Az élelmiszerek 60 százalékkal drágábbak a tavalyelőtti árakhoz képest, de azt méregetjük, mikor lesz meg végre a 9,9 százalékos infláció.

„A magyar vállalatok növekedésének 23 százaléka a cégek 0,3 százalékánál összpontosul” – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank elemzésére felelős igazgatója. Balatoni a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen a magyar gazdaság középtávú kilátásait elemezte a Kopint-Tárki vezérigazgatójával, Palócz Évával, Kónya Istvánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával és az ING vezető elemzőjével, Virovácz Péterrel.

Pénz Vámosi Ágoston 4 perc olvasás

OTP: Az inflációkövető állampapír jövőre már nem lesz akkora sztár, mint ma

Pénz Vámosi Ágoston 6 perc olvasás

Az enyhe, stabil inflációs szint hasznos lehet a gazdaságnak – Így ment egymásnak Varga és Matolcsy

Gazellák farkastörvények között

Az MNB igazgatója arról az 1100 cégről beszélt a csütörtök délutáni szekcióban, akik a magyar innováció „rejtett bajnokai”. Ezek a gyors növekedésű vállalatok, gazellák az exportból is aránytalanul magas részesedéssel bírnak: a kivitel 13 százaléka köthető hozzájuk. Balatoni azért is jósol nekik nagy jövőt, mert a kormány júniusban jóváhagyta a tőkévé konvertálható kölcsön felvételének lehetőségét startupok számára. Úgy látja, ősszel már várhatók ilyen finanszírozások.

A gazellák előtt ígéretes jövő áll, de nem mindenhatók. „Nem néhány gazella fog kiemelni minket.

Magyarország és a kisebb, felzárkózó országok nem innoválnak, hanem imitálnak.

Arra kell törekednünk, hogy a tudásadaptálást minél könnyebben, hatékonyabban végezzék a vállalatok” – mondta Kónya.

Palócz is ezt az álláspontot támogatta. „Magyarországon sajnos nagyon kevés olyan befektető van, aki számottevő mértékben be tud szállni induló cégekbe. Más országokban külön területekre szakosodott kockázatitőke-befektetők vannak. A magyar gazdaság borzasztóan innovációszegény, még az imitáció is jobb, mint a semmi” – mondta.

Az MNB igazgatója szerint azonban

ameddig imitációval el lehetett jutni, addig már eljutottunk. Eljött az innováció ideje. A 2010-es évek recepjeivel nem lehet megnyerni a 2020-as évek csatáit.

A magyar gazdaság sosem volt fejlettebb az EU-s átlaghoz képest, mint most, de ezen a ponton nem tudtunk áttörni. Ezért olyat kell tennünk, amit még soha” – mondta Balatoni.

Virovácz szerint a magas kamatok mellett csak azok a vállalkozások maradhatnak életben, akik ki tudják termelni a forrás költségét, vagy annál többet. „Az elmúlt évtizedben hozzászoktunk az ingyen pénzhez, a 0 százalékos kamathoz. A normál kamatkörnyezet viszont kiszelektálja a hatékonyságot. Talán ez ösztönzi a hatékonyabb innovációt, termelékenyebb beruházást” – mondta.

Számonkérték az MNB-t

Balatoni elismerte, hogy az egyszámjegyű infláció nagyon messze van a jegybank által kitűzött 3 százalékos céltól, de úgy látja, novemberre sikerülhet 10 százalék alá szorítani. Év végére pedig 7 százalék lehet a fogyasztói árindex.

Amint az a kiskereskedelmi adatokból is feltételezhető, a határ mentén élők továbbra is külföldön intézik a bevásárlást. „Örülünk, hogy dezinfláció van, de nem élünk jobban. A jelenlegi élelmiszerárak 2021 januárhoz képest több mint 60 százalékkal haladják meg a bázist” – emlékeztetett Virovácz. „Elvárom a jegybanktól, hogy ne üljön fel erre a kommunikációs hullámra.

Mindegy, hogy novemberben és december 10,1, vagy 9,9 százalék lesz az infláció. Ez szerintem 60 százalékos élelmiszerár-emelkedés mellett lényegtelen.

A jegybank által kitűzött célt pedig 2025 elejére-közepére érhetjük el.”

Az ING vezető elemzője szerint bármerre nézünk, folyamatos inflációs nyomást láthatunk a magyar gazdaság körül. Kis, nyitott gazdaságként jobban hat ránk a deglobalizáció és a dekarbonizáció is. Például, a magyar kormány júliusban karbonkvóta-adót vetett ki, ami Virovácz szerint szintén növeli az inflációt. „Úgy látszik, a költségvetés minden fillért megbecsül: a csomagolóanyagoktól kezdve az üzemanyagokig mindent megadóztatnak. De ezekből viszonylag kevés adóbevétel folyik be” – vetette közbe Palócz. Ami az élelmiszerüzleteket illeti, attól tart, hosszú időbe telik, mire visszatérnek a normál üzletmenetre, és nem árazzák túl azokat a termékeket, amikről úgy gondolják, drágábban is megveszik azokat.

Brain drain

Az infláció ugyan elvitte a rendezvény fókuszát, a legdrámaibb mondatok mégis a demográfiához és az elvándorláshoz kötődtek. A külföldre irányuló migráció nem állt meg, és hazafelé sem költöznek sokan. Palócz arról beszélt, hogy a magyar gyerekek 10 százaléka külföldön születik, de ez az arány már elavult lehet: 2017-ben már 15 százalék volt.

„A béremelések nem elhanyagolható számú orvost visszahoztak, de a magyar fiatalok elvándorlása továbbra is tart. Nem az megy el, aki a falujából sem tud kimozdulni, hanem a vállalkozó szellemű emberek. Pont azokat az embereket veszítjük el, akik vállalkozó szelleműek: ez elég pesszimista képet fest” – mondta a Kopint-Tárki vezetője.

A beszélgetés moderátora, Halmai Péter azzal zárta a beszélgetést – és a csütörtöki programot – hogy a magyar gazdaság nem egy rossz álomban van, amit könnyen kialszik. Az ország nem tud tartósan növekedési, felzárkózási pályára állni, strukturális reformokra lenne szükség.

The post Ez nem egy rossz álom, amit könnyen kialszik a magyar gazdaság appeared first on Forbes.hu.