A magyar lakosság legfelső tizedének nem csökkent a megtakarítási állománya, az alsó kilencnek fogyatkozik. Bankvezérek vitatták meg, mi a teendő ilyenkor.

„A 2010-es évek nagyon kényelmes setupjából kizökkent a világ: ötven éve nem látott inflációval szembesülünk” – nyitotta meg a bankvezérek kerekasztal-beszélgetését Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A 61. Közgazdász-vándorgyűlésen az Erste, a Gránit Bank, az OTP, a CIB és a Magyar Bankholding képviseltette magát.

Elment a kedvünk a hiteltől

Felére csökkent az új háztartási hitelkihelyezések értéke: 1990 óta idén a legalacsonyabb a lakossági jelzáloghitel-igénylések száma. Még a támogatott hitelprogramok iránt is csökken a kereslet.

Pénz Vámosi Ágoston 6 perc olvasás

Az enyhe, stabil inflációs szint hasznos lehet a gazdaságnak – Így ment egymásnak Varga és Matolcsy

Üzlet Vámosi Ágoston 6 perc olvasás

Kifutó állami programok: 10 éves mélypont a lakáspiacon

„A jelzáloghitelezés volumene mindenhol radikálisan csökkent” – erősítette meg Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese. (Az OTP második emberével az áprilisi Forbes magazinban közöltünk portrét.) Különösen a kisvállalati hiteleknél látványos a visszaesés. Virág szerint a vállalati hitelpenetráció „a GDP 16-17 százalékán áll, mint a beton”, Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója 18,6 százalékos adatot mondott. Nagyságrendi különbség nincs, ez az adat kirívóan alacsony európai viszonylatban.

„Egy olyan országban, ahol a piacgazdaság 1990-ben kezdett felépülni, hosszú időre van szükség ahhoz, hogy a kkv-k is versenyképessé váljanak. Aki meggazdagszik, hamar tud venni egy jó autót. De a hozzáállás, a hosszútávú tervezés, a beruházásra való igény sokkal több időt igényel” – magyarázta Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. Úgy látja, a vállalati és a lakossági hitelpenetráció azért ennyire alacsony, mert a magyar gazdaság teljesítménye is alacsony. De az eurozóna országaiban is visszafogottabb a kereslet a kölcsönökre. „Éves alapon 1,4 százalékos a lakossági hitelezés növekedése, ami 2015 óta a legalacsonyabbnak számít” – emlékeztetett Simák.

Jövőre 4-5 százalékos kamatcsökkenés jöhet

A magyar bankrendszerre a legnagyobb kockázatot az infláció mellett a betétállomány csökkenése és az ingatlanpiaci változások jelentik. December és június között 821 milliárd forint lakossági betét, az állomány 7 százaléka áramlott ki a bankrendszerből. Az OTP-nél úgy látták, idén év elejéig volt erős a reálbér-csökkenés hatása, az emberek addig használták el a megtakarításaikat. Csak a legfelső decilisnek nem csökkent a megtakarítási állománya, az alsó kilenc decilisnek fogyatkozik.

„Érezzük az állampapír elszívó hatását, de nem olyan jelentős” – összegezte az OTP tapasztalatait Wolf. Erre Virág rávágta: „De a leveleket most külditek, nem?” A közönség figyelmét Wolf azzal igyekezett visszaterelni, hogy

az inflációkövető állampapír szerinte 2024-ben már nem lesz akkora sztár, mint ma.

A lakossági állampapír-állomány júliusban haladta meg a betéti állományt.

Wolf egy kritikát is megfogalmazott a kormány felé: amikor a magyar gazdaságnak jól megy, akkor szerinte az államnak félre kellene tennie; míg recesszió idejére kellene a támogatott hiteleket bevezetni. Ez most éppen fordítva történik.

A CIB Bank vezére meglepően pontos kamat-előrejelzéssel állt elő: szerinte az átlag kamatszint jövőre 4-5 százalékkal lesz alacsonyabb a jelenleginél. „Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom” – vágta rá Virág.

A lakásépítés is leállt

Az Európai Unió bankrendszerét leginkább az ingatlanpiac felől fenyegeti kockázat. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: a legnagyobb német ingatlanfejlesztő, a Vonovia éppen tegnap döntött 60 ezer lakás építésének felfüggesztéséről. „Nincs kereslet, az emberek nem vesznek fel lakáshitelt, így pedig egyelőre nem éri meg építkezni” – mondta Jelasity. Európa-szerte jellemző, hogy csökken az ingatlanpiaci adásvételek száma, ez alól Magyarország sem kivétel. Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint is okkal figyelik a lakáspiacot a makrogazdasági elemzők.

A bankvezetők a végére arra jutottak: az intézmények mellett az ügyfeleknek is felelőssége a tudatos pénzkezelés. Virág szerint nem utal tudatos pénzügyi gondolkodásra az, hogy a lakosság 7500 milliárd forintot tart látra szóló betétben. „A lakosság pénzügyi vagyona reálértéken csökkent. Sokan sajnos a cihában tartják a pénzüket” – mondta Hegedüs.

The post OTP: Az inflációkövető állampapír jövőre már nem lesz akkora sztár, mint ma appeared first on Forbes.hu.