A jelentősen megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2 százalékra emelte az idei évi GDP-arányos hiánycélt, ami jóval magasabb az eredetileg tervezettnél.

A Pénzügyminisztérium kedden reggel kiadott közleményéből kiderül: ez a hiánycél egy százalékpontos javulást jelent a tavalyi hiányhoz képest. Azt ugyanakkor nem írták, hogy ez az idei eredeti terveknél 1,3 százalékponttal magasabb lesz a GDP-arányos deficit.

A kormány ezekkel indokolja a megemelkedett kiadásokat

rezsivédelem a háború közvetlen közelségében a magyar honvédelmi kiadások már az idei évben is elérik a GDP 2 százalékát. Emellett Magyarország évek óta kéri az Európai Bizottságtól az uniós határok védelmére fordított határvédelmi költségek megtérítését, amelynek összege eléri a 650 milliárd forintot. Amennyiben a Bizottság eleget tenne Magyarország jogos kérésének, a hiány mértéke közel 1 százalékkal lenne alacsonyabb, írták. a kormány szerint tovább bővítené a magyar költségvetés mozgásterét, ha az Európai Bizottság utalná a Magyarországnak jogosan járó uniós támogatásokat. Komoly bajban van a kormány, óriási az első negyedéves hiány

Nem véletlenül éppen most

A Pénzügyminisztérium bejelentésének időzítése nem véletlen: a KSH épp ma reggel közölt fontos költségvetési adatokat. Az előzetes adatok szerint 2296 milliárd forint, a GDP 6,3 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. első féléves hiánya. A második negyedévi hiány 570 milliárd forintot tett ki, ami csak a GDP 3,1 százalékát tette ki.

Ezek a főbb számok:

A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt az első fél évben. A bevételek 1605 milliárd forinttal, 11,7 százalékkal nőttek.A legnagyobb értékkel, 790 milliárd forinttal, 13,9 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 172 milliárd forint (5,5 százalék) volt az áfabevétel növekedése, emellett jelentősen bővültek a különadó-bevételek. A jövedelemadó-bevételek 365 milliárd forinttal, 16,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.A kiadások 3232 milliárd forinttal, 22,4 százalékkal emelkedtek. Ennek legnagyobb részét az teszi ki, hogy a kormányzati szektor egyéb kiadásai 1429 milliárd forinttal, 47,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése következtében.Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,2 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.

   

Mekkora lehet a baj, ha a kormány beáldozta a CSOK-ot is?

Nem biztos a deficitcsökkenés

A Portfolio kifejtette: a pénzügyminisztérium a közleményében úgy érvel, hogy az 5,2%-os új céllal az idén csökken a költségvetési hiány.

Közgazdaságilag azonban nem biztos, hogy ez megállja a helyét.

A tavalyi GDP-arányos deficit ugyanis azért emelkedett 4,8%-ról 6,2%-ra, mert az Európai Unió kiadásként számoltatta el a magyar állam egyik nagy gázbeszerzését, amit a kormány szeretett volna költségvetésen kívüli tételként láttatni. Olyannyira, hogy a kormány még a döntés után is sokáig hangsúlyozta, hogy az igazi hiány tavaly 4,8% volt. Ehhez képest viszont az 5,2%-os deficit emelkedésnek számít. A kormány ráadásul még 2022 nyarán fogadta el az idei költségvetést, eredetileg 3,5%-os hiánycéllal, és nem a mai bejelentés az első, amivel a kormány a 2023-as deficitcélját emelte, ugyanis ezt tavaly decemberben kezdte el, amikor a GDP-arányos hiánycélt 3,5%-ról 3,9%-ra emelte, fejtik ki.

The post Bajban a költségvetés, hiánycélt emelt a kormány appeared first on Forbes.hu.