Luxusautó-szalont nyitott az Automobili Lamborghini és a Porsche Inter Auto Budapesten – a márkakereskedés megnyitóján az autógyártó elnök-vezérigazgatója, Stephan Winkelmann is tiszteletét tette. Az exkluzív esemény kerekasztal-beszélgetésén kérdeztük a német születésű, olasz stílusú vezetőt a magyar piaci lehetőségekről, az „átlagos” Lamborghini-tulajról és arról, hogy szerinte mikor inthetünk végleg búcsút a belsőégésű motoroknak.

Fine dining, sportautók, hedonizmus – ez itt a Martin Deluxe, a Forbes luxusrovata.

Egy pillanatra még a levegő is megáll, ahogy a Porsche- és Bentley-márkakereskedések mellett elgurul egy fekete Lamborghini Urus a Szerémi út legújabb, tömény luxusban úszó autószalonjához. Vörös szőnyeg helyett feketére lép Stephan Winkelmann, az Automobili Lamborghini elnök-vezérigazgatója – mindenki halkan, szinte vigyázzban állva fordul felé. Pedig látnivaló itt aztán bőven akad: Revuelto, Huracán STO, Sterrato, Tecnica csillog az autógyártó frissen nyitott budapesti márkakereskedésében.

+ 37 kép a galériában + 37 kép a galériában Így néz ki az első budapesti Lamborghini szalon – a képek megtekintéséért kattints a galériára! Fotók: Sebestyén László (40 kép)

Habár német, pontosság helyett Winkelmann az általa képviselt márkához híven olaszos ráéréssel érkezik, és a figyelmet-fegyelmet követelő „fontos ember”-imázsát is olyan olaszos stílussal tompítja: jókedvűen, mosolyogva ráz kezet velünk. Csuklóján a legkülönbözőbb karkötők – fa gyöngyök, madzagok, egy extravagáns, türkizkék darab és egy Virgin Active karperec – villannak.

Ja, meg egy Rolex is, de ez itt már szinte elvárt, ugye.

Nem területet foglalnak – ezt már az eladások is jelzik

Az első hivatalos budapesti Lamborghini márkakereskedés az olasz gyártó, azaz az Automobili Lamborghini S.p.A. és a magyar forgalmazó, a Porsche Inter Auto Hungaria koprodukciója. Utóbbi tulajdonolja és működteti az új kereskedést, amit az előbbi vállalati arculatának, igényeinek megfelelően alakított ki. Így a 245 négyzetméter alapterületű szalonban az Ad Personam szolgáltatás is helyet kapott, amivel teljes mértékben személyre szabhatják a modelleket az ügyfelek – például a nagyjából négyszáz elérhető szín csaknem végtelen mennyiségű permutációjából rakhatják össze az autójukat.

Vagy, ha úgy tetszik, saját színt is keverhettetnek maguknak Sant’Agata Bologneseben – az Automobili főhadiszállásán –, amit aztán egyedüliként használhatnak a világon.

A gyors parolázás után az Ad Personam részen lógó különböző varratú és textúrájú bőrdarabok, az elérhető színkonfigurációkat példázó hexagonok (ebből csak párat raktak ki a közel négyszázból) és a szekrénybe rejtett további kellékek – biztonsági övek, mini üléshuzatok, logózott poharak és táskák – között ülünk le Winkelmannal beszélni a budapesti márkakereskedés nyitásáról.

Az elnök-vezérigazgató nem teketóriázik: felvezetőjében egyből a magyar piaci lehetőségekről kezd el beszélni nekünk. „Nem területfoglalásról szól a szalonnyitás – mondja. – Az elemzéseink során úgy láttuk, hogy a magyar piac organikusan növekszik, amit a versenytársak megjelenése is mutat. Hittünk benne, hogy jó üzletet tudunk Budapesten csinálni, így a belépés mellett döntöttünk.”

Az elemzéseknek megfelelően az üzlet már egyből kiemelkedően sikeres, amiről korábban a Porsche Inter Auto ügyvezető igazgatója, Nagy Szabolcs is beszélt a Forbes.hu-nak. A kereskedői licencet már a nyitás előtt megszerezték, és „gyakorlatilag a teljes rendelkezésre álló szabad kvótát” eladták.

Merthogy a szuperprémium márka nagyjából 1500 fős Sant’Agata-i központja közel sem gyárt annyi példányt, amekkora a kereslet az autóira. Tavaly 9200 darabot kellett szétosztania kvótarendszer alapján a 182 márkakereskedőjének. Idén a  budapesti szalon 30 autót kapott kezdésnek, és a bővítés lehetősége leginkább a várakozási időn múlik majd, mondja Winkelmann: persze van éves favorit a célpiacok között, amire jobban koncentrálnak, de szeretnék tartani a nagyjából másfél-két éves maximum várakozási időt minden szalonban.

