Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást.

A Telex rákérdezett a Kormányzati Tájékoztatási Központnál és az építési minisztériumnál, de a válaszokból csak annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

Júniusban először a Direkt36 írt arról, hogy Kína Magyarországon hozna létre vegyianyag-lerakatot a vasúton ideszállított termékeinek, majd ebből az elosztóközpontból látnák el alapanyagokkal a kontinens akkumulátorgyárait. Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a parlamentben egy ellenzéki kérdésre azt válaszolta, hogy ilyen vegyi elosztóüzem nem fog épülni, majd ezt később a kormány is megismételte. Most a Telex is ennek megfelelő választ kapott a kormánytól: azt írták, vegyianyag-elosztó nem lesz, de az nem derült ki, hogy ha az nem, akkor mi.

Már tavaly voltak előkészületek

Egy éve egy kormányrendelet a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés jegyében Soroksár területén még csak 200 hektárnyi területet jelölt ki logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre. Mivel a terület már akkor is érintette volna az országos védettséget élvező lápokat, a természetvédelemmel foglalkozó WWF Magyarország közérdekűadat-igénylést adott be az ügyben. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője a Telexnek elmondta, az adatigénylésből olyan információk birtokába jutottak, hogy

„a 2022-ben beadott engedélyben a kérelmező a következő tevékenységeket jelölte meg a területre: különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése”.

De az adatigénylésből kiderült az is, hogy már az előzetes egyeztetéseken több szakterület kifejezte ellenvetéseit a tervekkel kapcsolatban. Ez rendkívül nagy területen, részben az átlagosnál jobb minőségű termőföld beépítését jelenti, ráadásul a legsérülékenyebb védett természeti lápjaink közül legalább három jó állapotú láp megsemmisüléséhez vezethet.

Dedák Dalma elmondta, a határozatok, szakhatósági állásfoglalások indokolásából az is kiolvasható volt, hogy a különböző szakterületek próbálták menteni a menthetőt. Eközben a kérelmező a kormányrendeletben foglalt, egyébként is védett lápokat óvó kitétel ellenére megpróbálkozott a védett természeti területek átminősítésével, beépíthetővé tételével is.

A kérelmező végül megkapta az engedélyt arra, hogy az eredetileg szántó és más mezőgazdasági célra használt területet másra hasznosítsa. „Úgy véljük, hogy egy normál eljárásban a kérelmező nem kapott volna egy ilyen nagy, és természeti értékekben bővelkedő területre más célú hasznosítási engedélyt” – mondta Dedák Dalma. Később aztán olyan híreket kaptak, hogy mégis lekerült a napirendről a beruházás,

„az ez év szeptemberében történt kormányrendelet-módosítással azonban további helyrajzi számok kerültek fel a logisztikai beruházáshoz kapcsolódó kiemelt beruházási listára, tehát nemhogy nem hagyták annyiban, hanem tovább bővült a tervezett logisztikai beruházás.”

A WWF-nek egyelőre nincs információja arról, hogy most vajon az eredeti terveknek akarnak-e még nagyobb területen helyet csinálni, vagy ha nem, akkor milyen beruházás készülhet ezen a hatalmas területen.

The post Titokzatos gigaberuházás készül Budapesten appeared first on Forbes.hu.