Hegyeshalomig az életedért küzdesz: dugók, építkezések, követési távolságot még hírből sem ismerő autósok, akik vagy megölni vagy meghalni akarnak két levillantás között, még akkor is, amikor egyébként már messziről látni a sztrádán, hogy egy darabig se előre, se hátra. Szerencsére azonban úgy tűnik, hogy Hegyeshalom egy szent hely, valamiféle szakrális központ, azt elhagyva ugyanis egyre ritkulnak a kulturált közlekedést megnehezítő tényezők, az út kiszélesedik, és Nickelsdorfot elhagyva egészen olyan érzése lesz az egyszeri, M7-esen szocializálódott sofőrnek, mintha a forgalomban résztvevő társai másra is figyelnének, nem csak magukra.