Harminc százalékos emelést jelent a Bulgária által kivetett felár az orosz tranzit földgázra – mondta Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója az  Európai Unió súlyos versenyképességi problémáiról is beszélt a Budapest Economic Fórumon.

Hernádi Zsolt szerint az utóbbi időben rengeteg rossz gazdaságpolitikai döntés született Európában uniós szinten is, az országok szintjén is – írja a 444.hu.

„Az első, amit mindenképpen ki kell emelnünk, az a szankció. Engem ilyenkor mindig ér az a vád, hogy úristen, a Hernádi oroszbarát, meg az oroszok mellett elkezd beszélni, de eszem ágában nincsen” – mondta a Portfolio rendezvényén.

Több ebből Erről tárgyalt Putyinnal Orbán Viktor Itt a fűtési szezon: mennyit módosít a lakás értékén a fűtés és a szigetelése?

Nehezményezte, hogy nem készültek olyan tanulmányok, amik a szankciók a versenyképességre gyakorolt hatását is vizsgálták volna.

Szerinte most az történik, hogy Európa orosz olajat és olajtermékeket nem vásárol, hanem azokat a Távol-Keletről szerzi be – elméletben.

A gyakorlatban viszont ez azt jelenti, hogy a távol-keleti országok által beszerzett és finomított orosz olajat vásárolják meg a versenyképességet sokkal inkább rontó és a szállítmányozások miatt sokkal nagyobb zöld lábnyomot okozó módon.

Szerinte „aki azt gondolja, hogy az orosz kőolajtól meg lehet szabadulni, az nincs tisztában a tényekkel”, és a szankciók valójában csak új függőségeket hoznak létre.

Kritikák

Hernádi kárhoztatta a globális minimumadót is: azt januártól Európa bevezeti, de az Egyesült Államok és Kína nem. Az európai zöldítési politikát szintén kritizálta az amerikaival szembeállítva, és beszélt arról is: nincs olyan energiahordozó, amiben kevesebbet fogyasztanánk, mint valaha. Szerinte semmilyen energiahordozót nem sikerült még kiváltanunk egy újonnan behozottal, azokkal csak a megnövekedett igényeket lehetett kielégíteni. A különadóztatási politikát is kritizálta. Elmondta, a Mol tavaly és idén „körülbelül 3,4 milliárd dollár extra elvonást” fog befizetni a költségvetésbe.

Szerinte „kicsit kevesebb kormányzati beavatkozás és a döntések előtt kicsit több racionalitás kellene”, különben Ázsia lesz a világ gyártási központja, az Egyesült Államok az innovációs központ és az Európát elhagyó iparvállalatok otthona, míg Európa marad egy múzeum: „sok turistát tudunk ellátni, de ipari növekedés nélkül nem tudunk biztosítani tartós jólétet”.

The post Drágulásról beszélt a Mol-vezér, ez áll a háttérben appeared first on Forbes.hu.