„Nem sokat láttam belőle, mert pogóztunk, de sajnáltam, hogy magasított talpú cipőt hord a szkoliózisa miatt. Tizenévesen nekem is feljebb állt az egyik csípőm, mint a másik. Akartak is az orvosok valami hasonlót adni, kábé olyat, amilyen a nagymamámnak is volt, de apu elvitt egy kiropraktőrhöz, aki helyrerántotta a csípőmet. Talán Iggyn is lehetett volna így segíteni.” Már interjúidőpont-egyeztetéskor kiderült, hogy mindketten ott leszünk a július végi veszprémi Iggy Pop-koncerten, így Szabó Gál Bencével koncertélményeink kitárgyalásával kezdjük, amikor pár héttel később találkozunk. Pontosabban ő mondja el azonnal az egészségügyi meglátásait.

Négymilliárdos céggel a háta mögött minimum Armani inget, de legalábbis galléros Ralph Lauren pólót várna tőle az előítéletes újságíró, ám Bencét annyira nem érdeklik a külsőségek, hogy ha csak teheti, meztelen felsőtesttel jár. Pont ahogy a punk hetvenhat éves keresztapja (Veszprémben is). Nyilván különleges alkalomnak számít, hogy Pataki Ágitól pazar kertjébe kaptunk meghívást az interjúra, így azért egy pólót felvett a rövidnadrághoz – de a szandál hamar lekerül a lábáról.

Bentley
„Egymásra néztünk a férjemmel: na, tessék, itt van egy szabad ember. Bence félmeztelenül mászkált fel-alá a szobában, miközben zoomoltunk” – mesél Ági nevetve az első üzleti megbeszélésükről, ami még a covid idején zajlott. De nem csak a járvány miatt nem találkoztak személyesen: Bence alapvetően Tenerifén él, ahová szülei 2014-ben költöztek ki, ő pedig pár évvel később követte őket. Ági és férje, Kovács Gábor egy közös ismerősön keresztül keresték meg, hogy működjenek együtt egy szépségre és egészségre egyszerre fókuszáló multivitamin-csomag megalkotásában. Ők persze konvencionálisan ültek a zoom közben az íróasztalnál, amikor először egyeztettek.

Az ország legismertebb egykori topmodellje évtizedeken át a Fabulon kozmetikumok reklám­arcaként, egy hatalmas mozaikképről nézett le a járókelőkre a pesti Kálvin téren. Később férjével filmproducercéget alapítottak, aztán pár éve könyvet is írt, majd megálmodta, hogy szeretné a szépség és az egészség egyensúlyának megőrzésére a legjobb vitamincsomagot piacra dobni. Azt gondolta ugyanis: oké, hogy a barátaival egymásnak adják a laikus jótanácsokat ebben a kérdésben, de az alapanyagokkal, arányokkal és más fontos szakmai kérdésekkel egyáltalán nincsenek tisztában. Márpedig az ember ne csak kívülről ápolja magát professzionálisan, hanem belülről is.

„Elgondolkodtam, hogy nekem ezzel mélyebben kellene foglalkoznom – mondja Ági –, hiszen a szakmám, korom és érdeklődésem miatt annyira testre szabott a feladat. Évek óta izgat az egészség kérdése, és régóta szedtem a különféle vitaminokat. Ebben a témában korábban tájékozottabb barátaimra hagyatkoztam, és minden út a Galhoz vezetett. Csakhogy tudtam, Bencéék ilyen celebekkel, mint én, nem állnak szóba. Szerencsére van egy közös barátunk, és ő beajánlott minket, így hajlandók voltak velem leülni és beszélgetni.” A zoomolás, leülés és több mint egyéves szakmai fejlesztés, valamint profi dizájnolás után született meg tavaly tavasszal a Titok multivitamin-csomag.

Ági interjú közben kávét hoz nekünk, majd amikor kezd lehűlni az idő, szó nélkül takarót terít a vállunkra, aztán rutinosan, pár perc alatt kisminkeli magát a fotózáshoz – és persze állandóan rajta tartja a szemét Bentley-n, a már egyáltalán nem fiatal labradorjukon. „A fiunk, István mindig szeretett volna egy Bentley-t” – magyarázza a kutya nevét a rá jellemző laza humorral. Aztán észrevétlenül tesz-vesz, és a távolból azért fél füllel végighallgatja Bence és a Gal étrend-kiegészítők Titok előtti történetét.

