fogalmazott, a gép fedélzetén „a feltételezések szerint” Prigozsin is ott volt.

A Chatham House nevű agytröszt szakértője, Keir Giles a The Guardiannak azt nyilatkozta, a korai jelentésekkel kapcsolatban lehetnek fenntartások. „Bejelentették, hogy egy Jevgenyij Prigozsin nevű utas is volt a fedélzeten, de az is ismert, hogy több személy is erre változtatta a nevét, hogy elfedjék Prigozsin utazásait. Amíg nem tudjuk meg biztosan, hogy ő volt az igazi Prigozsin, ne lepődjünk meg, ha rövidesen felbukkan egy új videóban Afrikából.”

Andrej Szoldatov orosz újságíró szerint a lakosság ötven százaléka mindig meg lesz győződve arról, hogy Prigozsin csak megszökött:

„Ez a fajta összeesküvés-elmélet mindig nagyon népszerű lesz, különösen az ő hátterét tekintve.”

2. Putyin valószínűleg jóváhagyta

Amerikai tisztségviselők szerint az Egyesült Államok korai értékelései alapján a repülőgép-szerencsétlenség merénylet volt, amit valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyott jóvá. A kevéssé meglepő hírről a Bloomberg számolt be. Egy brit tisztségviselő megerősítette, hogy az Egyesült Királyság álláspontja is az, hogy szándékos merénylet történt, bár a baleset pontos oka még nem tisztázott.

„Az a kérdés, hogy Putyin valóban kiadta-e a parancsot Prigozsin ellen, lényegtelen a következmények szempontjából – mondta a Bloombergnek Beth Sanner, az amerikai nemzeti hírszerzés korábbi igazgatóhelyettese. –

Úgyis mindenki azt fogja hinni, hogy ő tette.”

Sanner szerint azonban ezzel a katonaságon belüli engedetlenség kockázata megszűnt. „Valerij Geraszimov vezérkari főnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter, akik Prigozsin lázadásának fő okai voltak, nagyobb hatalommal bírnak, mint valaha.”

Eric Green, a Fehér Ház Oroszországért felelős korábbi vezető tisztségviselője szerint a Wagner-felkelés utáni hetek eseményei gyengének tüntették fel Putyint, a mostani merénylet azonban segít „megerősíteni a szervezet keresztapjaként betöltött szerepét”.

3. A gépen lehetett a bomba

A Bloomberg által megszólaltatott, névtelenséget kérő amerikai tisztségviselők azt állítják, a Moszkvából Szentpétervárra tartó úton lezuhant repülőgépet valószínűleg a fedélzeten lévő bomba semmisítette meg, nem pedig légvédelmi rakéta. Az Egyesült Királyság tisztségviselői szerint az oroszok „vizsgálata” szintén azt az elméletet vizsgálja, hogy bomba lehetett a gép fedélzetén.

4. Putyin: Részvétem

Az orosz elnök csütörtökön, a baleset utáni első megszólalásában azt mondta az állami televízióban, hogy a gépen előzetes információk szerint „néhány Wagner-alkalmazott tartózkodott”. Részvétét kifejezve és Prigozsinra már múlt időben utalva Putyin „tehetséges üzletembernek”, de „bonyolult sorsú embernek” nevezte, aki „súlyos hibákat követett el az életben”.

Irónia? Ajándékkal puhítaná a CATL a debrecenieket

5. El akarták venni tőle az üzleteit

A G7.hu azt írja ma reggeli összefoglalójában, hogy lázadása után a Wagner maradék afrikai érdekeltségeit is el akarta venni a moszkvai rezsim Prigozsintól. A hadúr ezért repült hirtelen Maliba, a gépét azonban a hazatérés után felrobbantották.

Mások szerint Prigozsin halálának oka, hogy nem volt hajlandó visszavonulni, de Putyin egyébként is bosszút állt volna, írja az újság. A látványos „kivitelezés” azonban mindenképp fontos üzenet.

6. Prigozsin még reménykedett

A Wagner-vezér még bízott abban, hogy Putyin megbocsátja neki a júniusi lázadást. Ezt orosz jelentésekre hivatkozva a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) nevű agytröszt nyilatkozta. Az Al Jazeera azt írja, az ISW szerint Prigozsin alábecsülte, mennyire alázta meg személyesen Putyint azzal, hogy azt tervezte, beveszi Moszkvát és eltávolíttatja Oroszország legfelsőbb katonai vezetőit.

„Prigozsin nyilvánvalóan túlbecsülte saját Putyin iránti lojalitásának értékét is. Putyin jelentős értéket tulajdonít a lojalitásnak, és gyakran jutalmazta a lojális orosz tisztviselőket és katonai parancsnokokat, még akkor is, ha azok kudarcot vallottak” – áll az ISW legújabb értékelésében.

„Prigozsin lázadása jelentős engedetlenség volt, annak ellenére, hogy azt állította, hogy Oroszország iránti hűségből lázadt fel”, írja az ISW. Az agytröszt szerint vannak olyan vétségek, amelyeket

még Putyin is „túl súlyosnak tart ahhoz, hogy a lojalitással túl lehessen lépni rajtuk”.

7. Az orosz média hű maradt önmagához

Szintén nem meglepő, hogy az orosz televízió visszafogottan számolt be Prigozsin halálának körülményeiről. Az állami televíziós csatornák nagyrészt megmaradtak a tíz halálos áldozatot követelő repülőgép-szerencsétlenség kivizsgálásának ismertetésénél. Néhányan csak a tudósítás végén említették meg Prigozsin nevét, de volt olyan is, aki azt sugallta, hogy Ukrajna áll a merénylet mögött.

Az orosz csatornák csütörtökön is arra összpontosítottak, hogy Putyint nyugodtnak állítsák be, kiterjedt tudósításokat adtak például arról, hogy az elnök (online) részt vett a BRICS-országok dél-afrikai csúcstalálkozóján.

8. Beszálltak a Kijev-barát oroszok is

Kijev-barát oroszok arra szólították fel a Wagner-harcosokat, hogy bosszulják meg Prigozsint, és álljanak át az ukránokhoz. „Most komoly választás előtt álltok. Maradhattok az orosz védelmi minisztérium mellett, vagy bosszút állhattok” – mondta Denisz Kapusztyin, az Orosz Önkéntes Hadtest (RVC) parancsnoka csütörtökön késő este egy videóbeszédben.

„Ahhoz, hogy bosszút álljatok, át kell állnotok Ukrajna oldalára”

– mondta a parancsnok a Reuters hírügynökség szerint.

Prigozsin bukása azután jött el, hogy júniusban sikertelen felkelést szított Putyin katonai vezetői ellen, és csapataival megindult Moszkva felé. Ezt később az elnök árulásnak titulálta. A lázadás után kötött megállapodás értelmében úgy tűnt, hogy Prigozsin megúszta a Kreml azonnal megtorlását. A Wagner zsoldosai Ukrajnában harcolnak Oroszország oldalán, de kiterjedt műveleteik vannak a Közel-Keleten és Afrikában is.

Borítókép: a 2023. június 4-én készült képen Jevgenyij Prigozsint és Vlagyimir Putyint ábrázoló álarcokat árulnak egy szentpétervári ajándéküzletben.

The post Prigozsin még reménykedett, hogy a lojalitása elég lesz appeared first on Forbes.hu.