:

Ezért került USB-C az iPhone 15 mobilokra

Ezért került USB-C az iPhone 15 mobilokra

A magyar idő szerint kedd este lezajlott Apple-bemutató egyik legnagyobb bejelentése egyértelműen az volt, hogy az almás cég 11 év után elhagyja a Lightning Charge-portokat, és az androidos versenytársakhoz hasonlóan USB-C töltési módra vált. Az Egyesült Államokban ezt egy nagyon progresszív lépésnek értékelték, az Európai Unióban azonban tudjuk, hogy nem a fenntarthatóság, és főleg nem az androidos telefonokkal való kompatibilitás járt az Apple döntéshozóinak fejében, hanem szimplán a profit.

A döntést az tette szükségszerűvé, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanács döntéshozói tavaly júniusban elfogadtak egy új jogszabályt, amelynek értelmében az összes EU-ban értékesített okostelefont – így az iPhone-t is – USB-C porttal kell ellátni. Az egységes töltési megoldást megállapító ideiglenes egyezség célja, hogy fenntarthatóbbá tegyék a termékeket, csökkentsék az elektronikai hulladék mennyiségét, valamint megkönnyítsék a fogyasztók életét.

A lépéseket 2024. december 28-áig minden gyártónak meg kell tennie, és mivel az Apple nem akarta megkockáztatni a bírságot vagy az árusítás letiltását, kénytelen volt már a 15-ös szérián bevezetni az újítást.

Az európai uniós szabályozás kapcsán fontos kiemelni, hogy nemcsak a telefonokra vonatkozik, hanem minden kis- és közepes méretű hordozható elektronikus eszközre, így a táblagépekre, digitális kamerákra, fejhallgatókra és hordozható videójátékos kütyükre is. A jogszabály a laptopokat is érinti, ezeken viszont 2026 áprilisától lesz kötelető az USB-C használata. Az Apple ez utóbbiak esetében már az USB-C megoldást használja, az AirPodok esetében viszont csak kedden jelentették be, hogy lesz USB-C-vel rendelkező változat is.

STR / NurPhoto via AFP

Így is próbál trükközni az Apple

Az okostelefonos piacon az Apple kivételével már minden gyártó generációkkal ezelőtt átállt a szabványként számon tartott USB-C-portra. Ezen belül azonban rengeteg töltési sebesség létezik, és a töltőfejhez tartozó kábelek is gyártónként eltérőek lehetnek. Ezek azonban így sem jelentenek komoly lassulást a töltésben és az adatátvitelben. Az Apple azonban az előzetes pletykák szerint olyan MFi (Made For iPhone) kábeleket fog piacra dobni, amelyeket ha androidos telefonhoz használunk, csökken a töltési sebesség és az adatátvitel is.

Jelenetős negatívum továbbá, hogy a gyors, 1000 gigabites adatátvitel csak a Pro modelleknél lesz elérhető, az iPhone 15 és a 15 Plus modell a jóval lassabb USB 2.0-ás sebességgel operál.

Hogy ennek mi az oka, az kérdéses. A nagyszabású Wonderlust eseményen bemutatott, a Pro és a Pro Max modellekben bemutatkozó 3 nanométeres A17 Pro chip kapcsán azt mondták, a gyorsabb fájlátvitel érdekében külön USB-gyorsítót kellett beépíteni a lapkakészletbe. Ez azonban furcsán hangzik annak tekintetében, hogy az androidos gyártók kevésbé fejlett chipjei könnyedén képesek produkálni az USB 3.0 adatátviteli sebességet.

Kapcsolódó Ilyen töltőre van szüksége, hogy telefonja sokáig ép maradjon Nagyon nem mindegy, milyen szabványú készüléket és töltőt választunk.

Tovább szorongatja a gyártókat az EU

Az iPhone-ok USB-C-re való átállása jól mutatja, hogy bár az európai piac messze nem a legerősebb a világon, egy-egy szabályozás így is képes megváltoztatni akár még a világ legnagyobb techcégeinek gondolkodását is. A fenntarthatóságot zászlajára tűző szabályozások részeként a jövőben további változásokra lehet számítani: az Európai Tanács nemrég elfogadta azt a tervezetet, amely szerint vissza kell vezetni a mobilokba a kivehető, és így könnyedén, házilag is cserélhető akkumulátorokat.

Az elemekről és akkumulátorokról szóló új uniós rendelet a telepek teljes életciklusát szabályozni fogja a gyártástól kezdve az újrahasznosításon át egészen az újrafeldolgozásig, továbbá biztosítja, hogy az aksik biztonságosak, fenntarthatók és versenyképesek legyenek.

A rendelet egyik legfontosabb része, hogy 2027-től minden gyártónak cserélhető akkumulátorokkal kell ellátnia a készülékeit, beleértve az okostelefonokat is.

A gyártókra vonatkozó begyűjtési célértékek a következők: 2027 végéig 63 százalék, 2030 végéig pedig 73 százalékos visszagyűjtést határoz meg a hulladékká vált hordozható elemek és akkumulátorok kapcsán. A könnyű szállítóeszközökben (pl. elektromos rollerek és kerékpárok) használt, hulladékká vált akkumulátorokra vonatkozóan 2028 végéig 51 százalékos begyűjtés, 2031 végéig pedig 61 százalék a cél. A jogalkotási folyamat értelmében lényegében már csak az van hátra, hogy a tagállamok beiktassák az új szabályozást a saját törvényeikbe. Ezeknek pedig a globális vállalatoknak is meg kell felelnie.

Kapcsolódó Visszatérnek a cserélhető aksis mobilok 2027-től az Unióban forgalomba kerülő mobilokban ismét cserélhetőnek kell lenni az akkumulátoroknak.

The post Ezért került USB-C az iPhone 15 mobilokra first appeared on 24.hu.