Magyarország egyik legnépszerűbb vendéglátóipari rendszere lett a Garcon, amely két évtizede indult útjára egy hobbiprojektként. Az organikus fejlődésről, a buktatókról és az iparág gigászi kihívásairól faggattuk a szoftveres szolgáltatás mögött álló Xoft vezetőit, Rádler Balázst, Körtvélyesi Benőt és Pelle Gábort.

A hétköznapi embernek jó eséllyel fogalma sincs arról, hogy milyen irtózatos adminisztrációs terhet is jelent egy étterem, kávézó, büfé vagy akár egy egyszemélyes lángosozó üzemeltetése. És nem csak arról van szó, hogy meg kell felelni az egyre komplexebb jogszabályi előírásoknak, hanem arról is, hogy aki jól kezeli a logisztikát, a készletezést, és tisztában van a fogyasztói szokásokkal, az fontos lépéseket tett a siker (vagy legalábbis a túlélés) felé vezető úton.

Pontosan az ilyen feladatokra találták ki a digitális vendéglátóipari rendszereket, amelyek közül hazánkban az egyik legnépszerűbb az a Garcon, amely idén ünnepli huszadik születésnapját.

A mostanra komoly ökoszisztémává nőtt platform mögött álló Xoft három vezetőjével Rádler Balázzsal, Körtvélyesi Benővel és Pelle Gáborral beszélgettünk a szoftver megszületéséről, hogy miért nyitottak a felhő irányába, és természetesen arról, hogy mennyi hasznot is hajthatnak a partnereiknek.

Forbes.hu: Ma már teljesen általános a rendszerek és célszoftverek használata a vendéglátásban, de két évtizede ez biztosan nem volt így. Miért gondoltátok, hogy lehet ebben fantázia?

Pelle Gábor értékesítési igazgató: A dolgot a kényszer szülte. Akkoriban saját vendéglátóipari egységet üzemeltettem Pécsett, és úgy éreztem, hogy szükségem lenne valami olyan megoldásra, szoftverre, ami leveszi az adminisztrációval kapcsolatos terheket a vállamról, vagy legalábbis csökkenti annak a súlyát.

Pelle Gábor, Garcon, értékesítési igazgató. Kép: Sebestyén László

A számítógépes szoftver kézenfekvő megoldásnak tűnt, és akkoriban már léteztek, valamint Magyarországon is elérhetőek voltak ilyen jellegű alkalmazások, amelyek papíron megoldást jelenthettek volna a problémára. Azonban iszonyatosan drágák voltak, és mi még rosszabb, hogy üvöltött róluk, hogy olyanok készítették őket, akiknek soha, semmilyen közük nem volt a vendéglátóiparhoz.

Átláthatatlanok és lassúak voltak, érződött rajtuk, hogy alapvetően más célra, nagyvállalati környezetbe szánták őket, ráadásul nem támogatták a grafikus Windows-os környezetet, szóval rémálom volt a használatuk. Más, ennél több kellett.

Körtvélyesi Benő fejlesztési igazgató: Ekkor kerültem én a képbe. Miután Gábor kipanaszkodta magát, úgy döntöttünk, hogy megpróbálok én lefejleszteni egy olyan alkalmazást, amely a lehető leginkább igazodik a felmerülő igényekhez. Tehát egyszerűbb, gyorsabb, felhasználóbarátabb, grafikus kezelőfelülettel bír, és használható tulajdonosi, valamint személyzeti oldalról is. Én ugyanis korábban felszolgálóként dolgoztam sokáig, tehát pontosan tudtam, hogy mi az, amire a munkavállalóknak szüksége lehet egy ilyen célszoftver esetén.

A rendszert vendéglálósok tervezték.

Ez akkoriban teljesen hobbi alapon működött, tehát munka után hazamentem, és ha volt időm, akkor molyoltam az alkalmazáson. Nem voltak határidők, átbeszélhettünk, kipróbálhattunk mindent, erre pedig biztosan nem lett volna lehetőség egy „valódi” üzleti projekt esetén. Viszont mindennek eredményeként tényleg megszületett egy olyan alkalmazás, ami tökéletesen megfelelt az akkori elvárásoknak.

Ezt azonnal elkezdtétek értékesíteni?

Pelle Gábor: Nem, dehogy. A vendéglátóiparban mozgó ismerőseinknek említettük, akik megnézték, elkérték, elégedettek voltak vele, elkezdték használni, és fizetni is hajlandóak voltak érte. Majd meséltek róla másoknak, akik szintén bejelentkeztek érte, szóval a szoftver léte tulajdonképpen szájról szájra terjedt a szakmában.