Gal Synergy­Tech Zrt.

Alapítás:
2010 (2021-ig kft.)

Tulajdonos:
Szabó Gál Bence (70%),
Szabóné Fekete Éva, Szabó Panna Dorottya
(15-15%)

Létszám:
52 fő

Árbevétel
(milliárd forint)
2018
0,6
2019
1,2
2020
2,4
2021
3,0
2022
3,5

Adózott eredmény
(millió forint)
2018
0,2
2019
0,5
2020
1,1
2021
1,4
2022
1,4
Forrás: Dun & Bradstreet

Ashwaganda
Tizennégy évesen kevesen ássák bele magukat a kínai és a tibeti orvoslás rejtelmeibe – Szabó Gál Bence azonban egy torokfájásos megfázás kínjai között úgy döntött: ő bizony nem szeretne többé betegeskedni. Ha már megúszta pár napra a sulit, tanulni azért mégsem akart az ágyban fekve, végignézte hát a családi könyvespolcot, hátha talál valami kedvére valót. David Frawley és Vasant Lad Gyógynövény jóga című könyve volt az első, aminek alapján elkezdték igazán érdekelni az ájurvéda meg úgy általában a holisztikus, kicsit ezoterikus gyógymódok.

Szüleivel és húgával, Pannival Budapesten laktak, a Madách tér közelében, és közben hosszú évekig Veresegyházon építkeztek. „Mindenki nagyon várta a hétvégét a haverok közül, kivéve én, mert ilyenkor mentünk Veresegyházra, ahol nem volt se számítógép, se tévé, és be voltam fogva az építkezésbe. Na jó, nyáron legalább volt ott strand, hekk és fagyi is” – nevet.

Tinédzserkorában kipróbált pár pszichedelikus szert, így megtapasztalta, milyen erős hatásuk lehet a növényeknek az elmére. Ebből arra következtetett, hogy akkor biztosan az egészségre is.
Eleinte azok a legális növények kezdték érdekelni, amik segítenek fókuszálni, nyugtatnak vagy stimulálnak, oldják a stresszt, így például a ginzeng, az ashwagandha (indiai ginzeng), a citromfű, a brahmi (kislevelű bakopa) vagy a gotu kola (ázsiai gázló). Ám jellemzően csak olyan gyógynövény-kivonatokat talált, amik nem voltak hatóanyagra sztenderdizálva, vagy nem volt bennük a növény teljes hasznos hatóanyagspektruma. „Ekkor született meg bennem az elhatározás, hogy hát akkor kéne ilyen termékeket csinálni, és elgondolkodtam, vajon mi az útja.”

Felvették a gyógyszerészeti karra, de mielőtt beiratkozott volna, besétált a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetébe – persze csak úgy, az utcáról. Jobban izgatta ugyanis a farmakognózia (a gyógynövény- és drogismeret tudománya), mint a farmakológia (a gyógyszertan vagy gyógyszerhatástan), és biztos akart lenni benne, hogy jó szakot választott. Szerencséjére a dékán azonnal fogadta is, és elmagyarázta neki, hogy bizony jobban jár, ha a kétéves drog- és toxikológiai technikusi képzésre iratkozik be, és nem az egyetemre. Utóbbin ugyanis összesen fél évet foglalkoznak farmakognóziával, míg előbbin sokkal több lesz a gyakorlat is.

Miután végzett a kétéves, valóban nagyon gyakorlatias képzéssel, odaállt a szülei elé, hogy adjanak neki egymillió forintot, ennyiből már el tudja indítani az étrend-kiegészítőket gyártó cégét. „Nem adtak, azt mondták, teremtsem elő magamnak. Ők sem kaptak, ez nem így megy, a szamárlétrát végig kell járni” – meséli. Először a Sanofiba ment tablettázógép-kezelőnek, aztán ugyanott kapott egy testhez állóbb munkát, a gyártásközi laborellenőrzésen dolgozhatott. Később az Egis gyártástechnológiai üzemének kutatás-fejlesztésén kapott állást. Az elején eldöntötte, hogy amint összerak egymillió forintot, felmond. Így is történt, fél év alatt félretette a vállalkozásindításhoz szükséges összeget. „Tudok nagyon spórolósan élni” – mondja.

