Az elmúlt években rengeteget beszéltünk a digitalizációról, ugyanakkor a technológia fejlődésével óriásira nyílt a kapu a kiberbűnözők számára is, akik mind költség, mind tudás vonatkozásában nagyon olcsón és könnyen indíthatnak támadásokat. Wittinghoff Dániel és Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági szakértői szerint ez már önmagában problémát jelent, de úgy látják, az érintettek nagy része csak súlyos áldozatok árán veszi mindezt komolyan.

A digitalizáció már több évtizede velünk van, de csalásokról még csak a közelmúltban kezdtek el többet és hangosabban beszélni. Miért van ez?

Wittinghoff Dániel: Az ITU, az ENSZ telekommunikációs szervezete szerint a világjárvánnyal 1,1 milliárd felhasználó jelent meg az interneten, a szervezetek pedig szintén éveket léptek előre a digitalizációban – néhány hónap alatt. Ez az ugrásszerű fejlődés inkább technológiai és gazdsági szempontból volt jelentős, az új folyamatok és eszközök biztonságára kevés hangsúly esett. Emellett a kiberbűnözői oldal is sokat fejlődött: a mesterséges intelligencia megjelenésével sokkal lejjebb került az a tudásküszöb, amivel hatékony támadásokat lehet indítani, az ehhez szükséges adatbázisokat és szoftvereket pedig fillérekért szerzik be a dark weben.

Kiket és hogyan érint leginkább ez a változás?

Nemes Máté: A Mastercard felmérése szerint globálisan és Magyarországon is a kormányzati és közszolgáltatói szektort éri a legtöbb kibertámadás, őket követik a bankok és biztosítók. Szintén népszerű célpont a járműgyártás, a közlekedés, a logisztika és az áramszolgáltatás is. Világszinten az adatvédelmi incidensek összköltsége 2024-re már meghaladhatja az 5 billió dollárt, a védelemre fordított források mellett ide tartozik az okozott kár is.  10 cég közül 8 már érzi, hogy szükséges lépéseket tennie a kiberbiztonság területén a növekvő kiszolgáltatottság miatt. Ehhez hozzájárul az is, hogy jelentős részük már szembesült biztonsági incidenssel – akár az utóbbi időben elterjedt otthoni munkavégzés miatt is.

Milyen szolgáltatásokkal tudjátok segíteni a nem klasszikusan pénzügyi szereplő cégeket?

N. M.: A digitális ökoszisztémák világában rengeteg olyan adat érhető el, amivel egyaránt tudjuk támogatni a cégek hatékonyabb működését, például a vásárlói élmény személyre szabásával, vagy a különböző csatornák összehangolásával. Több szolgáltatásunk használ mesterséges intelligenciát, mely segít az egyre növekvő adattömeg kezelésében, az automatizációban és az összefüggések modellezésében a kibertámadások és digitális csalások vizsgálata során. Fontosnak tartjuk segíteni a cégeket az IT biztonsági kockázatok felmérésben is – gyakran szembesülünk vele, hogy a menedzsmentnek korlátozott rálátása van csak a saját és a beszállítói hálózat kitettségére és ennek pénzbeli kockázatára.

Fizetéstechnológiai cégként mennyire új terep ez számotokra?

W. D.: Egyrészt közel 50 éves tapasztalatunk van a fizetési adatok biztonsága terén, amiben a partnereink és a felhasználók egyaránt megbíznak. Emellett a Mastercard ma már elsősorban digitális technológiai vállalatként tekint magára, nem pedig kártyatársaságként. Részben azért, mert rengeteg ilyen irányú fejlesztésünk van, másrészt az elmúlt években számos olyan befektetésünk és felvásárlásunk volt, amelyek segítségével óriási tudást halmoztunk fel – és ezt szeretnénk minél többek számára elérhetővé tenni. Azt látjuk, hogy a kiberbiztonság vállalati kultúra kérdése is: hiába van meg a szükséges technológia, ha a felhasználók – ideértve a cégvezetőket is – adatkultúrája, biztonságtudatossága nem tart vele lépést. 

The post Az ötbillió dolláros kérdés: kinek adjuk az adatainkat? appeared first on Forbes.hu.