Körtvélyesi Benő, Garcon. Kép: Sebestyén László

Körtvélyesi Benő: Az ő visszajelzéseik igen fontos szerepet játszottak a program evolúciójában, rengeteg hasznos észrevétellel álltak elő. Olyan újabb funkciók és szolgáltatások beemelését kérték, amikre mi nem is gondoltunk. A program organikusan fejlődött folyamatosan, igazodva a felbukkanó igényekhez, követve a technológiai változásokat. Ez utóbbira tökéletes példa az érintőképernyő támogatása, ami ma már teljesen általánosnak számít, de amikor indultunk, akkor az ilyen eszközök nem nagyon voltak még sehol.

Nekem ennek alapján úgy tűnik, hogy meglehetősen kiszámíthatatlan módon érkeztek a bevételek. Lehetett erre stabil üzleti és értékesítési modellt építeni?

Pelle Gábor: Nem, de évekig a Garconra csak egyfajta mellékprojektként tekintettünk, ami jó, hogy van, de alapvetően nem erre fókuszáltunk, így ez nem okozott különösebb problémát. A dolgok 2008-ban változtak meg, amikor Rádler Balázs színre lépett.

Rádler Balázs, Garcon. Kép: Sebestyén László

Rádler Balázs, marketing- és kommunikációs igazgató: A globális gazdasági világválság miatt az akkori multis karrierem megfeneklett, és ez pont megfelelő alkalomnak tűnt arra, hogy valami teljesen mással kezdjek foglalkozni. Csatlakoztam Gáborhoz és Benőhöz, és azt a célt tűztük ki, hogy teljesen más alapokra helyezzük a Garcon működését. Átalakítottuk a szoftver mögött lévő céget, valamint ennél is fontosabb, hogy kidolgoztam egy napi- és havidíj alapú üzleti modellt. Ebből fakadóan jóval kiszámíthatóbbá vált a pénzügyi háttér, ami elengedhetetlen volt a továbblépéshez. Ez tette és teszi lehetővé mind a mai napig, hogy gyorsan érkezzenek az új funkciók, frissítések és javítások.

Melyek voltak a legfontosabb változások a szoftverben az évek során?

Pelle Gábor: Az általunk kínált szolgáltatásnak csak akkor van értelme, ha pontosan és villámsebesen leköveti a jogszabály követelményrendszer változásait.

Az állam pedig tesz róla, hogy mindig legyen mit csinálni.

Elég, ha csak a historizálás vagy standolás bevezetésére, az ÁFA-változásokra vagy a nyár slágerére, a kötelező adatszolgáltatásra gondolunk.

A grafikus kezelőfelület magyarul is tud, egyszerűen elsajátítható a kezelése.

Körtvélyesi Benő: Az első időszakhoz képest még felhasználóbarátabb és egyszerűen személyre szabható lett a grafikus kezelőfelület, megjelent a több eszköz egyidejű használatának lehetősége, a mobil támogatás, hogy arról ne is beszéljünk, hogy az egész ökoszisztémát a felhőbe költöztettük.

Miért döntöttetek úgy, hogy a felhő irányába mozdultok?

Körtvélyesi Benő: A 2010-es évek elején már akadtak olyan partnereink, akik különböző okok miatt azt szerették volna, ha a szoftver által begyűjtött adatokhoz nem lehet fizikailag hozzáférni. Tehát ha azokat nem a vendéglátóipari egységben található tárolóeszközre menti a rendszer, hanem egy olyan távoli készülékre, amelyet nem lehet csak úgy felkapni, elvinni és megvizsgálni. Így született meg az úgynevezett Bizalmi Felhő koncepció, amely biztosította, hogy az említett információkhoz csak azok férhessenek hozzá, akik rendelkeznek az előzetesen megadott, ehhez szükséges jogosultságokkal.

Pelle Gábor, Körtvélyesi Benő, Rádler Balázs. ép: Sebestyén László

Rádler Balázs: Az ügyfeleink imádták ezt az újítást az említett okok miatt, és arra is hamar rádöbbentek, hogy ez a megoldás kényelmi szempontból sem utolsó. Már csak azért sem, mert így többé már azon sem kellett aggódniuk, hogy mi történik, ha elromlik a számítógép az étteremben, elveszhetnek-e akkor az adatok, a statisztikák, sőt akár a receptek is, vagy egy áramszünet miatt válnak átmenetileg elérhetetlenné, hiszen minden információ azonnal a felhőbe kerül. Emellett ez a megoldás akkor különösen hasznos lehet, ha valakinek több vendéglátóipari egysége van, hiszen

ugyanazon a felületen, ugyanott tudja kezelni az ezekkel kapcsolatos információkat egy teljesen más helyen lévő irodából vagy a hálószobából, esetleg ideális esetben a tengerpartról akár.