Joe
A 2000-es évek elején robbant be Magyarországon a paleo­őrület, ekkor jelentek meg a témában Szendi Gábor könyvei is, Bence azonnal elolvasta őket. A pszichológus honlapján futó fórumon aztán építő jellegű kritikát írt a Paleolit táplálkozás című könyv néhány pontjához, Joe álnéven. „Az egyik az volt, hogy ő mákmuffint javasolt a könyvében a paleósoknak, közben pedig a mákban nagyon sok az ome­ga-6-zsírsav – pont ez ellen szól a paleo étrend.”
Bence rájött, hogy lenne kereslet másfajta lisztekre, ­például különféle olajos magvakból készülőkre. Felhívott pár olajsajtolót, és megkérdezte, mit kezdenek a melléktermékként keletkező őrleménnyel. Kiderült, hogy beforgatják talajjavítónak, vagy megetetik a disznókkal. Azonnal megvett tőlük egy nagyobb adagot. Két nap alatt eladta az első körben beszerzett százötven kilónyi tök-, szezám-, mák- és lenmaglisztet, ami a diétázók örömére már nem tartalmazott rengeteg omega-6-ot, mint a préseletlen.

„Szendi Gáborék szóltak, hogy van egy ügyes fiatal srác, aki mindenféle forradalmi dolgot fejleszt. Tényleg ő hozta be a köztudatba a korábban hulladékként kezelt pelletből készült magliszteket, ahogy aztán később például a K-vitaminnal kombinált D3-vitamint is” – mondja Kaminszky István, a Paleocentrum Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A cég ma már a Gal termékek egyik legnagyobb disztribútora, és fordítva is, Kaminszkyék legnagyobb beszállítója a Gal.
Bár Bence nem maglisztekkel akart indulni, ezt a ziccert nem hagyhatta ki. Aztán a halolaj lett a következő terméke, mert akkoriban egyetlenegy márkát árultak a magyarországi bioboltokban, azt is rettentő drágán, 105 millilitert majdnem ötezerért. „Pedig az enyém pont ugyanazt az izlandi alapanyagot tartalmazta, mégis 2990 forintért tudtam adni belőle két és fél decit.” Egy másik korai sikerterméke a D3-vitamin-csepp lett – ebben a formában D-vitamint csak vényköteles gyógyszerként lehetett akkoriban kapni, és annyit nem írtak fel az orvosok, amennyit a hivatalosan ajánlottnál többre vágyók szerettek volna szedni.

Eleinte nem is volt márkanevük Bence termékeinek, csak a forgalmazó cége neve állt a csomagolásokon. „Az volt a neve, hogy D-vitamin, a halolajnak meg az, hogy halolaj” – von vállat ma is. Mindig azt vallotta, hogy a jó terméknek nem is kell marketing. Aztán egyszer az egyik netes biobolt tulajdonosa szólt neki, hogy a vevők kézzel-lábbal kénytelenek mutogatni, hogy a halacskás halolajat kérik, és ki hallott már olyat, hogy egy terméknek ne legyen márkája.
„Natur & Vitality lett a név, jobb nem jutott eszembe, aztán kicsit később Panni egyik barátja átarculatozta a címkéket, és akkor már csak NV szerepelt rajtuk.” Eleinte azért nem akarták tartani a készítményeket a bioboltok, mert nem volt reklámjuk, aztán két-három évvel később, a Gal márkaépítése után, nagyjából 2015 környékétől már sorra jelentkeztek ugyanezek az üzletek, hogy mégis kérnek. „Mint később megtudtam, ezt hívják organikus növekedésnek” – mondja Bence. Ma is nagyon keveset költenek reklámra, két éve például az árbevétel 0,16 százalékát.

Graal de Gal
A cégalapítással nagyjából egy időben felvételizett dietetikára, de a negyedik félév után abbahagyta, mert a cége olyan gyorsan fejlődött, hogy nem maradt rá ideje. „És mert semmi hasznosat nem tanultunk.”

