Az inflációs nyugdíjemelés mértéke mind a januári elsődleges emelés, mind pedig a korrekciós emelések esetében kormányzati becslésre (és nem lezárt tényadatokra) épül. Ráadásult a nyugdíjasokra hárítja át a kockázatviselés egészét, hiszen a nyugdíjasok a nekik járó emelést hosszú hónapokra kamatmentesen kölcsönadják az államnak. Sőt, az év utolsó négy hónapjára járó pótlólagos emelésről részben vagy teljesen le is mondanak az állam javára, hívja fel a figyelmet a nyugdíjguruként ismert szakértő, Farkas András.

Legutóbbi hírlevelében kifejti: a novemberi pótlólagos nyugdíjemelést nyilván már nagyon várja a közel két és félmillió jogosult. Az, hogy pontosan mennyi lesz a visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció, majd csak az októberben kijövő kormányrendeletből derül ki.

Magyarországon a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció.

A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.

Van esélye és értelme a nyugdíjkorhatár emelésének?

Nyugdíjemelés és ami mögötte van

Az emeléssel kapcsolatban Farkas András több tényezőre is felhívja a figyelmet.

1.
A nyugdíjemelés mértéke csak az adott évi inflációtól függ, más tényező  – mindenekelőtt az országos nettó keresetek alakulása  – nem befolyásolja. Emiatt a nyugdíjasok relatív elszegényedése minden olyan évben elkerülhetetlen, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése nagyobb, mint az inflációé.

2.
A minden év januárjában esedékes rendszeres emelést az inflációnak a költségvetési törvényben az adott évre előre tervezett mértéke szerint kell végrehajtani, és ha ennél nagyobb lenne az augusztusig mért tényadatok alapján az év egészére becsülhető infláció, akkor utólag korrigálni kell az emelést novemberben (vagyis akkor, amikor az infláció éves mértéke még mindig csak becsült adat). Ez az eljárás önmagában is sok sebből vérzik.

Ennek okai:

A költségvetési törvényt Magyarországon jellemzően már fél évvel a tényleges évkezdet előtt elfogadják, vagyis olyan becslésekre építik, amelyek menet közben sokszor és lényeges mértékben változhatnakA tárgyév januárjában a nyugdíjemelést végül egy olyan inflációs mérték szerint hajtják végre, amely a költségvetési törvény januárban hatályos szövegében szerepel, és amely természetesen még mindig csak egy becslés Ha ez a becslés nem bizonyulna pontosnak, akkor egy újabb becslés alapján korrigálják a januári becslést, és ennek az újabb becslésnek a mértékében végrehajtanak egy nyugdíjemelési korrekciótPersze ha a kormányzat szükségesnek tartja, akkor a nyár elején-közepén is lehetséges egy közbeiktatott rendkívüli korrekció (szintén egy becsült inflációs mérték szerint). Ezt az évközi rendkívüli korrekciót a nyugdíjtörvény nem írja elő, csak egy általános felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a feltételek megléte esetén a nyugdíjasok érdekében további intézkedéseket tegyen.Az éves mérték szeptemberi kormányzati becslését  – amely a novemberi nyugdíjemelési korrekció alapjául szolgál  – a január-augusztus között mért tényadatokra kell alapozni, ez a becslés azonban a szeptember-december hónapok tényleges inflációját nem biztos, hogy kielégítően tükrözi, és ha a tényleges infláció végül meghaladná a novemberi korrekciós emelés meghatározásánál figyelembe vett, a január-augusztus hónapok közötti tényadatok alapján megbecsült éves inflációt, akkor ezt a veszteséget már nem kárpótolják a nyugdíjasok részére.Így minden évben egyharmad évnyi (szeptember-december) infláció ellen nagy valószínűséggel csak korlátozott védelemben részesül minden nyugdíjas. Nyugdíjszakértő: A szegény még szegényebb, a gazdag még gazdagabb lesz

3.

A nyugdíjemelést százalékos mértékben határozzák meg.  Ez emelés egységes százalékos mértéke szerint kell az ellátásokat emelni, függetlenül azok nagyságától. Az arányok az emelést követően matematikailag ugyan nem változnak, a vásárlóerő érzete és a nyugdíjasok önbecsülése azonban igen. A szegény nyugdíjas relatíve még szegényebbnek érzi magát  – miközben az összes nyugdíjas különböző meredekségű elszegényedési csúszdákra kerül, amint megállapították a nyugdíjukat, épp a nyugdíjemelés kizárólag inflációhoz kötött jellege miatt.

4.

A nyugdíjemelés során sem a korábban megállapított nyugdíjak leszakadó értékét, sem pedig a mélyszegénységbe (a legalsó jövedelmi decilisbe) csúszott nyugdíjasok nyugdíját nem kompenzálják.

5.

A nyugdíjemelést a tárgyévet két évvel megelőzően mért összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár alapján kell végrehajtani, ha a nyugdíjas infláció magasabb lenne, mint az általános fogyasztói áremelkedés. Csakhogy rendkívüli helyzetekben a két évvel korábbi fogyasztói kosár lényegesen eltérhet a tárgyévi fogyasztói kosártól.

6.

A tárgyévben megállapított nyugdíjakat először csak a megállapítás évét követő évtől lehet emelni, így

a friss nyugdíjakat a megállapítás évében védelem nélkül égeti az elszabadult infláció.

Ezt a helyzetet a nyugdíjmegállapítási kezdőnap körültekintő kiválasztásával lehet enyhíteni, vagyis át kell gondolni, hogy mikortól érdemes nyugdíjba vonulni.

Összességében a jelenlegi nyugdíjemelési eljárás lényege, hogy a nyugdíjakat a költségvetési törvényben hónapokkal előre rögzített inflációs becslés szerint kell emelni,  és ennek az emelésnek a kompenzációjára csak utólag kerülhet sor, akkor is csak egy újabb becsült inflációs adatnak megfelelően.  Mindez elsősorban nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja, írta Farkas. 

The post Baj van a nyugdíjemeléssel? Megszólalt a szakértő appeared first on Forbes.hu.