Azonban a felhő nem olcsó mulatság, nem okozott ez problémákat?

Pelle Gábor: De igen. Emiatt keresünk most is befektetőket, jelenleg ugyanis a növekedés legnagyobb gátja a kapacitáshiány (a társaságba korábban a Széchenyi Alapok szállt be befektetőként – a szerk). A szolgáltatásainkkal maximálisan elégedettek a jelenlegi partnereink, tudnánk is tovább terjeszkedni, viszont az ehhez szükséges háttér megteremtése rendkívül költséges.

Ha már itt tartunk: milyen kézzelfogható, konkrét előnyökkel jár a Garcon rendszer használata?

Rádler Balázs: Amellett, hogy a szoftver leveszi a jogszabályi követelmények teljesítését a felhasználók válláról, a segítségével a partnerek pontos adatokat kapnak az árukészletről, központilag kezelhetik azt akár a világ másik végéről is. Emellett természetesen számon tarthatják a bevételeket, kiadásokat, készíthetnek riportokat, módosíthatják az árakat. Megnézhetik akár több egységre lebontva, hogy mikor, hol, milyen típusú termékek fogytak, mik a trendek, tehát röviden teljes képet kapnak a vállalkozásuk működéséről, mindezt teljesen fogyasztható formában.

Fogyasztható formában kapnak információt a felhasználók a vállalat működéséről a Garcon segítségével.

Ezen információk birtokában pedig optimalizálhatják a stratégiájukat, üzleti modelljüket, vagy hozhatnak akár kommunikációval kapcsolatos döntéseket is. Egyszerűbb és gyorsabb a leltározás, és a tulajdonosok úgy lehetnek maximálisan naprakészek, hogy már ehhez nem szükséges mindennap elmenniük az adott vendéglátóipari egységbe. Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy a segítségével időt, energiát és rengeteg pénzt is megspórolhatnak.

Ezen kívül az is nagyon fontos, hogy a Garcon egyfajta vendéglátóipari kisokosként, tudásbázisként is szolgál, ami azok számára lehet különösen hasznos, akik friss szereplőként kezdenek tevékenykedni ezen a területen.

Többek között ennek is köszönhető, hogy a rendszerünk képes lefedni gyakorlatilag a vendéglátóipari szektor teljes egészét. A Garcont ma már használják egyfős mikrovállalkozások éppúgy, mint büfék, Michelin csillagos éttermek, hálózatok vagy akár nagy fesztiválok is. Pécsről indultunk, és jelenleg is Pécsett található a szoftver mögött álló Xoft központja, és természetesen a hazai pályán egyeduralkodók vagyunk, de a rendszerünket az ország minden régiójában használják.

A honlapon azt olvastam, hogy a jövőbeni cél, hogy a rendszert mobil környezetbe helyezzétek. Miért van erre szükség, és hogyan fogadják ezt a partnerek?

Pelle Gábor: Azzal, hogy mindenkinek van már okostelefonja, teljesen feleslegessé vált, hogy legyenek külön számítógépek vagy terminálok az egységekben, hiszen ezek kiválthatóak az ökoszisztéma szerves részét képező appal. Úgyhogy az ügyfelek teljes mértékig pozitívan fogadták ezt a lépést, hiszen mostantól ezek költségeivel, így a hardverek árával vagy a Windows licencekkel nem kell számolniuk. Ráadásul fel is szabadulhat ezáltal rengeteg hely, ami szintén nem kimondott hátrány.

A mobilos átmenet is megtörtént.

Az említett átállás mostanra már meg is történt, és a platformok felé elmozdulás is tökéletes példa arra, hogy ebben a szegmensben sem állhat meg egy pillanatra sem az innováció. Ezen a területen is éles a verseny, aki nem képes érdemben és gyorsan reagálni az iparági trendekre és a fogyasztói elvárásokra, az elbukik. Ha valamit, akkor ezt nagyon jól megtanultuk az elmúlt húsz évben.

The post Így lett piacvezető és jó üzlet az egykori pécsi hobbiprojektből appeared first on Forbes.hu.