Az önzés és az osztozás kérdése valójában nekünk, felnõtteknek is gondot okoz, ezért is olyan nehéz a gyerekekeinket önzetlenségre nevelni. Felnõttként kimunkált szabályokat hozunk a magunk számára arról, hogy mit vagyunk hajlandóak megosztani, és mi az, amit sosem adnánk kölcsön senkinek, de a gyerekre rászólunk: - Ne legyél irigy kutya! A tárgyakhoz való kötõdésünk, birtoklási igényünk különbözõ, ugyanakkor attól mindenkinek borsódzik a háta, hogy a sárgának nevezett tulajdonság megjelenjen a gyermekében, és a játszótéren társasági piranha-nak minõsítsék, mert a robogójához hozzá sem lehet nyúlni.