A Budai Dobiskolában nem szükséges az előzetes zenei tudás, a fiatalok csak beülnek a dobok mögé, kezükbe veszik az ütőt, és játszanak. Gál Dániel dobtanár úgy véli, elsősorban a zenélés szeretetét kell átérezniük a diákoknak, hisz anélkül úgysem lehet valakiből profi. Ő maga is így kezdte: gyerekként a szülei gospelkoncertekre vitték, melyeken leginkább a színpad hátterében doboló zenész kötötte le. Nem kellett sok, hogy megvegyék neki a saját szerelését. Dobiskolájában autista, hiperaktív és más sajátos nevelési igényű gyermekeket is tanít, számukra a dobolás egyben fejlesztés és terápia.