Akkoriban úgy spekulált: öt évet ad a cégnek, és ha eljut oda, hogy havi nagyjából félmillió forintot ki tud belőle venni, abból már vígan él, vagyis nyugodtan kutat és meditál. Csak ennyi ideig akarta odatenni magát száz százalékban, hogy utána tényleg azzal foglalkozhasson, ami érdekli. Ám a vitaminok olyan jól mentek, hogy az aprónak induló családi vállalkozás már évekkel ezelőtt napi hárommilliós profitot termelt, munka pedig jutott Bencének bőséggel, még ha a családja be is segített. „Gondoltam, legjobb, ha én csinálom, hiszen senki másnak, sosem lesz olyan fontos, mint nekem.”

Napi négy–hat óra alvás és nulla szabad idő azért pár év után már a huszonéves vállalkozó szervezetét is megviselte. „Öt év után jött az, hogy délutánokra szinte elment a látásom. Annyira homályosan láttam, hogy tapogatóznom kellett. Nyilván az idegkimerültség jele volt” – mondja. Szerencsére Horváth László Dávidnak, egy veresegyházi ipari higiéniai cég vezetőjének éppen ekkoriban hívta fel a figyelmét az édesanyja a D-vitamin fontosságára.

„A Fény utcai piacon, ahova viszonylag sokat jártam, volt egy paleobolt. Ott találtam rá a cseppes D3-vitaminra, amin egyedi módon rajta volt a fejlesztő neve és mobilszáma is. Ha jól emlékszem, fórumos nevével együtt: Szabó Gál Bence Joe. Egyébként azóta is mint Joe van a telefonomban” – meséli László megismerkedésük történetét. Mivel veresegyházi volt a cég is, ahova naponta dolgozni járt, úgy döntött, megnézi magának Joe-t. „Arra gondolhattam, hogy ahonnan ez a D3-vitamin jön, ott sok felfedezni való csoda várhat még.”

Azt hitte, talál majd a megadott címen egy klasszikus cégszékhelyet, ehhez képest egy családi ház volt ott, buja kerttel, csengő helyett valamiféle kolomppal. „De az igazi meglepetést az okozta, amikor megjelent az ajtóban a természeti népeknél megszokott optikájú, vékony, de kidolgozott izomzatú fiatalember, rövidnadrágban, felül semmiben, mezítláb” – mondja László. (Bence úgy emlékszik, Panni focilabdás mamuszában nyitott ajtót.) Hamar lett egy-két közös projektjük, aztán Bence nemsokára igazgatói állást ajánlott a szerinte jó beszélőkéjű, rutinos cégvezetőnek.
Eleinte nem értettek mindenben egyet, például komoly harcot kellett vívnia Lászlónak, hogy Bence elfogadja: a márkaépítés igenis fontos. „Bence húga, Panni szerencsére mellém állt.” László a legmenőbb prémiummárka-szakértőt, Unger Zsoltot kérte fel új dizájn megalkotására. Unger és csapata találta ki azt is, hogy jó lenne egy rendes név a termékeknek, lehetőleg olyan, ami a tulajdonosokhoz köthető. Így lett Bence középső, sosem használt keresztneve, a Gál alapján Gal a márkanév. „Aputól indult az ötlet, ő a Graal de Gal nevet dobta be” – mondja Bence.

Hogy mennyire nem adott a látszatra, arra jó példa az is, hogyan fogadták az új igazgatót akkori székhelyükön, egy Bocskai úti kis kápolna alatti pincében. „Amikor beléptem, Panni és a barátnői egy Salgó polcon ültek, valószínűleg lótusz­ülésben, és dobozokat hajtogattak – meséli László.

– Le kellett volna valahová ülnöm, de ez anélkül lehetetlen volt, hogy valaki felálljon. Mondtam, hogy maradjon, azzal nem leszünk beljebb. Végül valami hokedlifélén kaptam helyet.”
Nem sokkal később a cégközpont Újpestre került, majd a 7. kerületi Sajó utcába, aztán a gyártórészleg a 16. kerületbe – most is ott készülnek a vitaminok, amíg át nem adják a veresi új üzemet. „Mire megvettünk egy ingatlant, általában pont kinőttük” – mondja László. Pár éve éppen egykori munkahelyének korábbi székhelyére adott a Gal nevében árajánlatot. Most abban az irodában ül, ahonnan eljött. És a szomszéd telek mellett megvásároltak egy csaknem háromezer négyzetméteres területet, ahol jövő tavaszra elkészül az új gyártóüzem.

