Szauder Dávid úttörőként használja a képalkotásban a mesterséges intelligenciát (MI), mégpedig nem is akárhogy. Munkájával felkerült a Washington Post címlapjára, eljutott a neves Ars Electronica Fesztiválra, és hozzá fűződik a világ első mesterséges intelligenciával készített tapétája is.

A 21. század elektromossága a mesterséges intelligencia, amely jött, látott és beette magát mindenhova. Az MI alapú, vagy MI-hez kapcsolódó technológiák megjelentek az orvostudományban, az űrkutatásban, a járművekben, a tévékben és telefonokban, ott vannak a gasztronómiában, oktatásban, tömegközlekedésben és a képzőművészetekben, azon belül a képalkotásban is.

A képek egyedi munkamódszerrel készülnek. Kép: Szauder Dávid

Ez utóbbi területen a sokszor láthatatlan mesterséges intelligencia szó szerint rárúgta az ajtót a nagyvilágra másfél éve.

Ekkor tűntek fel a laikus közönség előtt is azok a régóta fejlesztett szolgáltatások, amelyek segítségével parancsszavakkal lehet ábrákat, illusztrációkat, rajzokat vagy akár fotorealisztikus képeket létrehozni, mindenféle grafikus tudás nélkül, gyakorlatilag a semmiből.

Ecset helyett

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy rengetegen kattantak rá erre a technológiára rövid idő alatt, amelynek népszerűsége folyamatosan nő. A rendelkezésre álló információk szerint már 20 milliót is meghaladja azok száma, akik használják ezeket kisebb-nagyobb rendszerességgel.

Szauder Dávid. Kép: Sebestyén László

A legtöbben játékszerként tekintenek rá, például a segítségével öltöztetik pufidzsekibe a pápát, vagy a Gyűrűk Ura világába helyezik Darth Vadert, aki rózsaszín páncélban sújt le a tündékre. Akad egy lényegesen szűkebb réteg, amelynek tagjai munkára is bevetik az MI-t, például én is alkalmazom a cikkek illusztrátoraként. És vannak azon kevesek, akik mesteri szintre fejlesztették kezelését, és tökéletesen megtalálták a mesterséges intelligencia helyét a tudatos alkotás során.

Közéjük tartozik Szauder Dávid is, aki nemzetközi szinten is a legelismertebb, leginnovatívabb kreátorok közé tartozik.

Ezt pedig nem (csak) én mondom, hiszen műveivel meghódította már például a Washington Post címlapját, a zürichi Ars Electronica Fesztivált, a budapesti Light Art Museumot, a berlini galériákat. Sőt letette a névjegyét a bútoriparban is a világ első, MI segítségével megtervezett tapétájával, amelyet a Freeform.ourcollective belsőépítészeti csapatával közösen mutatott be a S/ALON BUDAPEST kiállításon.

Saját kútfőből merít az MI

Hogy valaki ilyen szinten emelkedhessen ki egy ekkora tömegből, az jó pár tényezőn múlik. Nyilván szükség van jó adag kreativitásra, technikai tudásra, a digitális és analóg eszközök ismeretére, de ezen a téren az egyik legfontosabb szempont talán az egyediség. És többek között ez az, amiben Szauder Dávid biztosan teljesen más szintet képvisel, mint a legtöbb ember, aki a mesterséges intelligenciát hívja segítségül.

Ars Electronica Festival. Kép: Szauder Dávid Ars Electronica Festival. Kép: Szauder Dávid

Az MI szoftverek ugyanis egy gigantikus, képek, fotók, ábrák, festmények, metszetek digitális változatait tartalmazó adatbázisból dolgoznak. Az ezekből kinyert mintákból teremtik meg, látszólag a semmiből a műveket, viszont ez egyben azt is jelenti, hogy minden felhasználó ugyanabból a hatalmas masszából merít. Vagy legalábbis majdnem mindenki, Szauder Dávid ugyanis egy másik, nehezebb utat választott.

Az ő munkásságának alapja egy megállás nélkül bővített, de szigorúan szelektált, szintén képekből, régi és új fotókból, plakátokból, festményekből, illetve természetesen saját művekből álló privát gyűjtemény.

Ide pedig bármi, de tényleg bármi bekerülhet, amennyiben megragadja a fantáziáját. Ez a bázisa, amelyből részleteket vág ki, nagyít, forgat, módosít, majd erre az „előkezelt nyersanyagra” engedi rá a pontos instrukciókkal vezényelt mesterséges intelligenciát, amely a saját értelmezése szerint végrehajtja a képen a változtatásokat. Tehát a többségtől eltérően szigorúan szabályozott inputokkal dolgozik, és már ezek kiválasztása is szerves, megkerülhetetlen részét képezi az alkotásnak.

