Minden korábbinál nagyobbra, 54 ezer milliárd forint fölé nőttek a magyar lakosság megtakarításai: egy háztartásra most átlagosan közel 13 millió forint jut. A pénzügyi megtakarítások 83 százaléka persze a háztartások leggazdagabb 30 százalékánál összpontosul.

Az egy magyar háztartásra jutó átlagos pénzügyi megtakarítás idén megközelítette a 13 millió forintot. A Bankmonitor szerint nemcsak a rekordérték és annak reálértéke a jelentős, hanem komoly átrendeződés is megfigyelhető: csökkent a bankbetétben és készpénzben tartott összeg, míg az államkötvény és a befektetési jegyek szerepe felértékelődött.

Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái a háztartások pénzügyi megtakarításairól és kötelezettségeiről. Ezek alapján a Bankmonitor elemzése úgy látja, hogy minden korábbinál nagyobbra nőttek a magyar lakosság megtakarításai, és egy háztartásra most átlagosan közel 13 millió forint jut. 

Csúcsot döntöttek a lakossági megtakarítások

54 ezer milliárd forint fölé emelkedett a lakossági kézben tartott, szigorúan értelmezett pénzügyi megtakarítások állománya 2023 második negyedévében. Megtakarításnak tekintjük a készpénzt, a bankbetétet, az államkötvényeket és egyéb kötvényeket, a magánkölcsönöket, a tőzsdei részvényeket, a befektetési jegyeket, valamint az életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékokat. Ezúttal is az látható:

a bankbetét, az állampapír, a befektetési alapok és a készpénz bizonyultak

a legnépszerűbb befektetéseknek: ezek az eszközök együttesen a pénzügyi megtakarítások 78 százalékát tették ki.

A megtakarítások mennyiségét és összetételét egy háztartásra vetítve is vizsgálhatjuk. A háztartások számára vonatkozó konzisztens adatok hiányában a 2022-es népszámlálás megállapítására hagyatkoztunk, és a teljes vizsgált időszakban egységesen 4 millió magyar háztartást feltételeztünk. Ezek alapján a Bankmonitor elemzése szerint az idei év második negyedévében az alábbiak szerint oszlottak meg az egy háztartásra jutó pénzügyi megtakarítások:

Készpénz: 1,61 millió forintBankbetétek: 3,40 millió forintÁllamkötvények: 2,89 millió forintEgyéb kötvények: 240 ezer forintMagánkölcsönök: 850 ezer forintTőzsdei részvények: 480 ezer forintBefektetési jegyek: 2,03 millió forintÉletbiztosítási díjtartalékok: 570 ezer forintNyugdíjpénztári díjtartalékok: 580 ezer forintÖsszesen: 12,66 millió forint

Hiába híztak a befektetések, a drágulás erodálta a félretett pénz értékét

Ugyan a pénzügyi megtakarítások 2010. óta nominális értelemben csaknem megtriplázódtak, az inflációval korrigált értékeket szemlélve már sokkal mérsékeltebb emelkedést láthatunk. A csúcs 2021. utolsó negyedévében következett be: akkor a 2010-es helyzethez képest reálértéken nagyjából 56 százalékkal volt több pénzügyi megtakarítás a lakosság kezében. Ezt követően azonban – az infláció rendkívüli felfutása okán – öt negyedéven keresztül kellett reálveszteséget elkönyvelniük a megtakarítóknak. 

Végül az idei első negyedévben a csúcshoz képest már 13,1%-kal volt kisebb a reálvagyon.

Ekkor a megtakarítások a 2019. harmadik negyedévivel megegyező reálszinten helyezkedtek el, tehát gyakorlatilag 3,5 év elveszett. Bizakodásra adhat okot, hogy az idei második negyedévben már ismét pozitív trendet tapasztalhattunk, azaz a lakossági pénzügyi megtakarítások növekedésének üteme meghaladta az inflációt, írta a Bankmonitor.

Az adatokból kiolvasható az is, hogy a két számjegyű (sőt 25%-ot is elérő) inflációra reagálva a magyar megtakarítók érdemi változtatásokat eszközöltek a portfóliójukban. Ennek legerősebb jele, hogy három negyedév alatt:

mintegy 11%-kal csökkent a bankbetétekben tartott befektetések mennyisége, míg az állampapírok állománya a kedvezőbb kamatozásnak köszönhetően 19%-kal nőtt ugyanez idő alatt. Hatalmas volt a kereslet a befektetési alapok iránt is, a befektetési jegyekben tartott vagyon egy év alatt 44%-kal bővült. Mindeközben a készpénzállomány enyhén (3%-kal) mérséklődött.

Hatalmas egyenlőtlenségek a társadalmon belül

Az összesített statisztikák (illetve átlagok) egyik legfőbb korlátossága, hogy nem képesek bemutatni a teljes sokaságon belüli különbözőségeket. A vagyoni helyzet elemzése során mégis nagy szükség van erre, hiszen a társadalom egyes rétegei között igen nagy egyenlőtlenségek figyelhetők meg. 

Nyilvánvaló, hogy a 13 millió forintos átlagos megtakarítás sokak számára irreálisan soknak tűnik, míg a leggazdagabbak ennek a többszörösével is rendelkeznek. Az egyenlőtlenségek feltérképezéséhez érdemes az MNB 3 évente elkészülő háztartási vagyonfelmérését megvizsgálni, ami legutóbb 2022-ben jelent meg. Ebből ugyanis kiderült, hogy Magyarországon

a pénzügyi megtakarítások 83%-a a háztartások leggazdagabb 30 százalékánál összpontosul, a háztartások legszegényebb 30 százaléka pedig mindössze a megtakarítások 5%-a felett rendelkezik, míg a középső réteg a megtakarítások 13%-át tartja kézben.

The post Csúcson a lakossági megtakarítások, de mennyit ér a félretett pénzünk a rekordinfláció után? appeared first on Forbes.hu.