Bence máris ontja az ötleteket, hogy mivel foglalkozna még szívesen. Amióta nem ő vezeti a céget (és nem fokozatosan, hanem egyszerre adott át mindent 2014-ben – az édesanyja mellett – Lászlónak), leginkább a termékfejlesztés a dolga, meg persze a stratégiaalkotás. Tenerifén dolgozik, de az új termékek kitalálásában nagy segítséget kap két itthoni üzemvezetőjüktől – az egyik élelmiszermérnök, a másik gyógyszervegyész.

„Bár Laciban is tökéletesen megbízom – mondja –, de mivel anyu az egyik ügyvezető, így pláne teljes nyugalommal engedhettem el a pénzügyeket és az összes ilyen nekem érdektelen témát. Nem is azon dolgozom, amin épp muszáj lenne, hanem ami tényleg érdekel. És aktuális mániáim tíz százaléka előbb-utóbb kapcsolódik a céghez is, vagyis azért hosszú távon profitál az érdeklődési körömből.” A címlapfotózáson aztán hosszan mesél arról, ami most foglalkoztatja: a leghatékonyabb edzés.

Shilajit
„Az megy nekünk nagyon jól, hogy másoljanak minket, ma már automatikusan, az iparági szereplők közül feltűnően sokan – mondja László a legnépszerűbb készítményeiket firtató kérdésemre. – Bence régi szavai most is ott állnak a honlapunkon, a bemutatkozásunknál: »Örülünk, ha a versenytársaink ötletet merítenek termékeinkből, és ők is jobbat kínálhatnak vevőiknek. Hisszük, hogy így is lehet sikeresnek lenni.« Nos, ez az, aminek a mértéke mára egészségtelenné vált.”

Azért bevallja, hogy a toplistájuk nem tér el az iparágitól, azaz a C-vitamin az egyik legkelendőbb. Erős kultúrája van Magyarországon, ha már Szent-Györgyi Albert magyar tudós nevéhez kötődik az azonosítása. Jól megy a D-vitamin-készítményük és a terhesvitamin is – utóbbit a Galnál Babavárónak nevezték el, bőven az azonos nevű kormányzati támogatás bevezetése előtt.

Tapasztalataik szerint az emberek a kompakt megoldásokat szeretik, így például az általános multivitaminokat. „Az övék annyira innovatív volt, amikor pár éve megjelent, hogy szinte attól tartottunk, hogy kiszorítja a piacról az alapvitaminokat. Nem csoda, hogy Bence három év alatt fejlesztette ki” – mondja Kaminszky István. Ő egyértelműen a Gal-termékeket tartja a hetvenmilliárdosra becsült étrendkiegészítő-piacon a legjobbaknak, mert a komoly beltartalmuk mellett nincsenek tele mesterséges adalékanyagokkal, színezékekkel, állományjavítókkal, szemben a hasonló cégek készítményeinek zömével.

Éveken át hiába jöttek Bencéékhez az influenszerek, hogy szívesen reklámoznák a vitaminjaikat, nem szerződtek le egyikükkel sem. „Nem kivagyiságból, hanem mert magunkat és a mondandónkat hitelesen csak mi tudjuk képviselni. Nálunk a tartalom az első, bármennyire szép is a márka” – mondják. Pataki Áginál nem ezt érezték.

