Költségvetési hiány? GDP-mövekedés? Uniós pénzek? Részvények, kötvények? Negyedik negyedéves makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci helyzetkép az OTP Bank szakértőivel a második Forbes Money Summit eseményen – összefoglaló.

Az OTP Global Markets és Elemzési Központ a negyedik negyedévre is frissítette befektetési stratégiáját. A legfontosabb tanulságok Sándor Dávidtól, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetőjétől, valamint Tardos Gergelytől, az OTP Elemzési Központjának vezetőjétől. Az OTP Bankból két csapat tizenvalahány embere dolgozik minden negyedévben a stratégia frissítésen, a három hónappal ezelőtt megfogalmazottak, valamint a világpiac történéseiből igyekeznek meghatározni a következő negyedév trendjeit. A Forbes Money Summit esemény színpadán Ács Gábor főmunkatárs kérdezett.

+ 13 kép a galériában + 13 kép a galériában Makrogazdasági, valamint pénz- és tőkepiaci kitekintés az OTP Bank szakértőinek segítségével. Kérdezett: Ács Gábor főmunkatárs. Fotók: Fekete Csaba (16 kép)

Magyar várakozások

A magyar kormány az idei költségvetési hiánycélt a GDP 5,2 százalékára emelte az eredeti 3,2-ről, majd a módosított 3,9-ről, mondta Tardos. Az elmúlt négy negyedév államháztartási hiánya 8 százalék felett, és Tardos szerint intézkedés nélkül könnyen az 5,2-es cél felett, 6–7 százalék körül lehet a költségvetés éves hiánya, amit, például, a kiadások tologatásával tud orvosolni a kormány.

A jövő évi cél 2,9 százalék, amihez Tardos szerint látni kell azt is, hogy a lakossági energetikai támogatások mértéke csökkenni fog, illetve jelentős beruházás-visszavágásokra is sor fog kerülni.

Külön intézkedések nélkül 4 százalék lehet jövőre a hiányszint.

Az unió államháztartási deficitre szóló előírása elvben jövőre fog újra élesedni, ami miatt 3 százalék alatt kellene tartani a hiányt (a covid miatt kaptak könnyítést a tagállamok).

De kérdés, hogy az unió tényleg újra élesíti-e a kritériumot. Elnézve az olasz és romániai fiskális helyzetet, nem biztos, hogy az unió így fog dönteni, ilyen szempontból érthető, hogy egyelőre nem kapkod a magyar gazdaságpolitika a hiány faragása miatt – tette hozzá Tardos.

Ami az unió pénzek érkezését illeti, az OTP szakértőinek technikai feltételezése közelít az általános konszenzushoz.

Sándor szerint arra számítanak, hogy a pénzek fele novembertől megérkezik, de szerinte a piacon erre a kérdése senki nem tud semmi biztosat mondani.

Az éves GPD-növekedést illetően az OTP befektetési stratégiája pesszimistább (1,5–2 százalék), mint a piaci konszenzus (3 százalék). Tardos szerint a bizonytalanság a külső környezetből (az eurózóna konszenzus alatti GDP-növekedéséből), a tartósan lassú magyarországi fogyasztásbővülésből (hiába kétszer-háromszor gyorsabb a hazai bérdinamika az inflációnál, a hazai háztartások továbbra is a megtakarításaikat élik fel), valamint a beruházásoknál tapasztalható kockázatból és pesszimizmusból fakad.

Az elemzők azt gondolják, a jegybank Monetáris Tanácsának jövő keddi kamatdöntő ülésén fogjuk megtudni, milyen pályát szánnak a forintnak. A jegybank vagy továbbra is ütemesen próbál meg kamatot vágni (akár 100 bázisponttal), amíg ezt viszonylag stabil árfolyam mellett megteheti; vagy pedig erősebb forintot szeretne és csak 50 bázisponttal vagy az alatt vág (vagyis óvatosabb lesz).

Sándor a magyar részvénypiacról azt mondta,

a többi részvénypiachoz viszonyítva körülbelül annyira olcsónak számít, mint 2008–2009-ben.

A lengyel piacról hozzátette, a választások előtt alulteljesítőnek számított, de a választások eredménye itt erősödő fordulatot hozott, ami akár hosszabb időre is kitarthat.

Nem játszik a mostani, „két pogány közt egy hazáért” politika – Zsiday, Jaksity és Varga a Money Summiton

Globális várakozások

Tardos szerint 2020 vége óta az az álláspontjuk, hogy érdemes óvatosan bánni a kötvényekkel, 2022 végéig masszív alulsúlyozásról, azóta semleges javaslatról beszélhetünk. Egy tízéves növekedési szakaszt lezárva lassulási szakaszba kerültünk, a jegybankok próbálják fékezni az inflációt, most már a beszállási pontot kell keresni, mondta.

Tardos azzal folytatta, hogy amíg 3,30-4,30-as szinten ment egy évig az amerikai tízéves kötvényhozam, az a piacon mindenkinek ún. pain trade-et jelentett, tehát további szintnövekedés esetén már mindenkinek fáj (a beszélgetés előtt majdnem elérte az 5 százalékot).

Tardos szerint nem foglalkozunk kiemelten a kötvénypiaccal, pedig hatalmas mennyiségű pénzt mozgat, mindent hozzá áraznak a részvénytől az ingatlanpiacig. Az előző negyedévben még azt gondolták, hogy ebben még benne van az emelkedés esélye, de az újraélénkítés végéhez közeledve azzal számítanak, hogy elindul egy lassulás, tette hozzá Tardos.

Sándor a részvénypiacról azt mondta, az elmúlt három hónapban lefele tartó kör folyt, szezonálisan ez egyébként is gyengébb időszaknak számít.

„Azt mondjuk már egy ideje, hogy érdemes a benchmarkunkhoz képest alulsúlyozni a részvényeket, avagy az optimálisan javasoltnál kevesebbet érdemes tartani.”

Az év elejétől nézve az amerikai tőzsdén jegyzett nagyvállalatok súlyozott átlagát – az S&P 500 részvényindexet – tulajdonképpen a hét nagy részvény húzza fel több mint 10 százalékos növekedéssel (ezek a nagy tech papírok, mint az Apple, a Tesla vagy a klub friss tagja: az Nvidia). Csakhogy Sándor szerint ha egyenlő súlyozással néznénk a piac egészét, az év eleje óta nullás növekedést látnánk.

Az amerikai részvénypiac a jelenlegi szinteken 5,5 százalékos eredményhozamot ad az amerikai tízéves kötvémyhozam 5 százalékos szintjeivel szemben, folytatta Sándor. Szerinte azért, mert az amerikai részvénypiac továbbra is optimistább, soft landing kimenetelt áraz. Vagyis a Fed képes lesz lejjebb nyomni az inflációt elkerülve egy súlyosabb recessziót (hard landing).

The post Jövő héten dől el, milyen pályát szánnak a forintnak appeared first on Forbes.hu.