Ha azt mondjuk, hogy kávé, sokan a sötétbarna színre fókuszálnak, ahogy a citromról is sokaknak a sárga szín villan be. Amikor egy érzékszervi vagy kognitív pálya aktiválódik, és egy másikban önkéntelen élményt eredményez, azt szinesztéziának nevezzük. A jelenség a kutatók szerint elég gyakori, egy friss kutatás pedig rámutatott, hogy a szaglószínek jelenléte lehet ennek egyik legelterjedtebb formája – írja az Interesting Engineering.

Dr. Ryan Ward, a liverpooli John Moores Egyetem vezető oktatója és munkatársai 24 felnőtt, 20 és 57 év közötti nőt és férfit vetettek alá egy tesztnek, hogy megállapítsák a szag-szín összefüggések jelenlétét és erősségét. Az alanyok egy zárt szobában, képernyő előtt ültek, egy ideig teljesen tiszta levegőben. Ezt követően egy diffúzor többféle szagot is elkezdett beengedni egyesével. Ezek a következők voltak: karamell, cseresznye, kávé, citrom, borsmenta, és végül tiszta víz.

A résztvevőket ezután arra kérték, hogy módosítsák a képernyőn megjelenített színt addig, míg az meg nem felel az általuk érzett szaghoz társított színnek.

A kutató szerint azt már korábban is tudták, hogy a karamell szaga általában asszociációt képez a sötétbarnával és a sárgával, ahogyan a kávé is a sötétbarnával és a vörössel. A cseresznyéhez a rózsaszín, a vörös és a lila a leggyakoribb társítás, a borsmenta esetében a zöld és a kék, a citromnál pedig a sárga, a zöld és a rózsaszín.

Amikor színek választására került a sor, szinte senki nem nyúlt a semleges szürke színhez. Ez a túlkompenzáció arra utal, hogy a keresztmodális asszociációk szerepe az érzékszervi input feldolgozásában elég erős ahhoz, hogy befolyásolja, hogyan érzékeljük a különböző érzékszervekből származó információkat. A kutatók szerint további kutatásokra van szükség annak pontos értékeléséhez, hogy a szaglás hogyan befolyásolja a színérzékelést, de az új munka bizonyossággal jelzi, hogy a kettő között erős összefüggés van.

The post Kiderült, hogy tényleg van színe a szagoknak first appeared on 24.hu.