„Együtt invesztáltunk, és együtt aratjuk le a sikereket” – árulja el a munkamegosztásról Ági hozzátéve, hogy egyiküknek sem elsősorban anyagi kérdés volt a közös fejlesztés. (Közös céget nem is alapítottak.) „Mindketten jól elvoltunk nélküle, de azért nyilván nem sértődünk meg, hogy sikeres a termék.” Bence szerint pedig azért találtak ilyen jól egymásra, mert Ágiék nem kötötték meg a kezét, nem azt mondták neki, hogy hozzon ki valamit mondjuk tízezer forintból.
Nem egyszerűen újracsomagoltak a meglévő vitaminjaikból egy csokorral, de kimondottan erre a célra állított össze Bence egy shilajitot is tartalmazó szépségkapszulát. Igaz, azt mondja: „Csak kicsit kellett hozzátenni, hogy a szépség nagyobb hangsúlyt kapjon, mivel a már akkor meglévő multinkban is megvolt szinte minden, ami a bőr, a haj és a köröm egészségét szolgálja.”
Van a Titokban emellett többek között C-komplex, magnézium és multivitamin, bambuszrügykivonat, hialuronsav és halkollagén, utóbbi MSM-mel keverve. Ezekkel az összetevőkkel az exkluzív multivitamin-csomag egyszerre fókuszál a szépségre és az egészségre, abban a mennyiségben és minőségben, ami szakmailag ideális. „Sokszor ész nélkül szedi az ember az étrend-kiegészítőket. Éppen ezért találtuk ki, hogy a Titok napi kiszerelésű legyen” – mondja Ági.

A Titok márkanév is Unger Zsolték ötlete volt. „Nekem évek óta mindig ezt a kérdést teszik fel az újságírók, hogy mi a titkom. Nyilván innen jött a név. Pedig titok nincs” – nevet Ági. Tavaly tavasszal az első legyártott mennyiség egyetlen hét alatt elfogyott, kellett körülbelül egy hónap, hogy helyrebillenjen a kínálat.

„A legnagyobb híve vagyok a termékünknek, és a mikrokörnyezetemet nem is hagyom, hogy ne ezt egyék. A legőszintébb visszajelzést ugyanis tőlük kapom” – mondja Ági, és valóban, a címlapfotózásra is hozott egy-egy csomaggal mindenkinek. Ő viszi a Titok socialmedia-marketingjét is, persze Bence szakmai anyagaira alapozva. „Az első évben nagyon egocentrikus volt a közösségimédia-kampány, így most már bevontam nálam fiatalabbakat is, hogy jobban látszódjon: nemcsak hetven-pluszosoknak való a szépségvitamin, hanem mindenkinek. Csak minél idősebb az ember, annál érezhetőbb a hiánya.”

Shilajit
A Himalája szikláiból csapódik ki, gyantához hasonló anyag, nyomelemtartalma magas. Immunerősítő, roboráló hatású, fokozza az időskori vitalitást, erős anti­oxidáns.

MSM
Metil-szulfonil-metán, a természetben előforduló, széleskörű biológiai hatásokkal rendelkező vegyület, szénből, hidrogénből, oxigénből és kénből áll. Hatásos gyulladáscsökkentő, jelentősen mérsékli az arthritiszes és artrózisos fájdalmakat, segíti a regenerálódást, enyhíti az izom- és az ízületi fájdalmakat.

Halkollagén
A kollagénpeptidek késleltetik a ráncok megjelenését, illetve a meglévő ráncok mélyülését, fokozzák a bőr hidratáltságát, feszességét, segítik az ízületi folyadék termelődését, és gátolják a hajhullás egyes típusait.

Hialuronsav
Ez a szervezetünk által előállított vegyület tartja hidratáltan a kötőszöveteket, a porcokat és a bőrt.

Bambuszrügy­kivonat
Fontos szerepet tölt be az ízületek, a csontok, a szív és persze a bőr, a haj és a köröm egészségének megőrzésében.

Ragyogó történet, üzleti siker, értékes emberek szövetkezése, a címbe is kitett szabadság, mindez könnyű kézzel és elegánsan tálalva: nekem pont ez kell, hogy jól érezzem magam egy cikk olvasásakor. Extra feature, hogy ez a mondata akár egy regény indítása is lehetne: „Tizennégy évesen kevesen ássák bele magukat a kínai és a tibeti orvoslás rejtelmeibe – Szabó Gál Bence azonban egy torokfájásos megfázás kínjai között úgy döntött: ő bizony nem szeretne többé betegeskedni.”

The post Na, tessék, itt van egy szabad ember appeared first on Forbes.hu.