Az észteket még megelőztük, 22 másik országot viszont nem sikerült. Kijött a Magyar Nemzeti Bank gyorselemzése, itt tartunk egyévnyi recesszió után.

A jegybank pénteken közzétett gyorselemzése szerint Magyarország 24 uniós tagállamból a 23., ha éves összevetésben nézzük az Eurostaton jelen pillanatig elérhető, 2023. második negyedévi GDP-változásokat. A szezonálisan és naptárhatással igazított -2,3 százalékos magyar adatnál egyedül Észtország volt gyengébb.

A jegybanki elemzés szerint

„az immár egy éve húzódó recesszió hátterében a magas inflációs közegben általánosan csökkenő belső kereslet és az állami beruházások visszaesése áll”.

A legfrissebb, részletes, ágazatokra bontott második negyedéves GDP-adat péntek reggel jelent meg.

Mutatjuk, hol kapta a legnagyobb pofont a magyar gazdaság

Szabadesésben a kiskereskedelem és a reálbérek

A kiskereskedelmi forgalom volumenének éves alapon vett, hét hónapja tartó csökkenését a reálbérek csökkenése okozza: a legfrissebb KSH-adat júniusból származik, e szerint hiába nőttek jelentősen a bruttó és nettó keresetek (16, valamint 15,9 százalékkal), Magyarországon a reálkereset 3,4 százalékkal csökkent tavaly júniushoz képest, avagy az infláció veri a keresetek emelkedésének ütemét, tehát továbbra is kevesebbet ér a fizetésünk.

A második negyedévben 11,4 százalék volt a kiskereskedelem éves szintű zsugorodása. Hozzáteszik, hogy a szolgáltatások iránti keresletét kevésbé csökkentette a magyar lakosság, a háztartások fogyasztása az első negyedéves 3,9 százalékos visszaesés után a második negyedévben 3,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.

A GDP éves változása 2023 második negyedévében az Európai Unió országaiban. Szezonálisan és naptárhatással igazított, az Eurostaton elérhető legfrissebb adatok alapján. Görögország, Málta és Luxemburg esetében nem állnak rendelkezésre adatok. Forrás: Eurostat, Központi Statisztikai Hivatal. Ábra: Magyar Nemzeti Bank

Az ipar exportban erősebb

Az ipari termelés éves alapon vett 6,3 százalékos csökkenéséről azt írják, kettősség mutatkozik az ipari alágazatokban.

„Elsősorban a belföldre termelő szektorok teljesítménye maradt el az egy évvel korábbitól, míg a hagyományosan az exportpiacot célzó ágazatok (elsősorban a járműgyártás) teljesítménye kedvezőbben alakult”

– írják, hozzátéve, hogy az árukivitel hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nőtt. Csakhogy ezzel szemben a szolgáltatások exportja pedig nagyot csökkent, 6,2 százalékot, ami miatt a hazai export mindössze 0,2 százalékkal bővült a második negyedévben.

A hazai GDP alakulása éves és negyedéves összevetésben. A negyedéves változás szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal. Ábra: Magyar Nemzeti Bank

Mezőgazdaság: nem nagy kunszt?

Érintik még a mostani GDP-adatot valamelyest javító mezőgazdaságot, itt a termelés a 2023 második negyedévében 67,9 százalékkal haladta meg az előző évi bázist,

amiről persze meg kell jegyezni, hogy az aszályos 2022 miatt eleve alacsony szintet kellett megugrani.

A jegybank szerint a legfrissebb információk alapján a búza betakarítása 5,7 millió tonna termést eredményezett, az 5,8 tonna/hektáros termésátlag pedig meghaladja a 2017-2021 évek átlagos terméshozamát. Szintén az átlagosnál jobb hozamra van kilátás a kukorica esetében.

A borítóképen Orbán Viktor még a Fidesz elnökeként, a Felcsút játékosaként fekszik a pályán a Puskás Suzuki Kupa öregfiúk tornáján, a Felcsút és az újságíró válogatott találkozóján a székesfehérvári Sóstói Stadionban 2010. április 5-én.

The post Végre egy lista, amin Magyarország második… igaz, csak hátulról appeared first on Forbes.hu.