Könyvkötőt keresünk – így indult a Bomo Art hirdetése, amely a közösségi médiában futott a napokban. A könyvkötő szakma kihalófélben van, miközben egyre többen vágynak rá, hogy valami kézzelfoghatót alkossanak. Kik jelentkeznek a kétkezi munkára és vajon kevesebb határidőnaplót veszünk-e?

A Bomo Art századelőt idéző mintájú noteszei, határidőnaplói széles körben ismertek, mi is többször írtunk róluk, most azért kerestük fel őket, hogy a könyvkötő munkáról beszélgessünk, miután a közösségi médiában láttuk a hirdetésüket. „A hagyományos könyvkötészetektől mi annyiban különbözünk, hogy nem könyvet kötünk, vagy behozott könyvet kötünk újra, hanem saját termékeket készítünk” – kezdi Boldizsár Károly tulajdonos. A Szentendrei úti műhelyben öten dolgoztak épp a készülő noteszeken, határidőnaplókon, mindannyian több éves – ketten több évtizedes – gyakorlattal rendelkező könyvkötő szakemberek.

Összehangolt munka

Először is egy gyorstalpalót kértem abból, hogy készülnek a termékeik. A könyvtesteket – vagyis a már összefűzött belső oldalakat – rendelik, készen kapják, de ezt leszámítva minden egyes fázis kézzel készül, itt, ebben a műhelyben. A borító – aminek tábla a helyes neve – alapja egy kartonlemez, arra kerül rá a bőr borítás és a színes grafikák. A bőrt serfelik, vagyis elvékonyítják, hogy szépen illeszkedjen a papírhoz. Aztán a belső is kap díszítést: jelzőszalagot és oromszegőt. A legvégén pedig belenyomják a cég logóját a bőr részbe. A példaként mutatott scrapbook – amiben vastagabbak a lapok, és leginkább rajzolásra vagy beragasztásra használatos – körülbelül húsz perc alatt készül el. A viszonylagos gyorsasághoz persze kell az is, hogy a műhelyben minden precízen elő van készítve, az alapanyagok a helyükön várják, hogy sorra kerüljenek.

+ 9 kép a galériában + 9 kép a galériában Bomo Art | A könyvkötés művészete | Fotó: Sebestyén László (12 kép)

Aki itt dolgozik, el tudja végezni a könyvkötés bármelyik fázisát, és többféleképpen is alakulhat a munka menete, előfordul például, hogy mindenki csak táblákat készít, de az is, hogy egy valaki viszi végig az egész folyamatot, egyedül készít el egy terméket. A webshopos, személyre szabott megrendelések például az utóbbi módon készülnek.

Romlandó áru

„Ahogy vége a karácsonynak, elkezdünk dolgozni a következő évi határidőnaplókon” – mondják azzal kapcsolatban, hogy a 2024-es határidőnaplók már bőven a boltokban vannak. De hogy lehet kiszámítani ebben a digitális világban, hogy hány határidőnapló fog kelleni? „A határidőnapló-eladások stabilak, sőt inkább növekszik az arányuk” – mondja a tulajdonos, aki azért azt is hozzáteszi, hogy a határidőnapló-biznisz mégiscsak veszélyes műfaj, mert az áru „romlandó”. A viszonteladóik épp ezért nem is rendelnek belőlük (csak a saját boltjaikban és vásárokban árulják őket), és egy részükkel a műhelyben is igyekeznek az utolsó pillanatokig kivárni, hogy véglegesítsék őket. Mert az előre elkészített táblákból aztán lehet mégis akár scrapbook is, ha úgy alakul, hogy kevesebb határidőnaplóra mutatkozik igény.

 „Szerintem ez egyik pillanatról a másikra fog történni, egyszercsak már senki nem használ már majd határidőnaplót, de egyelőre ennek semmi jelét nem látjuk”

– tette hozzá. Tapasztalataik szerint azt viszont nehéz megjósolni, hogy melyik méretű határidőnapló lesz adott évben a legnépszerűbb. Vannak olyan évek, amikor a legkisebbet keresik a vevők, másikban meg pont ellenkezőleg.

Boldizsár Károly, a Bomo Art alapítója. Fotó: Sebestyén László

A míves könyvkötészet jelene

Sok múlik az egyes emberen, a precizitáson, a maximalizmuson. „Négy éve dolgozom itt, és azt látom, hogy minden munkánk egyre szebb, pontosabb lett. Nem az történik, hogy ahogy megvan a rutin, egyre lazábban, gyorsabban haladunk. Inkább ellenkezőleg” – mondja Bódi Lúcia, aki a Kisképzőn könyvművesként végzett. Akkoriban a képzés része volt a restaurálás, az illusztráció, a könyvkötés és könyvtervezés, de ez a képzés ebben a formában megszűnt, a míves könyvkötészet már nem keresett szakma, állítólag ez volt a megszüntetés oka.

„Dolgoztam nagyüzemben, kisüzemben, nyomdában, és mesterembertől is tanultam a könyvkötészetet” – mondja Tihanyi Róbert, aki a Tótfalusi Nyomdász Iskolában végzett, az az iskola sem létezik már a régi formájában. Ma a BGéSZC Szily Kálmán Technikum nyomdaipari technikus képzésének a része a nyomtatványfeldolgozó képzés, ott lehet tanulni könyvkötészetet.

A szakma szeretete, kézzelfogható tárgy készítése, a kétkezi munka, az alkotás maga – sorolják a többiek is az okokat, ami miatt lehorgonyoztak a könyvkötői munka mellett.

„Mindig vannak jelentkezők, de azért mégis összerándul a gyomrom, amikor látom, hogy új embert kell keresnünk”

– mondja Boldizsár Károly. Most az egyik munkatársuk szülési szabadságra készül, helyette keresnek új könyvkötőt.

Kézzelfogható eredmény

„Többen jelentkeztek multis munka után, azt mondják, hogy szeretnének végre kontaktusba kerülni azzal a dologgal, amin dolgoznak, ami létrejön. Volt már olyan is, aki azt mondta, hogy neki mindegy is, hogy mennyit fizetünk, a korábbi fizetését úgyse tudjuk überelni, de nagyon szeretne már végre valami kézzelfoghatót készíteni” – meséli a tulajdonos.

Romantikus és szép, ami elkészül, de kreatívkodni nem igazán kell, inkább jól kell tűrni a monotonitást – csak a karácsonyi szezonra nyolcezer termék készül a műhelyben –, mondják azzal kapcsolatban, hogy a cég jellegzetes mintáit látva sokan kreatív feladatra asszociálnak, de természetesen a könyvkötőknek magukkal a mintákkal nincs dolguk, azok Hollósi Éva grafikus munkái, akivel több mint húsz éve dolgozik együtt a márka. A feladott könyvkötői álláshirdetésre közel húszan jelentkeztek, és vannak is ígéretes jelöltek, mondja a tulajdonos. Ez egy 9-től 5-ig bent ülős munka? „Bent állós”, mondják nevetve, a reggelek pedig inkább 6-kor, vagy 7-kor kezdődnek.

The post Így készülnek a könyvek: jelene még van, a jövője kérdéses, igény még bőven van rá appeared first on Forbes.hu.