Hátat fordíthatnak Magyarországnak az amerikai cégek 2024 januárjától, az amerikai-magyar adóegyezmény felmondásának életbe lépésével.

Az amerikai-magyar adóegyezmény felmondása exodust nem vált majd ki, de az új befektetési helyszínt kereső tengerentúli vállalatokat eltántoríthatja Magyarországtól. Ez a fő konklúziója a 24.hu csütörtöki cikkének, melyben szakértők elemzik, mit hozhat hazánknak az egyezmény felmondása.

Miért kellett felmondani?

Az 1979 óta hatályos amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása 2024. január 1-től érvényes. Az amerikai pénzügyminisztérium korábbi nyilatkozatai alapján a megszüntetés oka az volt, hogy a magyar kormány tavaly az EU-ban megvétózta a közel 140 ország (köztük az USA) által támogatott 15 százalékos globális minimumadó bevezetését. A kormány azért járt el így, mert mindenképp meg akarta tartani a jelenlegi 9 százalékos magyar társasági adókulcsot. Magyarország hiába táncolt vissza 2023 elején, az adóegyezmény felmondása kapcsán már nem volt visszaút. A döntés azt jelenti, hogy az EU-ban Magyarország lesz az egyetlen tagállam, aminek nincs ilyen típusú egyezménye Amerikával. Az adómegállapodást az USA még Oroszországgal és Fehéroroszországgal sem szüntette meg.

Az amerikai–magyar adóegyezmény felmondásának látványosan negatív hatása lesz, hogy az Egyesült Államok 2024-től már korlátozás nélkül vetheti ki a 30 százalékos forrásadót, a magyar cégek, magánszemélyek amerikai forrású jövedelmeire, kifizetéseire (például osztalékra, kamatra, és bizonyos esetekben akár árfolyamnyereségre). Arról, hogy mit jelenthet ez a magánbefektetők számára, ebben a cikkben írtunk.

Elvenni a kedvüket attól, hogy itt fektessenek be

A 24.hu által megkérdezett Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere azt mondja, az amerikaiak magyar befektetései várhatóan kevésbé lesznek érintve, mint a magyarok amerikai befektetései. Ennek oka, hogy Magyarország már 2004 óta nem alkalmaz forrásadót a hazánkból külföldi cégek felé történő kifizetésekre. Az Orbán-kormány az egyezmény felmondása után sem vet majd ki forrásadót, hogy ösztönözze a befektetéseket.

Radnai Károly, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) adózási bizottságának elnöke szerint a magyar kormány ügyel arra, hogy a multinacionális gyártócégeket se adókkal, se jogszabályokkal ne hozza nehéz helyzetbe, amikor a beruházásokról döntenek. Emiatt az itt telephelyet működtető amerikai cégek túlnyomó többségének előnyös az adópozíciója, nem akarnak elmenni innen.

Az egyezmény felmondása nyomán várhatóan az USA sem akarja majd a saját vállalatait büntetni.

Ugyanakkor, ha most érkezne beruházási célból egy amerikai cég a régióba, hangsúlyos szempont lenne, hogy van-e adóegyezménye a célországnak Amerikával. Mivel Szlovákiának, Csehországnak, Romániának és más környező országoknak is van hasonló, a hosszú távú kiszámíthatóságot szem előtt tartva a cég minden bizonnyal nem hazánkat választaná.A befektetők szemében ugyanis jövőre az ország egy olyan helyszínné válik, ahol a beruházások megtérülése veszélybe kerülhet, mivel semmilyen egyezmény nem garantálja, hogy a magyar kormány nem vet majd ki forrásadót az országból kiáramló jövedelmekre.

Radnai szerint az adóegyezmény felmondásánál az amerikai kormány politikai motivációja az, hogy elvegye a cégek kedvét az itteni befektetéstől.

Historikusan az Egyesült Államok számít a harmadik legnagyobb befektetőnek Magyarországon, Németország és Ausztria után.

Az amerikai Lear Corporation szeptember elején jelentette be, hogy bezárja gödöllői gyárát. A 800 embert foglalkoztató bezárásról a 24.hu azt írja, valószínűleg nem az adóegyezmény felmondása állt a háttérben.

The post Lépett a kormány: akarnak-e vajon maradni az amerikai cégek Magyarországon? appeared first on Forbes.hu.