Egy eszköz a sok közül

A folyamatnak esetében ezzel viszont nincs vége, hiszen a végeredményt még kezelésbe veszi különféle hagyományosabb, manuális módszerekkel. Jellemzően digitális technológiákat alkalmaz, és arra is volt példa, hogy pixelenként szabta át egy speciális toll és egy rajztábla segítségével az MI által létrehozott képet, hogy az a lehető leginkább tükrözze a vízióit.

A mesterséges intelligencia kitolja a határokat. Kép: Szauder Dávid

Emellett az is előfordul, hogy a tradicionális kollázs technikákkal módosítja a textúrákat, visz bele gyűrődéseket, ráncokat a műbe.

Tehát a kezében a mesterséges intelligencia nem az alfa és az ómega az alkotás során, hanem csak egy, kétségkívül fontos és megkerülhetetlen eleme az eszköztárnak.

Többek között ez az oka annak, hogy miért csak mostanában fordult ebbe az irányba. Hét éve követi figyelemmel a mesterséges intelligencia és a képalkotás bimbózó nászát, azonban a korábbi megoldások, például a Google nagy dérrel-dúrral beharangozott fejlesztései, nem nyerték el tetszését.

Kép: Szauder Dávid Kép: Szauder Dávid

Túlságosan uniformizáltak voltak, így nagyon egységes vagy mesterkélt lett minden esetben a végeredmény. Ahogy ő fogalmaz: „Attól leszek alkotó, ha a saját képi világomat tudom belevinni a kompozícióba”, és ezt nem kapta meg a régebbi eljárásoktól. A közelmúltban felbukkant Stable Diffusion, Midjourney és Dall-E 2 nevű szoftverek viszont biztosítják a szükséges szabadságot, ha valaki képes őket megzabolázni.

Miért olyan fontos?

A mesterséges intelligencia a képalkotás során olyat nyújt, ami minden eddigi eljárásból hiányzott. A Photoshop vagy a hozzá hasonló képszerkesztő szoftverek, a ceruza vagy ecset direkt eszközök, amelyekről pontosan lehet tudni, hogy milyen eredménnyel jár a használatuk, hogyan, mit reagálnak a kiadott „parancsokra”.

A mesterséges intelligencia segítségével tervezett tapéta a S/ALON BUDAPEST kiállításon. Kép: Szauder Dávid

A mesterséges intelligenciában viszont benne van az irányított kiszámíthatatlanság varázsa, ez pedig olyan élmény, amit semmi más nem kínál. Ezzel kapcsolatban Szauder Dávid azt mondta:

„Bár annak látszik, de mégsem csoda! Mert ahogy az ember megérti és megismeri, úgy rájön, hogy hogyan lehet kontrollálni.”

Még gyorsabban jövő jövő

Az MI által kínált lehetőségek e téren szinte korlátlanok, főleg, ha arra gondolunk, hogy még csak az út elején járunk. Az említett Ars Electronica Fesztiválra bekerült projekt például egy 8K-s animációs alkotás, de ennek megvalósítása elképesztő kihívásokat jelentett. Viszont a szoftverek jelenlegi fejlődési iránya arra mutat, hogy a mozgások még pontosabb, finomabb kezelése a jövőben a jelenleginél fontosabb szerepet kaphat.

Szauder Dávid egyedi módszerrel alkot. Kép: Sebestyén László

A korlátok így folyamatosan tágulnak, ami a Szauder Dávidhoz hasonló innovatív kreátorok számára elképesztő lehetőségeket kínál. És ez nem pusztán a művészi önkifejezés szintjét érinti, hiszen már most minden korábbinál több, üzleti szférából érkező megkeresést kap. Így például készített olyan építészeti látványterveket, vagy konferenciák vizuális dekorációit az MI alkalmazásával, amelyeken egyébként több ember dolgozott volna hosszú hetekig a hagyományos módszerekkel.

Egyre nő azon cégek száma, amelyek kíváncsiak arra, hogy mit lehet kihozni ezekből az új technológiákból. Úgyhogy biztosak lehetünk abban, hogy a mesterséges intelligencia alapú képalkotás a professzionális szektorban is egyre inkább megkerülhetetlen tényezővé válik.

The post Benne van a varázs… Ecset lett a mesterséges intelligencia egy magyar művész kezében appeared first on Forbes.hu.