Az elmúlt három évtizedben a sörpiac gyors globalizációs folyamaton ment keresztül. A sörgyártás mára erősen oligopolisztikus piacként jellemezhető, amelyet a nagy multinacionális vállalatok uralnak. Megfigyelhető azonban egy új piaci szegmens megjelenése ebben a technológiailag érett iparágon belül. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A kézműves sörágazat terjeszkedése azonban időben és térben is egyenlőtlenül oszlott meg az Egyesült Államokban és azon kívül. Bárhol is történt a terjeszkedés, a kézműves sörök forradalma néhány közös vonással jár, bár eltérő időzítéssel és formában. A kézműves sörfőzdék elindítása viszonylag alacsony bérű és alacsony belépési költségű tevékenységnek tekinthető, amely jó lehetőség a mikro- és kisvállalkozások számára. A sör előállítási költségei általában meglehetősen stabilak, kivéve a komló és az energia inputok árait, amelyek ingadozóbbak. Az egyéb költségek olyan tényezőkhőz kapcsolódnak, mint például a helyi munkaerőköltségek és a vízárak. A helyi hagyományok és mozgalmak kihasználják a globális sörpiac mélyreható változásait, és új üzleti tapasztalatokat halmoznak fel. A kérdés az, hogy ezek a közös vonások azonosíthatók-e és milyen mértékben Magyarországon.