A harminc autóval pedig kizárólag a magyar piacra terveztek, meséli az elnök-vezérigazgató. Hiába csábíthatja ugyanis a környező országok vásárlóit a budapesti Lamborghini-szalon, egyáltalán nem regionális központot hoztak most létre. „Erős megérzésem, hogy a magyar piac lehetőségeit nem aknázták ki teljesen” – mosolyog.

Selfmade vállalkozókat szólítanak meg

„Ó, azt hiszem egy római költő mondta azt, hogy ha a csirkefogyasztás átlagát akarod megmondani, akkor lesz olyan ember a mintában, aki naponta kettőt eszik, és lesz olyan, aki egyet se – de az átlag ugye mégis egy csirke naponta” – mondja Winkelmann mosolyogva, amikor arról kérdezem, hogyan karakterizálná az „átlagos” Lamborghini-tulajt. A húszéveseket és a hetven év felettieket is érdekli Lamborghini, kezdi, de aztán mégis átlép a statisztikai átlagok világába: nagyjából 40-45 közötti férfiakat szólít meg a legsikeresebben a márka.

„A Made in Italy-érzésbe szerelmes selfmade vállalkozókról, vagy nagyvállalatok felsővezetőiről beszélünk” – mondja, majd hozzáteszi: a versenytársaik közül náluk valamivel alacsonyabb az átlagéletkor, és a nők aránya is növekszik. A tavalyi értékesítések csaknem 60 százalékáért felelős Urus például kifejezetten sikeres volt ebben a szegmensben, itt tíz százalék az arány. „De sokszor elfelejtjük, hogy több nő vezet, mint amennyi vásárol.”

A márka elsődleges célpiaca az Egyesült Államok, amit szorosan követ Kína – annak ellenére, hogy a Lamborghini portfóliója nem az SUV-kra és a limuzinokra fókuszáló távol-keleti országra van huzalozva, és az adózási szempontok sem olyan kedvezőek.

Nem a sebesség a lényeg, hanem az érzelmi kapcsolódás

Winkelmann a kerekasztal-beszélgetésen azt is elárulta, hogy a Porsche tőzsdei bevezetésének sikersztorija és a korábbi Lamborghini-s említések ellenére jelenleg nincs nyilvános részvénykibocsátási terve a vállalatnak. Helyette sokkal inkább a fenntarthatósági törekvésekre, az e-mobilitási kezdeményezésekre (vagyis a belsőégésű motorok hibrid, majd teljesen elektromos típusra váltására) koncentrálnak – már ami a „napi” használatra tervezett modelljeiket illeti. Ez lesz a következő, kiemelkedően fontos mérföldkő a Lamborghini életében, ugyanis piacra lépett egy új generáció, ami már rá se akar pillantani egy-egy autógyártóra, ha az nem fenntarthatóan működik.

A következő Urust már ennek megfelelően teljesen elektromos autóként tervezik, és augusztusban a Monterey Car Weeken leleplezett, Lanzadorra keresztelt Gran Turismo koncepcióját is elektromos motorral mutatták be.

Winkelmann azonban nem gondolja, hogy a belsőégésű motorok ideje végleg lejárt: a nagy teljesítményű sportautók esetében a Lamborghini számára a szintetikus üzemanyag jelentheti a megoldást – de ez még nagyon a jövő zenéje, amit nem csak a vállalat, hanem a jogi környezet is jelentősen alakíthat a következő években.

Az elektromos autók kérdésköre mellett a márka életérzésének elmélyítését emeli még ki stratégiai fókuszként. Hiszen a kiemelkedő termékajánlat mellett mégiscsak ez a branding kulcsa: úgy véli, a teljesítmény és a dizájn mellett az érzelmi kötődés adja az autógyártó egyedi értékajánlatát, amivel meg tudja különböztetni magát a piacon.

Végső soron nem a gyorsulás, a csúcssebesség, a köridő, a százról nullára fékezés ideje a legfontosabb.

„A Lamborghini az álom iránt való vágyakozásról szól – hogy egyszer tiéd lehet egy ilyen csoda. Ezért nem csak azokat az embereket szólítjuk meg, akik megvásárolhatják; hanem azokat a rajongókat is, akiknek talán sosem lesz ilyen autójuk.”

The post Tömény luxus: így néz ki az első budapesti Lamborghini szalon appeared first on Forbes.hu.