A szocializmusról hajlamosak vagyunk úgy gondolkozni, talán nem véletlenül, hogy a pártvezetés annyira kézben tartott mindent, hogy kizárta a spontán történéseket, az élet természetes zajlását. Minden jelzett valamit az ismeretlen mélységek és magasságok irányából, valami manővert, rejtett politikai szándékot. Ami nem volt, azzal, ami volt, azzal. Legyen szó divatról, ételekről, üdítőkről, sportról, iskoláról, közlekedésről, művészetről, nyaralásról. Csókról, cigarettáról.